Egyenlőre még nincs kint láda, de a multi kereshető a virtuális pontokkal!

Röviden

Első pont: N 45° 59,235' E 18° 40,622' Laminált lap fejmagasság felett.
Második pont: N 45° 59,286' E 18° 40,692' Bal oldali márványtábla 1.sor 9. és 10. betűje. (Kép segít!)
Harmadik pont: N 45° 59,403' E 18° 41,062' Faragott kövön 5 betűs szó 3. és 5 betűje (Kép segít!)
Negyedik pont: N 45° 59,405' E 18° 41,390' Laminált lap az elektromos kapcsolódobozt tartó fém lábán, fent.
Ötödik pont: N 45° 59,580' E 18° 41,640' Jobb szélső tábla 1.sor 3., 1., 2. betűje, 8.sor 3., 5., 1. betűje. (Kép segít!)

Jelszóképzés: A jelszórészletek sorrendben írva adják meg a jelszót. (20 karakter)



Megközelítés

A multi bejárása fakultatív, de az összes pont közelében tudtok parkolni.

A város története dióhéjban

Mohács térségében már az őskorban megtelepedett az ember, de először csak az árvízmentes környező dombokat szállta meg.
A kis falu fejlődése egyenletes volt, s 1408-ban már mezővárosi jogokat kapott. Feltehetően ezután vették körül falakkal a települést, ami nem jelentett feltétlenül kőfalakat. Amikor 1526-ban II. Lajos király seregével a török elé vonult, utolsó éjszakáját itt töltötte, a hagyomány szerint, a püspök házában. Itt írta meg nevezetes levelét, melyet így fejezett be: "cito, cito, citissime", azaz "sebesen, sebesen, nagyon sebesen", vagyis jöjjetek segíteni. A tragikus kimenetelű csata augusztus 29-én zajlott le a Mohács alatti síkságon Majs, Sátorhely, Udvar közelében, Kölkedtől délnyugatra. A túlerő győzött, a magyaroknak csaknem a fele elesett a csatában, a vezérek jó része is. Itt található a Mohácsi Történelmi Emlékhely (GCSahe) geoláda.
A menekülő király a nagy esőzések következtében felduzzadt Csele-patakba zuhant, s belefulladt a vízbe.
Itt található a II. Lajos király emlékmű (GCsele) multi geoláda.
A csata után a törökök felgyújtották ugyan a várost, de hamarosan újjáépítették. A palánkvár falait helyreállították, a várost közigazgatási központtá jelölték ki. A Dunán élénk hajóforgalom zajlott akkoriban is, és a város jelentősen fejlődött. Ebben az időben a magyarok egy része átköltözött a biztonságot jelentő szigetre. Sokan végleg ott is maradtak, létrehozva a túlparti települést, Kis-Mohácsot. A nagyharsányi csata (1687. augusztus 12.) után a törököt kiűzték Baranyából, ekkor Mohács is felszabadult.

A XVIII. században alakult ki ez a soknemzetiségű város. Az itt élő magyarok, horvátok mellé nagy számban telepedtek le rácok (szerbek) is, majd később németek. A nemzetiségek a városban egymástól elkülönülve éltek. Önálló negyedekbe tömörültek a református magyarok, a katolikus magyarok, a sokácok, a szerbek és a németek is.
Mohács hosszú ideig rendezett tanácsú város volt, élénk kereskedelemmel és kisiparral. Az itt kikötő hajók áruit a mohácsi piacon értékesítették a kereskedők, ugyanakkor elszállították a város termékeit a távoli piacokra, így a fekete korsókat is. A Dunán át évente mintegy 400 ezer mohácsi fekete edény jutott el Szlavóniába és Bácskába. Mohács mindig a dunai forgalom egyik fontos helye volt. Az utasszállító és teherhajók itt "szeneltek". A szenet a pécsi bányákból szállították, kezdetben szekereken, később Pécs első vasútvonalán, amelyet Üszögpuszta és Mohács között 1854-ben nyitottak meg.
A város nagyobb arányú fejlődését a XIX. században a gőzhajózás jelentette. 1840 óta mezővárosi rangot élvezett. 1869-ben lakosainak száma meghaladta a 12 ezret, amikor Pécsett 25 ezer ember élt. 1871-ben városi címét nagyközségre minősítették vissza, s csak 1924-ben lett újra város. Ezután épülhetett fel több fontos középülete, így a fogadalmi templom és a városháza is. A jelentős építkezéseket segítette a mohácsi csata 400 éves évfordulójának megünneplése.
A II. világháború alatt a város komoly károkat szenvedett. Elpusztult 106 épülete és 365 ház is megsérült. 1945-ben ismét termelni kezdtek a korábbi gyárak, így a Selyemszövő gyár, az Öntöde, a Szék- és Kárpitosipari Vállalat, a malom, s közben újabb üzemek létesültek, melyek közül a Farostlemezgyár (MOFA) máig kiemelkedő. Eredetileg itt akarták felépíteni az 1950-es években a Dunai Vasművet, de az akkoriban "ellenséges" Jugoszlávia miatt inkább Dunapentele (Sztálinváros) mellett döntöttek.
Nemcsak országosan, hanem határainkon túl is nagy érdeklődésre és részvételre számíthat a mohácsi busójárás, a télbúcsúztató, tavaszköszöntő farsangi ünnepség, amelyre az egész város apraja-nagyja készül.

A látnivalók

1.pont: Mohácsi Csatatéri emlékkápolna és Kálvária

 N 45° 59,273' E 18° 40,616' 89 m [GCMhcs+1parkoló]
Király József püspök építtette a csatában elhunytak emlékére. A klasszicista kápolnában Dorffmeister István két festménye látható. Az egyik kép az 1526-os mohácsi csatát és II. Lajos király tragédiáját ábrázolja, a másik pedig az úgynevezett "második mohácsi csata", az 1687-es győztes ütközet egy jelenetét mutatja be.
 N 45° 59,235' E 18° 40,622' 92 m [GCMhcs-1]
Laminált lap fejmagasság felett.


2.pont: Szent Rókus-kápolna

A Szent Rókus-kápolna elődje Mohács egyik legrégebbi építménye volt, amely a Kossuth Lajos utca katolikus temető felőli végénél balra állt. A helyére építették ma is látható kápolnát időtállóbb anyagból. Az első világháború után a kápolna köré temették el az elesett katonák egy részét. A hajdani temetőt 1931-ben Hősök ligetévé alakították át. 1999-ben építették meg annak a Székelykapunak a másolatát, amely egykor a bejáratot díszítette.
 N 45° 59,286' E 18° 40,692' 93 m [GCMhcs-2]
Bal oldali márványtábla 1.sor 9. és 10. betűje.


3.pont: Hősök Emlékműve

 N 45° 59,410' E 18° 41,135' 90 m [GCMhcs+2parkoló]
Az egykori vásártérből - Árkay Bertalan tervei alapján - átalakított Hősök parkjában áll az I. és II. világháború áldozatai előtt tisztelgő hősi emlékmű.
Az I. világháborút követően Visy Zoltán pécsi műépítész tervei szerint 1935-ben építették fel a négy oszlopon nyugvó, 24 méter magas emlékművet. Így rótta le kegyeletét a város a harcokban elhunyt 439 mohácsi hős emléke előtt. Erre az emlékműre került a II. világháború áldozatainak és az 1956-os forradalom hőseinek neve is.
Az négy oszlopon álló emlékmű belsejében található egy márványkocka. Ennek az oldalába azt az emlékszöveget vésték be, mely a második világháború-, ill. az 1956-os forradalom hősi halottjaira utal.
 N 45° 59,403' E 18° 41,062' 86 m [GCMhcs-3]
Talajszint közelében faragott kövön 5 betűs szó 3. és 5 betűje (Kép segít!)


4.pont: Fogadalmi templom, Széchenyi tér

 N 45° 59,441' E 18° 41,353' 87 m [GCMhcs+3parkoló]
A bizánci stílust követő, historizáló fogadalmi templomot a mohácsi csata 400 éves évfordulójára emlékezve építettek Árkay Aladár és Árkay Bertalan tervei szerint.
A csatatéri emléktemplom vagy más néven fogadalmi templom alapjaiba háromezer magyar község, ötvenkét város és huszonöt megyeháza udvarából felvett egy-egy kilós földcsomagokat helyeztek el, jelképezve ezzel az ország, a nemzetünk összefogását. A mohácsi csata 400 éves évfordulója tiszteletére határozták el a bizánci stílusú templom építését.
Kupolája 30 m magas és 20 m átmérőjű. A templom 3600 fő fogadására alkalmas. Az íves oldalfalakat Árkayné Sztehlo Lili (1897-1959) művészi munkái, a középkori székesegyházakéra emlékeztető - szenteket ábrázoló - üvegablakai díszítik. A kupola nonfiguratív ábrákkal teli ablakai 1984-ben Michael Gaussling német üvegművész munkája nyomán készültek. A templomban egy régi Madonna-szobrot, az ún. Mohácsi Boldogasszony szobrát őrzik, melynek legendáját a szentély freskóin is megörökítették. E legenda szerint a szobor eredete még a török által uralt Mohács idejére nyúlik vissza.
Sztehlo Lili tervei alapján 1952 és 1956 között készültek el Kolbe Mihály (1907-1990) mohácsi festőművész kivitelezésében a templombelső mozaikképei. Maga az épület és a benne lévő műalkotások megörökítik a magyar történelem legfontosabb állomásait. A padlózat mozaikja - színével, jelképeivel - az 1526-os mohácsi csatára utal.
A Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt, szép arányú, historizáló templom mind külső, mind belső megjelenésében méltó emléket állít a magyar történelemnek, és a mohácsi vésznek. Nemcsak Mohács, hanem az egész ország számára is jelképpé vált.
 N 45° 59,405' E 18° 41,390' 92 m [GCMhcs-4]
Laminált lap az elektromos kapcsolódobozt tartó fém lábán, fent.


5.pont: Mohácsi rév

 N 45° 59,585' E 18° 41,611' 87 m [GCMhcs+4parkoló]
A kompok általában napkeltétől napnyugtáig, óránként közlekednek. Ha van idő rá, egy sétát lehet tenni a szigeten. A pontos menetrend felől lehet érdeklődni: Tel.: 69/510-074 honlap: Mohácsi komp menetrend.
 N 45° 59,580' E 18° 41,640' 77 m [GCMhcs-5]
Jobb szélső tábla 1.sor 3. 1. 2. betűje. 8.sor 3. 5. 1. betűje.


További látnivalók

A multi bejárása közben érdemes felkeresni a múzeumokat!

Kanizsai Dorottya Múzeum
 N 45° 59,627' E 18° 41,521' 87 m [GCMhcs+Kanizsai Dorottya Múzeum]

Busóudvar
 N 45° 59,491' E 18° 41,296' 86 m [GCMhcs+Busóudvar]

Forrás
Mohács honlapja.

Ládatörténet
2020.12.28. A láda több mint négy hónapja beteg volt, a ládagazda már nem aktív (vagy nem látszik javítási szándék), a ládaoldal nincs aktualizálva, ezért adoptálhatóvá teszem. [Admin(kectam)]
2021.01.05. A ládát átvettem. (Pomisa)
2021.01.17: A ládaoldal és a multi is átalakult.