WAP
5 pontos multiláda 4 virtuális és 1 hagyományos ponttal.

1. pont: A forrással szemben állva a jobboldali pad háttámláján, a forrás felé eső oldalra alkoholos filccel felírva. (5 betű)
2. pont: A kúton található halfejek száma. (szám)
3. pont: A kúton lévő évszám.
4. pont: A hagyományos forrás fölötti réztáblán, hidrogeológus vezeték neve. (4 betű)
5. pont: Kérlek csak akkor keresd, ha nincs a közelbe mugi! A láda 8 cm átmérőjű henger, kb. 1,6 méter magasan örökzöldben rejtőzködik. Segítség: Akaszd le a rejtekkel együtt :)
Alternatív jelszó: A játékszínen kb. 4 méter magasan lévő reflektorok száma. (szám) A játékszínról készített fénykép megtalálható a képek között. Nem a teniszpálya reflektorait kell megszámolni!

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Leírás
Ezzel a ládával Balatonfüredre invitállak, ahol az ott található savanyúvízforrásokat ismerhetitek meg, kóstolhatjátok végig. A séta végén megismerhetitek az egyoki játékszín maradványait, és a Kiserdőt.

Megközelítés
A multiláda kezdő és végpontja nem azonos, ezért amennyiben gyalog járod végig azt javasolom, hogy az autót az 1. pont megtalálása után a 2. pontnál hagyd  N 46° 56,719' E 17° 52,416' 106 m [GCSAV+parkolo], mert ott még ingyenesen tudsz parkolni. A 3. pont közelében a 71-es főút alatti összes utca és parkoló fizetős. Amennyiben mégis úgy döntesz, hogy autóval jössz tovább és nem szeretnél a parkolásért fizetni, a legközelebb ingyenes parkoló a 71-es fölött az OTP bank mellett találod  N 46° 57,443' E 17° 53,354' 130 m [GCSAV+otp_parkolo]

A séta útvonala
Az egyes pontok tetszőleges sorrendben kereshetőek.

1. pont - Szekér Ernő emlékforrás
 N 46° 56,599' E 17° 52,026' 101 m [GCSAV-1]
Szekér Ernő újságíró, agrármérnök nevét viseli a forrás. Nevéhez fűződik számos emléktábla elhelyezése, híres emberek elhanyagolt sírjának rendbetétele, a Kiserdő védetté nyilvánítása és a források rendezése. Az igazi forrás nem itt van, itt csak egy kifolyót építettek neki, hogy elérhetőbb legyen. A forrás vízhozama 1,5 liter/perc, szabad szénsavtartalma 1618 mg/liter.
Nekem ennek a forrásnak a vize ízlik a legjobban :)

2. pont - Berzsenyi Dániel emlékforrás
 N 46° 56,714' E 17° 52,399' 99 m [GCSAV-2]
Berzsenyi Dániel vesebajban szenvedett, és betegsége enyhítésére megpróbálkozott egy füredi kúrával. Gyógyulásának emléket állítva megírta a Füredi Kúthoz című versét. A verset a 4. pontnál olvashatjátok. A forrás vízhozama 6,1 liter/perc, szénsavtartalma 1700-1900 mg/l, hőfoka 8-16 °C.

3. pont - Schneider Ferenc kút
 N 46° 57,292' E 17° 53,804' 101 m [GCSAV-3]
Schneider Ferenc erdőmérnököt közéleti és városszépítő tevékenységéért a város díszpolgárává avatták 1994-ben. Ő adományozta ezt a kutat a városnak.

4. pont - Kossuth Lajos forrás
 N 46° 57,366' E 17° 53,712' 107 m [GCSAV-4]
Az előző ponttól pár percnyire, a parttól távolodva található a Gyógy téren, az Állami Szívkórház előtt. Hét forrás fakad a kórház közelében. Hat vizét közös medencében összegyűjtve juttatják el a kórházi fürdőhöz. A hetedik forrás vize, az úgynevezett savanyúvíz folyik a Gyógy tér közepén álló kútból. Ez a legrégebben ismert forrás, vizét 1743-ban foglalta odúba Lécs Ágoston tihanyi apát. A Kossuth forrás oszlopcsarnokát 1853-ban újították fel, akkor éppen Ferenc Józsefről nevezték el. 1993-ban újabb felújítás után ismételten átadták a nagyközönségnek, Kossuth forrás néven. Vízhozama 13 liter/perc, szénsavtartalma 1700 mg/l.

5. pont - Kiserdő, játékszín
 N 46° 57,451' E 17° 53,602' 118 m [GCSAV-5]
A Kossuth forrástól észak felé indulva fel kell menni egy lépcsőn, az Árkád Hotel parkolóján átvágva máris a Kiserdőbe érkeztek. A 10 hektáros park, a 71-es főút (Petőfi S. u.) és a Szívkórház között helyezkedik el. Nevezik a város tüdejének is. Alsó részét 1792-ben, felső részét 1878-ban telepítették. Itt található az egykori Magyar Játékszín, a dunántúli első kőszínház hat megmaradt oszlopa.  N 46° 57,457' E 17° 53,655' 119 m [GCSAV+játékszín]

Jelszóképzés
A pontok sorrendjében az egyes pontokon lévő jelszórészlet, egymás után, egybeírva.

A forrásokról
Balatonfüred hírét, nagyságát évszázadok óta az itt feltörő szénsavas források és azok használata adja. Már az 1700-as évek elején a gyógyvízre megépültek az első fürdőházak. A víz összetételét 1772-ben határozták meg először, s az eredmények alapján gyógyvíznek, illetve gyógyforrásnak nyilvánították a füredi savanyúvizet. 1875-ben II. József elrendelte, hogy fürdőorvost, illetve sebészt kell kinevezni Füredre. Az első kinevezett fürdőorvos Oesterreicher Manes József lett.

A XX. századig csak három szénsavas forrást ismertek:
1. Őskút v. Fürdőforrás, a mai Szívkórház épülete alatt van, az első felhasznált forrás.
2. Kossuth Lajos forrás a mai Gyógy téren, főleg ivókúrára használták.
3. Savós forrás, a kórház épülete előtt található, melynek vizét juhtúróval keverve tüdőbetegségek gyógyítására használták.

Felhasználásuk előtt a források szabadon folytak ki a földből, eltűnve a partot övező nádasok között. A XX. században - a fent említett három forrás befogása után - Lóczy Lajos javaslatára még négy újabb kutat fúrtak. Az 1931. évi kutatások nyomán 14 helyen sikerült savanyúvizet és széndioxid kitörést kimutatni.

Ma fürdőkúra formájában főként a szív - és érrendszeri betegségek gyógyítására, a szervezet általános kimerültségének orvoslására alkalmazzák a füredi gyógyvizet. Fürdő- és ivókúrára egyaránt hatásos szív- és vérkeringési, ideg-, cukor- és gyomorbetegeknek. A füredi víz kémiai összetétele és radioaktivitása igen kedvező élettani hatású: tágítja a vérereket, javítja a szív vérellátását, és egyenletessé teszi a vérnyomást.

A füredi kúrák hatékonyságához a klimatikus tényezők - kiegyensúlyozott hőmérséklet, a csend, a jó levegő, a harmonikus szépségű táj és a tó tükrének nyugtató hatása - is hozzájárulnak.
A füredi víz jelentős ásványi anyag tartalmú, jellege szerint kalcium- és magnézium- hidrogén-karbonátos, szulfátos típusú, jelentős szabad széndioxid tartalmú (ún. savanyúvíz), amely a 74/1999. (XII. 25.) EüM. rendelet szerint ivásra és fürdővízként történő felhasználásra ásványvíznek minősíthető.

Az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság 2001 júliusában a füredi savanyúvizet - mindhárom mélyfúrású kút esetében - "elismert, természetes ásványvíznek" minősítette.

Ládatörténet
2008.05.11. A láda újratelepítve.
2009.01.24. A törött ládát újra cseréltük.
2009.08.30. A ládát kicseréltük.
2011.05.22. A mikrót kicseréltük egy hagyományos ládára. Bízunk benne, hogy tovább marad sértetlen, mint a korábbiakban.
2014.02.22. A láda újratelepítve.
2018.04.13 a ládát átvettem rocka-tól :) köszönöm a láda eddigi gondozását!
2018.04.28 a a láda oldalát szerkesztettem (még nincs kész)

2018.07.11 A láda teljes felújításon esett át: a jelszórészletek megváltoztak, a képeket lecseréltem, megújult a rejtés.
2024.12.29 Az eltűnt ládát pótoltam.

Forrás
A szöveg nagy része az eredeti ládaoldalról.