Tartalomjegyzék

Megközelítés
Ládáról
Környezet
Forrásmunkák


Megközelítés:

Szlovákiában, a 65-ös út mentén érjük el Garamszentbenedek (Hronský Beňadik) községet.
A  N 48° 20,728' E 18° 33,539' 191 m [GCgszb+1. keresztezodes] kereszteződésnél ÉNY-ra. Majd a  N 48° 20,777' E 18° 33,364' 191 m [GCgszb+2. keresztezodes] kereszteződésnél DK-re. Autót már itt is le lehet allítani, de a templom előtti téren is lehet parkolni.


Ládáról:

Szlovak kolegaval kozos rejtes.
Olvasd el a .com-os leirast is.
emiGrant keresere:
A láda a megadott koordinátán a fal tövében, cserép alatt rejtőzik.


Környezet:

A templom megtekintése
Július - augusztus:
Hétfőtől szombatig 9:00-tól 16:00-ig
Vasárnap 14:00-töl 16:00-ig
Május, június és szeptember
Szombat : 9:00-tól 16:00-ig
Vasárnap : 14:00-töl 16:00-ig
Októbertöl áprilisig:
Be kell jelenteni előre a +421(45)6893193 vagy a +421(45)6893198 telefonszámon.
Ha a templom nem volna nyitva az adott idoben, akkor az emlektargybolt-ban kell erdeklodeni.

Történelem:
Az apátság alapítása:
A garamszentbenedeki apátságot 1075-ben alapította I. Géza herceg, Szent Benedek tiszteletére. Az egyik legjelentősebb magyarországi bencés apátság volt.
Garamszentbenedeknek az alapítólevélben említett, első templomából semmi nem maradt fenn. A vele kapcsolatos összes ismeret arra a néhány faltöredékből álló leletre vonatkozik, amelyet a Kanuz Nándor által felügyelt épületrestaurálás során 1882-ben talált Storno Ferenc a mai templomépület területén, és déli fala mentén kívül, a kerengőben.

A templom:
A fennálló épület járószintje alatt fél méteres mélységben bukkantak rá a korábbi épület téglaburkolatos padlózatának maradványára. A Knauz által közzétett alaprajz tanúsága szerint a korábbi templom belsőjének teljes hossza közel 32 méter lehetett, a három hajó szélessége 14,5 méter volt.
Garamszentbenedek első templomának művészettörténeti jelentősége egy új templomtípus, a nyugati toronypárral ellátott, háromapszisos bazilika magyarországi meghonosodásával kapcsolatos. A garamszentbenedeki első templom, amennyiben építésének kezdetét az alapítólevél szövegéből kiindulva 1060 és 1075 közé keltezzük, valószínűleg a típus első magyarországi emléke.
A korai román bazilika helyén ma is álló templom háromhajós, csarnokrendszerű. Nyugati végében két torony emelkedik. Jelen állapotában a Storno Ferenc és Storno Kálmán tervei szerint 1882 és 1885 között végrehajtott resturalás nyomait viseli.

A templom építéstörténete:
A templom építéstörténetének két biztos pontja van. Az egyik az apátság státuszát jelző királyi címerdísz a főszentély zárókövein, a másik egy 1405-ben kelt pápai búcsúlevél, amely a templom újjáépítésének befejeztével a kolostorépületek megújításának szükségességét emlegeti. A szentély egyik zárókövén a hétszer vágott és a liliomos pajzsból egyesített magyar Anjou jelvény és a másikon elhelyezett struccos sisakdísz használatára Nagy Lajos király haláláig (1382), de legkésőbb Zsigmond magyar királlyá koronázásáig (1387) lehet számolni. A munkák megkezdését azonban több szempontból is sokkal ésszerűbb a királyi udvarral szoros összeköttetésben álló, reformer szerzetes, Szigfrid apát időszakához (1330-1355) kapcsolni, akiről pannonhalmi sírfelirata kolostorújító apátként emlékezik meg.
VII. Ince 1405. november 2-án kiadott búcsúlevele és a rákövetkező évben Eberhard zágrábi és István erdélyi püspök által kibocsátott újabb búcsúlevél egyértelműen a monostor épületeinek újjáépítését támogatta, és e munkához ugyanebben az évben kőemelő eszközöket is beszereztek. Ebből az épületből csak a templomhoz csatlakozó keleti szárny egy része, valamint az északi kerengőszakasz maradt fenn. A sekrestye és emeletén az 1489-ben a Szent Vér tiszteletére felszentelt kápolna ennek a 15. század elején kiépült monostorépületnek lehet a része. 1972-ben feltárták a keleti és a déli kerengőfolyosó falait, a déli oldalon egy hosszú terem alapfalait, valamint egy nagyméretű ciszterna maradványait, amely azt bizonyította, hogy a 15. századi kolostor-négyszög lényegesen kisebb méret volt, mint az újkori épületegyüttes által körülzárt udvar .

Miért rendkívüli az apátság:
A rendalapítóról elnevezett Garam-menti apátság azért is rendkívüli, mert az egyetlen a rend egykori templomai között, amelynek egykori liturgikus felszerelését a klenódiumoktól, a festett és faragott oltárok sorozatáig meglehetősen jól ismerjük. Nem hiányoznak ebből a körből a rendi élet megszűnése után lapokra szaggatott és könyvkötő-nyersanyagként felhasznált szerkönyvek maradványai sem. Nevezetes az esztergomi Prímási Képtárba került, késő-középkori templomfelszerelés kiemelkedő darabjait - élükön egy 1427-es évszámot tartalmazó, elpusztult predella-felirat alapján Kolozsvári Tamás festőnek tulajdonított Szentkereszt-oltárral - a művészettörténeti kutatás mindig is nagyra becsülte. Nem kevésbé vált híressé az apátsági templom egyik passió-szcenikai kelléke, az Úrkoporsónak nevezett, építészeti ornamensekkel, szobrokkal és domborművekkel gazdagon díszített építmény is.
Gazdag tagolású, fülkés kőretábulum maradványa került elő a templomhoz délről csatlakozó sekrestye emeleti terében, amely a 15. század 80-as éveitől igazolhatóan a Szentvér ereklye kultuszhelyéül szolgált. Jelenleg a kápolna déli falát Storno Ferenc tervezte neogótikus oltárépítmény díszíti, befoglalva azt a 14. század közepi Madonna-szobrot, amely a 18. században került esztergomi közvetítéssel a Szepességből Garamszentbenedekre, s vált ott kedvelt kegyszoborrá. A négy oszlop tartotta baldachin alatt a mai is meglévő Madonna-szobor állt elegáns kegyszobor-ruházatba öltöztetve, két oldalán Szent Benedek és Szent Skolasztika nagy méretű alakjától közrefogva. A szobrokat befoglaló barokk oltárépítmény oldalaira a János apát által 1510-ben adományozott szárnyasoltár tábláit erősítették fel. E két, 1480 és 1490 közé datálható szobor és egy szemlátomást eredetileg is hozzájuk tartozó Madonna-szobor felhasználásával készült a északi mellékapszis új, neogótikus oltára.
Amikor 1882-ben Storno Ferenc hozzáláthatott a kápolna falainak letisztításához, a Jordánszky által közzétett, 18. századi szerkezet már bizonyosan nem állt, a donátor-ábrázolást is tartalmazó képek ekkor már legalább 10 éve az esztergomi prímási képtárban voltak, ahol az épület-restaurátor maga is tanulmányozta azokat.

Az apátság történeleme a 14. századtól:
A 15. századnak csaknem a felében a monostor környezete a fegyverek zajától volt hangos. 1428-tól kezdődően a husziták pusztították rendszeresen az apátság birtokait, 1435 szeptemberében a monostort magát is felgyújtották. 1442-ben a körmöcbányai és újbányai polgárok támadtak az apátságra; az épületben ismét tűz pusztított. Talán az ezt követő helyreállítás alkalmával emelték a templom oldalait megmagasító téglafalakat, s látták el lőrésekkel. 1451-ben rövid időre Giskra fészkelte be magát a monostor falai közé. 1471-ben pedig Mátyás ellen felvonuló lengyel király hadai közelítették meg az apátságot.
1427-ben Petüsfia Miklós, a Garamszetntbenedekről elszármazott győri olvasókanonok, a királyi kápolna kántora megbízta Tamás kolozsvári festőt, hogy képet fessen az oltárnak a tabulájára.
A huszita háborúk nyomainak eltüntetése csak 1483 körül jutott olyan stádiumba, hogy sor kerülhetett a templom újbóli felszentelésére.
Az erődítmény 1537-ben a bányavárosok és a környező vidék védelmi szövetségének tagja lett. 1542-ben már nem találunk benne szerzeteseket, csak világi papokat. Az 1552. évi török hadjárat után az erődített kolostor veszélyes helyzetbe került. Az erődítmények fenntartása és az őrség fizetése egyre nagyobb terheket jelentett, ezért 1588-ban elzálogosították a templom értékes kelyheit is. 1600-tól évente végeztek kisebb javításokat a falakon.
Többször került - rövid időre - török kézre. 1623-ban Bethlen Gábor hadai foglalták el.
1703-1709 között császári csapatok állomásoztak benne.

Épületeit az 1881-es tűzvész után restaurálták, ebben az állapotban látható ma is.
A főhajó alatt a Koháry - család sírboltja és a déli oldalhajó falában Koháry István,a lévai hős síremléke és veres selyem hadizászlója látható.


Forrásmunkák:

Kláštor Hronský Beňadik
Hronský Beňadik
Várak Magyarországon
Takács Imre : Garamszentbenedek temploma és liturgikus felszerelése