Egy 14X6X4 cm-es dobozt keress, pár száz méterre a Fekete- Fehér Körös összefolyástól, a kis delta tározó területén. Belvizes, esős időszak idején gumicsizma, bakancs, vagy strandpapucs (mezítláb) szükséges. Kérlek benneteket, hogy a ládát ugyanoda rejtsétek vissza, ahol találtátok! Javasolt kiindulópont: N 46° 39,887' E 21° 17,836' 96 m [GCkrs2+indul]

---

A ládába TravelBug helyezhető.

---

Fehér Körös: Romániában az Erdélyi-Érchegységben ered. Hossza: 235,7 km, amelyből a hazai szakasz hossza 9,8 km. A meder átlagos esése: 0,07 cm/km, szélessége: 15 m. A víz átlagos sebessége: 0,6-1,1 km/óra, mélysége: 0,8-2,5 m, átlagos vízhozama 105 m3/mp. A 9,8-9,3 fkm között határfolyó, erre a szakaszra nem adnak ki közlekedési engedélyt.
A Fehér-Körös az 1855-ben elkezdett folyószabályozások során kiásott mederben nyílegyenesen halad ÉNy-i irányba.
A 134,8 folyamkilométeren 1898-ban épült tűsgát  N 46° 38,548' E 21° 18,607' [GCkrs2+tusgat] duzzasztó vize táplálta a folyószabályozások (1855) előtti Fehér-Körös Gyula Békés közötti szakaszát, a mai Élővíz-csatornát. A duzzasztómű terveit a Gyulai Folyammérnöki Hivatal készítette, Gallatz János irányításával. Az építéssel Melocco Leonárd budapesti vállalkozót bízták meg. A fenékgát tervezését és kivitelezését a KÖVIZIG végezte. A tűsgát 21 db, a téli (jeges) és árhullám veszélyes időszakban a mederbe lefektethető keretlábból, 11 db tűtartó csőből és az azokra támaszkodó 262 db, egyenként 3,35 m hosszú vörösfenyő gerendából, úgynevezett "tű"-ből állt. Maximális duzzasztása 2,79 m, szerepe öntözővíz-biztosítás, a három városon keresztülfolyó Élővíz-csatorna higiéniai-környezetformáló vízigényének kielégítése és ipari vízszolgáltatás volt. Ma már ezt a funkciót az 1977-ben épült fenékgát látja el. A tűsgát mára már, csak múzeumi darab.
A Fehér-Körös felső szabályozása a Malom-csatornával függ össze. Az 1855. évi árvíz a Péli-csatornán keresztül elöntötte Gyulát, ezért a folyót a városon kívül vezették. Az új, 19 km hosszú, töltésezett meder, a fent említettek szerint, Szanazugnál veszi fel a Fekete-Köröst, és Kettős-Körösként Békésen tér vissza egykori medrébe.
A Fehér-Körös elhagyott medre Gyula-Vesze-Sikkony-Békés vonalon folyva Élővíz-Gerlai-holtág néven belvízi, öntözővíz-szolgáltató és környezetformáló szerepet tölt be. A Kettős- és Hármas-Körös további, alsó szakaszán helyi érdekű szabályozások már a XIX. század elején is folytak. Végleges arculatát 1934-ben úgy kapta, hogy hossza, 54 átmetszéssel 308 km-ről 128 km-re csökkent. A töltések 1895-re váltak folytonossá.

Kullancs veszély: