A ládába TravelBug helyezhető.

---

Ezúttal Tiszaalpár nevezetességeit szeretnénk bemutatni. Egy kellemes kis délutáni séta az egész, nem túl megerőltető.
Tiszaalpár: Bács-Kiskun megye északkeleti szélén, a Tisza egyik holtága mentén fekvő település 5350 lakosa van. Megközelíthető Kecskemétről a 44-es főúton, majd onnan Kapásfalunál letérve.

Az általunk ajánlott látnivalók:

Templomdomb:
 N 46° 49,516' E 19° 59,353' 105 m [GCAlVa+Templom]

Tiszaalpár életében a nyugati kereszténység és a valláshoz való kötődés mindig is meghatározó volt, ennek egyfajta jelképe a Templom-domb.
A kora középkorban, 1075-ben a terület egy részét a halászati joggal és a tiszai révátkelőhellyel együtt I. Géza király a Garamszentbenedeki Apátságnak adományozta. Alpár déli része ugyanakkor a Váci Püspökség tulajdona volt. A XIV. században már templomos hely és lakóinak vallásos buzgósága közismert volt.
A dombot uraló barokk stílusú katolikus templomot 1752-55 között építették Althann János váci püspök támogatásával. A templom mellett álló Nepomuki Szent János-szobrot 1780-ban emelték, aki a halászok és a hajósok védőszentje.
A település honfoglaláshoz kötődő jelképe az Árpád szobor, amely Janzer Frigyes Munkácsy díjas érdemes művész alkotása.
Innen szép kilátás nyílik az egykori csatamezőre.

Árpád-kori falu rekonstrukció:
 N 46° 49,528' E 19° 59,323' 103 m [GCAlVa+Skanzen]

Bemutatja az akkori emberek életének helyszínét. Nyitvatartás: április 01-től október 31-ig, hétfő kivételével 10-17 óráig.
Belépő: 250,- Diák, nyugdíjas: 150,-
Ha nyitvatartási időn kívül érkezel, vagy esetleg nem akarsz belépőt fizetni, akkor a templomdombról kitűnő belátás van ide (a fényképeink is innen készültek).

Várdomb:
 N 46° 49,506' E 19° 59,451' 93 m [GCAlVa+Várdomb]

Az első lakosok a régészeti bizonyítékok szerint mintegy 3000 évvel ezelőtt, a bronzkorban telepedtek le itt, s építettek sánccal körülvett földvárat az akkor még a Tisza által oldalról körülölelt magasparton. Bár a honfoglalás idejére elvesztette harcászati jelentőségét, Anonymus Gesta Hungarorumában mégis ide helyezi Árpád csatáját Zalán bolgár vezérrel. Zalán futásának legendáját Vörösmarty Mihály emelte be a XIX. század derekán a magyar irodalom csúcsaira.
A bronzkori földvár átmérője 85 méter lehetett, az eredeti várnak mintegy kétötöde (0,22 ha) maradt fenn napjainkra. A kicsiny erődtelep belsejében lakóházak is voltak. Az árokkal körülvett szigetszerű vár néhány méteres földsáncaira épült a faerődítmény. Az ezt követő évezredek eróziója ebből alig hagyott meg valamit.
Kb. a XII.-XIII. századra tehető a középkori sánc építése, később a török hódoltság idején Alpár már csak lakóhely volt.

A láda

A láda a megadott koordinátán található, nem a földszinten. Kérjük, a rejtekről ne tegyetek fel fényképeket!
Köszönjük!

Ládatörténet:
2019. feb. 18. A láda több mint 4 hónapja beteg volt, a ládagazda már nem aktív (vagy nem látszik javítási szándék), a ládaoldal nincs aktualizálva, ezért a Ládadoki javaslatára adoptálhatóvá teszem. [Admin(Fazék)]
2019.04.28. Geoládát örökbe fogadtuk 567 megtalálással. KataJani
2019.06.14. LOG füzetet cseréltünk.
2019.10.02. A láda valószínűleg eltűnt, 10.13-án új helyen pótolva.
2023.07.01. A láda eltűnt. Új helyen újra rejtve.
2025.02.07. A láda eltűnt. Green Eye új helyen újra rejtette.