-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
+
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
WAP: 15 állomásos multiláda Kékkúttól, a Theodora tanösvény körút-vonalán, 10 km hosszan a Káli-medence fenekén. Jelszóképzés: a tanösvény összes állomásának ismertető tábláján egy-egy betü található alul balra hátul, "GC:" előtaggal. Kivétel a 14. állomás, itt a koordináták: (lat="N 46 51,004" lon="E17 35,560") egy igazi ládára mutatnak, talajszinten hasadékban, kövekkel és némi falevéllel álcázva az ismertető táblától pár méterre. Ne a kőkerítésben keresd. Benne van az esedékes betü. A jelszó: a betük egymás után, az állomások sorszámának megfelelő sorrendben irva.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Bővebben:
A Káli-medencébe csalogatunk Benneteket, egy kellemes, kb. 8 km-es sétára. A 15 állomásos multiláda a Theodora tanösvényre épül, annak minden pontja egyben a multi pontja is. Igy aztán GPS se nagyon kell a teljesitéshez, hiszen elég, ha a fából készült madarak csőrét követed, és így járod végig a tanulságos, ámde mindenek elött csodálatos útvonalat. Kivételt csak a 14-ik pont képez, itt lapul ugyanis a valódi láda - az ismertető tábla közelében.
A jelszóképzés betügyüjtögetésből áll: minden ismertető tábla alján, balra hátul "GC:" előtag után egy magyar betü szerepel. Ezeket egyszerüen az állomások sorrendjében egymás után kell irni. A 14-ik betü a ládanaplóban van.
A séta bár hosszú, de nem megeröltetö, sík vidéken vezet. Időt szánjatok rá (két-három óra), mert sok a látni- és fényképeznivaló. Indulás elött, az első pontnál, a kékkuti Theodora ásványvízüzem oldalában töltsétek tele kulacsaitokat hűvös ásványvizzel, szükség lesz rá a barangolás során. Nincs sok árnyék és a medencében igencsak bír sütni a nap. Mivel ugyanide értek majd vissza, jól fog esni a Theodora-forrás vize a fáradt vándornak. A körút gyaloglábon kivül jól bejárható kerékpárral, ha nem túl vékony a gumiabroncsa. Kővágóörsön lehet lovaskocsit is bérelni, vagy csak úgy lovat, ha valakinek van jogosítványa.
Az útvonal lejárását érdemes összekötni a Kornyi tó láda abszolválásával.
Hadd idézzünk Somogyi Győző és Szelényi Károly Káli-medence cimü könyvéböl, a tájat bemutatandó:
Táj és ember
A filozófus és iró Hamvas Béla "Az öt géniusz" cimü müvében zseniálisan felismerte, hogy a Balaton-fevidék a Mediterraniumhoz tartozik: "...úgy látszik, az ember világosabb és melegebb földre ér. A napfény fehérebb, majdnem olyan fehér, mint a Földközi-tenger fölött. A szinekről a köd eltűnik és jobban világitanak. A tárgyak körvonala élesebb. A légkör mintha elektromosabb lenne... E táj sok olasz vidéknél déliesebb... A fény az embert is átsugározza, a dolgokba is bevilágít és a gyümölcs íze is világosabb..."
E táj szive a Káli-medence. Aki autóval fut át rajta, észre sem veszi, oly kicsiny. Csak a szölőhegyeken ráérve gyaloglónak, a lovasnak, a kerékpárosnak nyilik meg. Aki egyszer megáll a salföldi Kőtengeren és végigtekint a Hegyestűig, vagy a szentbékkálli Birkás-pince ívében ülve, kezében pohárral szemközt látja Kővágóörs templomdombját, vagy a Monoszló és Köveskál közti mandulásból megpillantja a szent vulkánokig terülő tájat, az tudja, hogy Hamvas minden szava igaz. Itt vagyunk. Ez az a hely, ez az idö az Aranykor...
Növények, állatok
A Káli-medence 1984 óta tájvédelmi körzet. A modern kor kártételeitől szinte érintetlen, archaikus ország. Öshonos itt a füge, a mandula, szelídgesztenye, levendula, rozmaring. A Fekete-hegyen őstölgyesek, tőzegmoha-lápok, sárga és szibériai nőszirom, a vizes réteken tárnics, lisztes kankalin, pókbangó, agárkosbor, fekete kökörcsin.
A szubmediterrán növényzettel együtt él a kőhátak borókás, csarabos, zuzmós világa. Az alpesi és atlantikus növényzetnek ez a legérdekesebb találkozása.
A közeli Balaton és a belsö tavak közt légihidat vonnak a vadrécék és a ludak, de előfordul a kócsag, a kanalasgém, fekete gólya és halászsas. Ölyv, kánya, héja gyakori. A vándor mindenütt őzek csapataival, felrebbenö fácánnal, nyúllal és vaddisznó, szarvas nyomaival találkozik. Minden faluban gólyafészek, a nyári égen a fecskékkel együtt gyurgyalagok cikáznak. Összel pedig a szőlőket támadó seregélyfelhők rajzolnak mesealakokat a horizont fölé.
Röviditsünk most a szépenszóló prózán. A környék történelméröl kéne még pár szót említeni, de ez a láda a tájról szól. Legyen hát elég ennyi:
Ismét Hamvast idézzük: "Ez nem a Kárpát-medence. Mintha a Karszton átnyúlna, ez az Adria fehérebb, tisztább, világosabb és melegebb tája... a táj északnak háttal áll, arccal a tenger és Róma felé... nem véletlen, hogy a helyet a rómaiak oly könnyen foglalták el és oly természetesnek tartották, hogy Pannónia a birodalomhoz tartozik."
Római villák romjai, szőlőmotívumos faragott kövek, a felszinen található pénz és cserép mutatja, hogy kedvelt vidéke volt ez az antik Pannónia Provinciának. Már ekkor buzgott a kékkuti Theodora-forrás, amely ma is e néven adja felséges gyógyvizét. Ez volt a medence első virágkora.
A népvándorlás átvonuló népei után a honfoglaló magyarok egyik vezére, Kál horka települt meg itt nemzetségével, a 890-es években. Azóta a magyar népesség folyamatos...
Mit mutat a láda?
Kár lenne itt megismételni mindazt a sok okosságot, amit az ismertető táblákról ugyis le lehet (és érdemes!) olvasni. Aki előre szereti tudni mi vár rá, az
kukkantson be ide és kövesse a bal alsó sarokkban lévő linket!
Legyen elég hát az egyes állomások címe és koordinátája további kedvcsinálónak.
1.
N 46° 51,275' E 17° 34,027' 150 m [GCKEQT-1] Kékkuti-forrás
2.
N 46° 51,333' E 17° 34,262' 150 m [GCKEQT-2] A Sásdi-patak élővilága
3.
N 46° 51,558' E 17° 34,444' 150 m [GCKEQT-3] Ösmaradvány lelőhely
4.
N 46° 51,572' E 17° 34,757' 150 m [GCKEQT-4] Simon-forrás
5.
N 46° 51,828' E 17° 34,850' 150 m [GCKEQT-5] A Káli-medence növénytakarója
6.
N 46° 52,209' E 17° 35,219' 150 m [GCKEQT-6] Hagyományos tájhasználat
7.
N 46° 52,197' E 17° 35,417' 150 m [GCKEQT-7] Itató-kút A táblát 2005 nyarán eredeti helyéről áthelyezték. Szorgalmi feladat: hol a névadó kút?
8.
N 46° 52,040' E 17° 35,714' 150 m [GCKEQT-8] Máté-forrás
9.
N 46° 51,920' E 17° 35,827' 150 m [GCKEQT-9] A Kornyi-tó vízrajza
10.
N 46° 51,687' E 17° 35,829' 150 m [GCKEQT-10] Dolomitbánya
11.
N 46° 51,603' E 17° 35,643' 150 m [GCKEQT-11] A Kornyi-tó élővilága
12.
N 46° 51,422' E 17° 35,325' 150 m [GCKEQT-12] életközösségek védelme
13.
N 46° 51,180' E 17° 35,383' 150 m [GCKEQT-13] Burnót-patak
14.
N 46° 51,004' E 17° 35,560' 150 m [GCKEQT-14] Mosóház-forrás (FIGYELEM! A koordináták a hagyományos méretű ládára mutatnak! A láda eltűnése esetén pótbetü a szokásos helyen.)
15.
N 46° 51,391' E 17° 35,094' 150 m [GCKEQT-15] A Káli medence állatvilága
Itt most abbahagyjuk a mesélést. Reméljük kedvet kaptatok és meglátogatjátok a világ legszebb táját.
Kellemes sétálást kivánunk: --péter, Veronika és Noémi
Ládatörténelem
2017-05-22
Újabb ládapótlás, most más helyen. Ideiglenesen új helye van a ládának, mert valaki rendszeresen ellopja. Sajnos erősen amortizálódik a tanösvény.
2012-04-22
Vincenzo65 játékostársunk és családja pótolta a ládát. Köszönjük! [Admin(Fazék)]
2008-09-07
Újabb ládapótlás, most más helyen. Ideiglenesen új helye van a ládának, mert valaki rendszeresen ellopja. Sajnos erősen amortizálódik a tanösvény.
2008-07-06
Újabb ládapótlás.
2007-09-02
A fűnyírást szenvedett ládát kicsréltük.
2006-05-29
Végre megszületett az új rejtekhely a 14. pontnak a ládával. Reméljük tartós lesz és tetszeni fog az ezután jövőknek.
2005-11-01
Az 1. és 2. pontokon pótoltuk a lecsiszolt jelszódarabokat. A 14-es ponthoz most nem jutottunk el, állítólag nehezen olvasható. A doboz új helyén még mindíg rágódunk, de ami késik nem múlik...
2005-08-17
Kedves nászutas játékostársunk jelezte, hogy eltünt a 7. állomás. Ma végre megnéztük: megvan! Csak éppen 150 m-el odébb, valami miatt az ismertető táblát áthelyezték, jelszódarabbal együtt. Ládaleírást módosítottam.
Egyúttal megnéztük a ládát. Kétségtelenül a vegetáció az úr, de ha jó helyen vág bele az ember nem vészes. Láda maradt, ha helyreáll az új mosóház környéke, talán újragondoljuk. Addig is elnézést mindenkitől, aki nem kedveli az ilyen terepet.
2005-07-07
A láda egyesek szerint borzasztó környezetbe került, mások szerint nem rémes. Addig, amig odajutok saját véleményt alkotni, mindenki saját megítélése szerint vesse bele magát. A ládában lévő betűt kérésre elküldöm.