A park a COVID helyzettől függően lehet, hogy ideiglenesen nem látogatható. Ha be lehet menni, akkor maszkot kell viselni és a portán lázmérés történik. A pótjelszó továbbra is a főbejárat mellett akadhat a horgodra.

Röviden
A láda egy 12x8x4 cm-es műanyag konyhai doboz a kastélypark félreeső részében található. A park reggeltől napnyugtáig minden nap ingyenesen látogatható. Sötétedés után ezért ne keressétek a ládát! Kérlek ügyeljetek a láda gondos visszarejtésére! Segítség: Dlözkörö!


Nagymágocs
Ma 3700 lakosú nagyközség a mindszenti járásban teljesen sík területen. Neve az első birtokosaitól, a Szente-Mágocs nemzetségtől származik (1426. Magoch). Területileg a XV. századig általában Csanád megye tartozékának jelzik. A Szente-Mágocs nemzetség által épített ősi templom, Mágocsmonostora romjait a múlt század közepén az uradalmi gazdálkodás kiépítése során lebontották és így rekonstruálásától is megfosztották az utókort. A XIV. századtól a török idők végéig gyakran cserélt gazdát a birtok. Az 1596. évi tatár pusztítás Mágocsot is megsemmisítette. A neoacquistica comissio működése idején a Keglevicheké, majd 1722-ben kerül a Károlyiak birtokába. A két világháború között ún. pusztaközség: lakói majorokban, tanyákon éltek, csupán az újabban kiosztott házhelyeken épült mintegy 100 ház lakói tömörültek egy helyre. Egyes határrészei Árpádhalom, Árpádtelep, Berchtoldszállás, Bojtártelep, Csúcstelep, Héthalom, Központi major (Károlyi major), Lajosmajor, Lajosszállás, Lajostanya, Lászlótelek, Ótompa, Szendrey major, Tibortelep, Újtompa, Zoltántér.

A településen keresztülhalad az Alföldi Kéktúra Csongrád megyei szakasza. Bélyegzőhely.

A Károlyi-kastély
A Mágocs-ér mellett álló, U-alaprajzú, középrizalittal hangsúlyozott, emeletes, volt Károlyi-kastélyt gróf Károlyi Imre építtette 1896-1897-ben, eklektikus-neobarokk stílusban. Most idősotthon, s bárki számára megtekinthető gyönyörű parkkal fogadja az odalátogatókat. (az épületbe bejutáshoz sajnos engedély kell!)

Bejárata  N 46° 35,329' E 20° 28,105' 90 m [GCNMKK+bejarat] a falu határát jelző tábla közelében közvetlenül az országút mellett található. Itt lehet parkolni is.

Nyitvatartás: minden nap, emberi időben. Ez annyit jelent, hogy reggel 9-től sötétedésig szinte biztosan be lehet jutni. A portás minden érdeklődőt szívesen beenged a parkba (ingyen), csak annyit kell mondani, hogy szeretnél körül nézni.

A 40 hektáros, arborétum-szerű park a kertművészet remeke, ritka fenyőfélékkel, a tiszafa és a tuja változataival, őstölgyekkel, platánokkal, ciprusokkal. A parkot díszítő, évszakokat jelképező, XVIII. századi szobrok valószínűleg a szegvári kastély mellől származnak. A környezet festői hangulatát fokozza a 10 hektáros tó is, túlpartján pihenővel (filagória). Nyári estéken a szarvasbogarak rajzását is megfigyelhetjük.

A főépület két oldalán egy-egy szökőkutat láthatunk. A főbejárat előtt, a "Halas fiú" kedves márványfigurája fogadja a látogatót, míg a tó felöli oldalon levő barokkos szoborcsoport a Szabin nők elrablását ábrázolja.  N 46° 35,526' E 20° 28,115' 90 m [GCNMKK+szkut] A műkő másolat eredetije osztrák területen lehet.

A halastó a környékbeliek kedvelt horgászhelye. A túloldalon, a filagóra mellett álló "száztörzsű" hárs vigyázta Panni és sprok eredeti ládáját.  N 46° 35,656' E 20° 28,109' 90 m [GCNMKK+fa] Az egykori rejtek a kastélykert felől a sokat szidott "kilenclyukú" hídon közelíthető meg  N 46° 35,420' E 20° 28,370' 90 m [GCNMKK+hid] Az első látásra nem túl bizalomgerjesztő építmény acélgerendáin szépen, óvatosan át lehet kelni. Sajnos a park e részének állagmegóvására még kevsébé jut forrás. Bár 2012 nyarán jelentősebb bozótirtás történt, korántsem biztos, hogy nem fogad majd nyakigérő csalán, ha erre merészkedsz.

A magtár épülete
A park bejáratával szemközt álló ötszintes (17 m magas, 50 m hosszú, 15 m széles), zabsilós magtár - az uradalmi gazdálkodás jelképe - 1856-ban, Ybl Miklós tervei alapján épült. Érdekessége, hogy belseje kizárólag faszerkezetű.

Szintén Ybl tervei alapján készültek az uradalmi irodák (a tiszttartó háza ma községháza és itt található a helytörténeti gyűjtemény is) valamint a számvizsgáló háza (ma katolikus parókia). A Károlyi emlékeken kívül említést érdemel a falu szép világháborús hősi emlékműve, mely a parókia előtti téren áll. A faluban ABC áruház és iparcikk bolt is működik.

Római katolikus kápolna
A park sarkában látható, 1883-ban, Bachó Viktor tervei alapján készült. A gótikus elemeket is tartalmazó neoromán stílusú templom hajójának hossza 30, tornyának magassága 36 m. Az oltár, a szószék és a keresztkút márványból készült Oravicán. A színes üvegablakokat Kratzmann Ede budapesti mester készítette. A szentély három üvegablaka balról Szent Franciskát az Erdődy címerrel, középen a Megváltót a keresztfán, jobbról Szent Alajost a Károlyi címerrel ábrázolja. N 46° 35,298' E 20° 28,204' 90 m [GCNMKK+templom]

Az intéző háza
A kápolnával szemközt az út úloldalán áll az intéző házának szépen felújított épülete. Itt kapott helyet a helytörténeti gyűjtemény és egy 13 férőhelyes turistaszálló is.

Mágocstól alig két kilométerre található a Szendrey-major, melynek egykori tulajdonosa, Szendrey Ignác (Szendrey Júliának az apja) a Károlyi uradalom felügyelője, jószágkormányzója. Szendrey Júlia naplója alapján Petőfi Sándor valószínűleg nem járt itt, de Zoltán fia legalább egy évig itt nevelkedett.