A fejlécben megadott koordinátánál levő márványtáblára vésett szöveg második sorának első két szava képezi a jelszó első felét. A jelszó második fele, az alacsonyan letört fatörzsbe, felülről behelyezett 19x10x7 cm-es geoládában van, aminek a koordinátáit szintén megtalálod a leírásban.

Drégelypalánk és Hont között a 2-es főútról, az  N 48° 3,180' E 19° 0,991' [GCSzCs+Utelagazas] pontban kezdődő déli irányú aszfaltúton lehet megközelíteni a Csitári-forrást és a Drégely-Hont-Csitári kegyhelyet, mely a forrás miatt, ismert zarándokhely. Történetírók szerint a Csitári források közelében már a középkorban két szép kápolna állt, s állítólag Drégely várából is ide jártak imádkozni a "titokzatos alagúton" át. Fő búcsúideje: Áldozócsütörtök.
Gyönyörű környezetben áll a Csitári kápolna. A legenda szerint a kápolna melletti Csitári-forrás csodatévő vizétől már sokan meggyógyultak. Messzi földről zarándokolnak ide a hívők. A forrástól és a kápolnától pár méterre az  N 48° 2,644' E 19° 0,654' 156 m [GCSzCs-1] pontban találjuk a márványtáblát, melyen megtaláljuk a forráshoz kapcsolódó legenda leírását és a geoláda jelszavának első részét, ami a szöveg második sorának első két szava.

Na de lássuk csak közelebbről is azt a "titokzatos alagutat":-)
A Szondy-alagút az előbb említett csodatévő Csitári-forrástól nem egészen 200 méterre délre, a vulkanikus eredetű Börzsöny hegység északi pereméhez kapcsolódó "hegységperemi dombsági" öv területén nyílik, a Csitári-patak völgyének keleti oldalán, mintegy 160 méter tengerszint feletti magasságban, az  N 48° 2,549' E 19° 0,640' 162 m [GCSzCs+Alagut] pontban. A járatok egykor 80 cm - 1 méter szélesek és embermagasságúak voltak ugyanúgy, mint a mára megtakarított szakaszok. Az alagút bizonyos szárnyai, a járhatatlanságig szűkülnek össze.

A bejárattól egy kb. 40-50 méteres egyenes szakasz végén, egy rá merőleges, észak-dél irányú másik járatba jutunk. A bal oldali, északi ág kb. 30 méter után kettéágazik, majd egymás felé kanyarodva, nagyjából egymással párhuzamosan, északi irányba továbbhaladnak. A baloldali járat hamarosan véget is ér, de a jobb oldalin még nagyon sokat lehet menni, mi nem is mentünk el a végéig.

A kb. 40-50 méteres bevezető szakasz betorkollásától jobb kézre, azaz déli irányba vezető másik ág erősen kanyarog, de végeredményben határozottan DK felé, a Drégelyi-várhegy irányába halad. (Ezen a szakaszon is legalább 50 métert haladtunk és nem értünk a végéhez.)

Az alagút pillanatnyilag szabadon látogatható. Például ilyenkor tesz kiváló szolgálatot a fejlámpa. GPS jelre persze idebent nem lehet számítani, úgyhogy előkerülhet a jól bevált ősi módszer, a cérnagomolyag:-)

Aztán ha kibolyongtuk magunkat a föld alatt, jöhet a láda, ami az alagút bejáratától kb. 130 méterre van elrejtve az  N 48° 2,487' E 19° 0,592' 156 m [GCSzCs-2] pontban, benne pedig - többek között - a jelszó második fele.

A geoláda telepítésekor feltűnt a környezet tisztasága. Reméljük ez a jövőben is megmarad. A csalánt pedig nem rövidnadrágban és erőből kell legyőzni, hanem ésszel, azaz meg kell kerülni. A szúnyogok ellen már kitaláltak mindenféle, pl. kenőcsöket, melyekkel bekenve halvány testünket, nagy eséllyel túl fogjuk élni a vérszívók támadásait. Ha pedig netalán tán vénasszonyok potyognának az égből, húzódjunk az alagútba:-)

Egy kis történelem
Hont, - az egykor jelentős Hont vármegye névadó községe, - a Börzsöny északi lábánál található. Nógrád megye legnyugatibb települése.

Az Ipolymenti kisközség ősidőktől lakott hely, korát a régészek - egyes leletek szerint - 8000 évesre becsülik. A Hunt és Pázmány nemzetség ősi fészkét még Géza fejedelem idejében alapították. A faluban Hunt vezér, a falu melletti Kukucska-hegyen pedig Pázmány lovag épített várat. Valószínűleg mindketten Gizella királyné kíséretében jöttek Magyarországra. Ezek a várak a XIII. században elpusztultak. A birtokot Albert király 1436-ban az esztergomi érsekségnek adományozta, amely egészen 1945-ig birtokolta.

A Szondy-alagút kialakítási időpontja nem ismeretes, de a vésési technika igen régi eredetről vall. Csúcsíves keresztmetszetű oldalfalán jól látszik a készítők szerszámának kb. 4 centiméter széles nyoma. A méretekből ítélve valószínűleg igen rövid nyelű kézicsákánnyal bonthatták ki. A még kitakarítatlan járatok alját kitöltő tömör, eredeti kőzettől eltérő anyagú, és színű üledék, barlangiagyag-szerű. A néhol méteresnél is nagyobb vastagsága több száz éves képződési időtartamot valószínűsít. Az alagút bejáratánál és az eddig feltárt részen, a kőzetanyag egységesen a börzsönyi andezit feküjét képező és vastag pleisztocén kori löszös talajtakaróval borított alsó-miocén kori kárpáti (régebbi nevén helvéti) agyagos-homokos, sekélytengeri slir. A Szondy-alagút eddig ismert szakaszát ebbe a slirbe vágták.

Elágazás, terem, raktározás céljára szolgáló kiszélesedés nincsen az alagútban, kézenfekvő, hogy csak közlekedés céljára szolgált. A szakirodalom szerint, - mivel más objektum nincs a közelben - feltételezhetően az alagút a várba vezet, a nagy, kb. 3 kilométeres távolság és 250 méteres szintkülönbség ellenére. További helyreállítási munkálatok esetén az eddigihez hasonló puha kőzetre kell számítani, és mivel az alagút a vár felé halad, kemény, állékony andezit csak távolabb, a vár közelében várható.

Az eddigi régészeti feltárások során semmilyen régészeti leletet nem találtak, csupán néhány friss, recens állati csontmaradvány hevert a talajon. Minden bizonnyal, a jelenleg ismert alagút a Drégelyvárból kifelé vezető alagútrendszer egyik ágának legkülső szakasza. További bontással, az omladékos szakaszok biztosításával, be lehetne jutni az alagút további részeibe is.

Kívánjuk, hogy a forrás vize veletek is csodát tegyen. Kellemes bolyongást a föld alatt és sikeres geoláda-vadászatot,

Anikó és Miklós