Két ládából álló multi.
Az első pont egy háromfelé ágazó fa odvában van:
 N 46° 8,575' E 18° 12,197' 357 m [GCHU-1]
A második pont a forrás fala mögött bújik meg:
 N 46° 7,952' E 18° 12,086' 456 m [GCHU-2].

Az eredeti leírás (lepke munkája):
Zsidó-völgy

A Közép-Mecsek egyik szép völgye, amely észak-déli irányban szeli át a hegyet, a Kőlyuktól a Lapisig a zöld sáv turistajelzésen.
Szűk, sziklás az út, jellegzetes karsztalakulatok szegélyezik az ösvényt. Kisebb-nagyobb víznyelők vannak erre, az év legnagyobb részében száraz. A zárt, mély völgy a páfrányfélék hazája. A sok kidőlt fa miatt nehezen járható. A szűk völgyből kijutva magas bükkerdőn keresztül vezet tovább az út a Darázs-forráshoz. Mindig hűvös ez a völgyzug, ahol a kút található. A zöld kör jelzést követve lehet odajutni.

Nincs adat arról, hogy honnan kapta a völgy a nevét.

A láda rövid neve: SHOA, amely héber nyelven pusztítást, gyilkolást jelent, a vészkorszak megjelölésére szolgál.

A pécsi zsidóság története

A török hódoltság alatt már éltek zsidók a városban, de a török kiűzése után csak hosszú idővel és nehéz küzdelmek után tudtak újból megtelepedni. 1692-ben a pécsi polgárok esküt tettek, hogy a városban nem katolikus vallású embert nem engednek letelepedni. II. József türelmi rendelete sem lágyította meg a városatyák szívét, pedig Széchenyi Ferenc gróf, királyi biztos mindent megtett a rendelet betartása érdekében. A nehézségek ellenére nőtt a zsidóság létszáma.
1827-ben megnyitották a temetőt ( N: 46° 04.126 E: 18° 12.691 mag.: 132m)
1848-ban Haynau hadisarcot rótt ki a zsidókra, mert a magyar szabadságharcot támogatták.
A XIX. század második felétől a hitközség gyors fejlődésnek indult. Engel Adolf megnyitotta a komlói szénbányákat. 1868-ban felépítették a ma is álló zsinagógát. ( N: 46° 04.441 E: 18° 13.844 mag.: 133m)
A zsinagóga romantikus stílusban épült. Nevezetes az orgonája, amely az Angster-gyár első hangszere volt.
Olyan neves személyek kerültek ki a hitközség tagjai közül, mint Fejér Lipót világhírű matematikus, Ernster Dezső operaénekes.
A II. világháború előtt 3000 zsidó lakosa volt a városnak, melynek csaknem 90%-a elpusztult.

Ezzel a rejtéssel mártírhalált halt honfitársainkra szeretnék emlékeztetni.

Ládatörténet
2017.07.22 A láda immár két hagyományos pontból áll.
2017.07.18 Frissítettem az adatbázist.
2017.05.16 15:20 A ládába új naplófüzet került.
2015.04.28 16:10 A láda nevét moderátor-kombatibilisra változtattam.
2012.04.14 A rejtő felajánlotta, hogy átadja ládabirodalmát. Nem akartam Habzsolháp lenni, így csak három dobozt vettem magamhoz. A többit H. Gábor (GCBUEK, GCVIII), Pomisa (GCCSEP) és Strombus (GCTEKI, GCSUSU, GCTUKE) kapta.
2009.08.12. ládakarbantartás: dobozcsere, ajándékokkal való feltöltés.
(Ilyen nekiszilajodott burjánzó vegetáció esetén eléggé brutális a terep, meg kell küzdeni a flórával. Még szerencse, hogy a fauna csak hanggal adott életjelet, elkeseredett szarvasbőgés hallatszott egészen közelről. Bőszen szidtam a rejtőt, mire észbe kaptam, hogy hiszen én lennék az.)
2004.04.16 lepke elrejti a ládát.