Villanyosztlopon lévő doboz hátulján található laminált lapon van a jelszó és a QR kód.

Építéstörténet

Ráday Pál 1722 és 1730 között épített kúriát Pécelen, miután hitvese, Kajali Klára hozományaként került a család birtokába a péceli uradalom. Fiuk, Ráday Gedeon barokk kastéllyá bővíttette az épületet 1755 és 1774 között. Az átalakítással a gödöllői Grassalkovich-kastély építőmesterét, Mayerhoffer Andrást, valamint fiát, Mayerhoffer Jánost bízta meg. Így nem csoda, hogy a péceli kastély építészeti megoldásaiban felfedezhetők a gödöllői stílusjegyek. Az épület kuriózuma a termeit díszítő freskók, amelyek nagy részét Scherwitz Mátyás készítette 1766 és 1771 között.
Egykor az épületegyüttes részét képezte az úgynevezett "Képesház", melyet nevével ellentétben feltételezhetően inkább orangerie-nek vagy nyitott mulatóháznak szántak, valamint a kastélyhoz tartozott néhány, egyéb gazdasági célokat szolgáló melléképület és egy istálló is.

Tűzvész után

A kastély tetőszerkezete 1825-ben leégett. Ekkor sérült meg több mennyezeti freskó is. 1872-ben a Ráday család anyagi gondjai miatt elárvereztette a kastélyt, ekkor került az a Kelecsényi család birtokába. A 20. század elejéig nem használták a kastélyt, majd az 1920-as években végeztettek nagyobb átalakítási munkákat. A II. világháború végén már rossz állapotban volt az épület, amelyet az 1950-es években államosítottak. A kastély eredeti bútorai, valamint kép - és éremgyűjteménye szétszóródott. Az 1950-es években helyreállított kastélyban 1998-ig a MÁV Kórház egyik kihelyezett részlege működött. A gyógyintézet kiköltözése után az épület a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának kezelésébe került.

A kastély napjainkban

Már a műemlék vagyonkezelésbe vételének évében, azaz 1998-ban megnyitották díszes termeit a látogatók előtt, műtárgyakat gyűjtöttek, és színes, tartalmas tárlatvezetéssel fogatták a kastélyba látogatókat, egészen 2023. április 20-ig. Ekkoe ugyanis a kastély látogathatósága felfüggesztésre került. Újranyitásáról egyelőre nincs információ.

Pécel város honlaján egy cikk a kastélyról



Lentebb az eredeti oldal tartalmát látjátok, pusztán tájékoztató jelleggel. A rejtésre vonatkozó adatok már nem aktuálisak!

A fejlécban a hagyományos láda koordinátái vannak megadva. Végszükség esetére csináltunk egy virtuális jelszólehetőséget is, ahol egy márványtábla legelső szava a jelszó, ékezetek nélkül (7 betű).
A "rendes" láda valahol a Ráday-kastély parkjában van elrejtve, egy fa tövében, illetve alsó üregében. A kastély és a park szerdától vasárnapig, 10 és 17 óra között látogatható. A parkba nincs belépő sem.
Virtuális alternatíva: N 47° 29,224' E 19° 20,527' 174 m

FIGYELEM!
A láda leírása lényegesen megváltozott. Multi helyett hagyományos lett belőle. Megszüntettük az oly sokak által - jogosan - kritizált Rákos-pataki hidas pontot, mert a koordináták mindig elég gyorsan olvashatatlanná váltak a híd korlátján.
2006. szeptember 16.

Itt most egy hosszabb, a közeli Rákos-patakot és a Ráday-katélyt bemutató szöveg következik, érdemes elolvasni, mert szerintem érdekes dolgokat gyűjtöttem össze.

Ugrás egyenesen a láda leírásához!
Ugrás egyenesen a megtalálók megjegyzéseihez!

A Rákos-patak

Bél Mátyás szerint a szarmata összejövetel, gyülekezés szóból ered a Rákos-patak neve. Véleménye szerint a magyarok a szarmatáktól tanulták el a nyílttéri gyűlések tartásának szokását, meg is említ egy szláv mondást, mint fő bizonyítékot. "Po Rákossi mandri Páni", azaz "Későn ti. országgyűlés után jön meg az urak esze". A patak neve azonban a tudományos megfogalmazás szerint a magyar rákokban bővelkedő melléknév és vízfolyás összetételéből keletkezett.
A Rákos-patak a Duna leghosszabb, bal parti mellékvize a magyarországi szakaszon., a maga 44 kilométeres hosszúságával. Forráshelye Szadától délre, Gödöllőtől északra található. Földrajzi tanulmányokban a következők olvashatók: Péterfi Erzsébet szerint nem messze Gödöllőtől két ágban ered. Pécsi Márton szerint a patak forrása Gödöllőtől északra, a 345 méter magas Margita-hegy aljában található. Pontosan azért nehéz megállapítani, mely település területén van az eredet, mert már a középkortól kezdve rendszeres pereskedések, hatalmaskodások zajlottak Szada és Gödöllő határának ügyében.

A Rákos-patak vidéke a középkorban

A patak nevének első említése 1061-ből származik, mikor Ottó Somogyi ispán a zselicszenjakabi apátság alapítólevelében felsorolta a monostor birtokait. A patak rengeteg malmot hajtott. Igaz, hogy lassú folyású, de gátak segítségével zúdították a malmokra a vizet. 1347-ből van adat Pécelen, a Rákos-patak által hajtott ún. alsómalomról és seregély fogó helyről is. Ha szó esik alsómalomról, akkor feltételezhetjük egy felsőmalom létét is.
1277 és 1540 között Rákosmezején több országgyűlést is tartottak, ami valahol a patak partján terült el. A rákosi rétek is nagy jelentőségűek, hiszen a terület kaszálásra, legeltetésre és az állatok itatására is kiválóan alkalmas volt. A pesti törökök a patak mindkét felén kaszáltak szénát a lovaik számára és ők is voltak a vidék tulajdonosai. Nemcsak a törökök, hanem a környező falvak magyar lakosai is jártak a rákosi rétekre legeltetni, marhákat itatni, igaz ehhez külön engedélyt kellett kérni a töröktől. A törökkorból adatunk van egy Rákoscsabán működő malomról is. Itt egy háromkerekű vízimalmot hajtott a Rákos. A Rákoskeresztúr melletti pusztákat is javadalombirtokból kincstári birtokká alakították és egy-egy török főtiszt bérbe vette és önálló gazdálkodásba fogott.

A Rákos-patak szabályozása

A Rákos-patakon, a pesti határban levő szakaszán, a XVIII. Században történtek az első szabályozási munkálatok, lecsapolások, felmérések. Az Ördög-malomtól délre eső terület (mai Váci út környéke) azonban további szabályozásra szorult. Balla Antal Pest megyei mérnök javaslata szerint a meder kiszélesítésével, valamint egy nagyobb csatorna építésének segítségével gondolta a mocsarak vizét a Dunába vezetni. Ezzel egyidejűleg már zajlottak a töltésépítési munkálatok is.
Rákoscsabának és Rákoskeresztúrnak a patak áradásakor egyre több gondot, sok kárt okozott a víz, ezért itt is szükségessé vált valamilyen szabályozás. A Rákos-patakkal kapcsolatban még egy grandiózus terv létezett a XX. század elején. A rákosi hajózható csatorna terve már Szemere Bertalan elképzelései között is szerepelt. A terv azonban csak terv maradt, így a szabályozás is későbbi időre halasztódott.
1918-ban a főváros 6 millió korona kölcsön felvételéből a patakot szabályozták volna, de a háborús összeomlás elsodorta magával az építkezéseket. Végül 1925-ben fogtak hozzá a patak 3 kilométeres, pesti szakaszának a rendezéséhez és mintegy öt évig tartott. A munka során új medret ástak, amit betonlapokkal raktak ki. A legnagyobb technikai bravúrra akkor volt szükség, amikor a Rákosrendező pályaudvar alatt vezették át a patakot. A fővárosi szakasz teljes kiépítése 1941 nyarán indult meg.

Élővilág

A patak útját ingovány és mocsár szegélyezi, így élővilága igencsak gazdag. A patak szabályozásakor sajnos ezen mocsarak jelentős részét is lecsapolták. A patak vizében nagy számban találhatóak meg különböző hínárfajok. A patak Pest megyei szakaszát több helyen nádas kíséri. Az ingoványos területeken megfigyelhetünk tőzegmohás lápot is. Ártéri fák például a fűz, az éger, a nyár, a tölgy, a kőris, a szil és a gyertyán.
Madarak közül megtalálhatók a rendszeresen itt áttelelő hegyi billegetők. Egészen szeptember elejétől március végéig itt tanyáznak, elsősorban fiatal madarak. A patak azért is fontos még, mert télen nem fagy be, nyáron se szárad ki, és így egész évben ivási és fürdési lehetőséget biztosít számtalan madár részére. A füsti- és molnárfecskék egész nyáron ide járnak vízért. A mederben fészkel tőkés és barázdabillegető is. Jóformán egész évben megfigyelhető a pockokra vadászó vörös vércse, és rendszeres őszi-téli vendég a karvaly. Vonuláskor légykapóktól, füzikéktől és poszátáktól nyüzsögnek a bokrok. Megfigyelhető még gatyás ölyv, kabasólyom, erdei szalonka, jégmadár, havasi pityer, hegyi billegető, kerti rozsdafarkú, cigánycsuk, rozsdás csuk, nádi sármány.

Érdekes nyomon követni, hogy a főváros terjeszkedésével, az emberek külvárosokba költözésével - elsősorban az állandó kiöntések és a kibocsátott kellemetlen szag révén - miként vált egyre akutabb problémává a Rákos-patak. Összességében elmondható, hogy a Rákos mellett élő emberek lehetőség szerint megpróbálták kihasználni a patak adta előnyöket és igyekeztek a rajta végzett munkálatokkal (lecsapolás, medertisztogatás, iszapkiemelés) annak környezetét minél elfogadhatóbbá, szebbé tenni.

A Ráday-katély

A kastélyt Ráday Pál építtette 1722 és 1730 között barokk stílusban. Az oldalfolyosók és gazdasági épületek 1755 és 1778 között épültek. A kastély tervezője feltehetőleg Mayerhoffer János volt. Előcsarnokából díszesen faragott, íves korlátú lépcsők indulnak az emeletre. Pillérekkel osztott, földszinti könyvtárterme egykor, a ma Pestre került Ráday könyvtárnak adott otthont.
Boltozatát valamint a főhomlokzat emeleti helyiségeit részben már feltárt és konzervált díszítő festés borítja. Festése túlnyomó részét Scherwitz Mátyás alkotta. A kastélyt a márványistállóval a háborúban elpusztult ún. képesház kapcsolta össze.
A II. világháború utáni felújítástól 1997-ig a MÁV-kórház kihelyezett részlege működött benne. A kastély ma a Kincstár tulajdona. Az épület és a történeti kert helyreállítása nemrég fejeződött be.
Aki még szeretne a patakról bővebben olvasni, néhány képet megnézni, kattintson erre a POIra.

Forrás

Oross András: A Rákos-patak és vízgyűjtő területének történeti földrajzi vázlata
Megjelent a FONS folyóiratban. X. évfolyam 2. szám.

Madrávilág
Ráday-kastély

A láda

Egy kellemes sétára hívunk benneteket a Pécel központjában található Ráday-kastély kicsiny parkjába. A megadott ponton találjátok a hagyományos ládát, ami valahol a kastély parkjában van elrejtve, egy fa tövében, illetve legalsó üregében. A kastély és a park, a tavaszi nyitás után (május 1.) csak szerdától vasárnapig, 10 órától 17 óráig látogatható. A parkba nincs belépő sem.
Ha máskor érkezel, javasoljuk a virtuális jelszót. A virtuális koordináták a kastély kerítéséhez mutatnak, ám itt egy tábláról kell leolvasnod a jelszót. A jelszó a márványtábla legelső szava (7 betű, ékezetek nélkül). Akár a hagyományos, akár a virtuális megoldást választod, a jelszót nagy betűkkel add meg, ékezetek nélkül.

Virtuális lehetőség:
N 47° 29,224'
E 19° 20,527'
174 m

A láda autóval, busszal, vonattal, hajóval és helikopterrel is megközelíthető néhány száz méteren belül. Rákoskeresztúr buszvégállomástól a 69-es busszal gyertek. A Ráday Gedeon téren, a 17. megállóban kell leszállnotok. Ha vonattal jöttök, akkor Pécel megállóhelyen szálljatok le.