+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
kisgyerekkel is megközelíthető
+
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
Wap: 1. pont: N48 56.7100 E20 27.5650 Tamásfalvi kilátó, Jelszórészlet: sziklafalra vésett betü
2. pont: N48 57.136 E20 26.942 Hernád áttörés, névtábla. Jelszórészlet: az utolsó szó
3. pont: N48 56.707 E20 26.062 A láda. Út mellett egy kivágott fa gyökerei alatt lefelé menet, tizenkét óránál.
Céltelepülés autós navigációhoz: Spisská Nová Ves / Igló vagy Cingov / Csingó
Nem .com-os láda! Nemzetközi TB elhelyezésére nem alkalmas!
--------------------

A ládába TravelBug
nem helyezhető.
--------------------
Ládakarbantartás: 2008.02.23. Az első pont folyamatos változása miatt új koordimáta és megváltozott jelszórészlet.
2009.08.27. Javítottam a hibákat, aktualizáltam az árakat.
Elnézést mindenkitől a kellemetlenségekért!
Figyelem! A túra nem veszélytelen. Az ösvény keskeny peremeken, láncbiztosítású rostényokon, létrákon és tipegökön halad. Esös idöben csúszásveszélyes. Kicsi gyerekeknek ajánlott egy via ferrata szett beszerzése a láncbiztosítású részekhez.
A Szlovák Paradicsom:
A Szlovák Paradicsom az Alacsony-Tátra, a Szepességi medence és a Gölnic folyó völgye között meghúzódó mintegy 142 m2 területü csodavilág. A régi magyar leíróföldrajzból e táj Gömör-Szepesi-érchegység néven ismeretes. A bizarr, karsztos geológiai alakzata az ősenyvesek illatában és az alpesi-kárpáti flóra teljes pompájában temérdek kristálytiszta vízfolyást, csermelyt, patakot, zúgót, zuhatagot, sőt több tavat is rejt völgyei mélyén. Ezer méter feletti csúcsból 21-et találunk a nemzeti park területén, külső védőövezetében pedig további 24-et. Köztük tucatnyi völgy és kanyon szegdeli a terepet, megannyi sziklafallal, sziklatoronnyal és vízeséssel, melyek közül a legnagyobban 65 méter magasból zúdul le a patak. A gyalog végigjárható kanyonok némelyike 150-200 méteres falak között húzódik és helyenként mindössze egy méter széles. A hegység relatív szintkülönbsége 723 méter, ami nem csupán szédítő látványossággal, de rendkívül kemény túrákkal is szolgál. A szakadékok, szurdokok sorozatán a napi túra halmozott szintkülönbsége elérheti az 1000 métert, s egyaránt van benne meredek hegyoldali ösvény, szurdokjárás, sziklamászás, vízeséses kapaszkodó, igaz lánc segítségével, fatörzs és doronglétrahidakon, olykor ötven méteres vaslétrákon.
A területen évente átlagban 100-120 havas napot jegyeznek fel, s a hó átlagos vastagsága 30-70 cm közötti.
A jelzett turistautak száma 65, összes hosszuk 364 km.
Hernád-folyó áttörése (Prielom Hornadu):
A Hernád-áttörés teljes hossza 16 km, s benne helyenként 300 m mélyen száguld a folyó a szakadékszerű sziklafalak között. A folyónak ez a szakasza a XX. század elejéig járhatatlan és ismeretlen volt. Először 1906-ban ment végig a befagyott folyón két fiatal Hrabusicé-től Smizany-ig, majd útjukat még abban az évben júliusban kezdetleges tutajon megismételték. A Hernád-áttörés turisták számára teljes hosszában 1974 óta járható, amikor a Hegyi Szolgálat a biztosító berendezésekkel együtt kiépítette a sziklajárdákat. A Hernád e szakaszát és 290 hektáros környékét geomorfológiai értékei, jellegzetes mikroklímája és növényzete miatt 1976-ban állami természetvédelmi rezervátummá nyilvánították. A folyó és a part tisztaságára ügyelnünk kell, mert erről a szakaszról kapják ivóvizüket a környező települések. Ugyancsak rendkívül fontos a fokozott óvatosság, az ösvény sokszor halad látszatra veszélytelen rézsűn, ám valójában a rossz lépés, botlás elég ahhoz, hogy a mélybe zuhanjunk. Ráadásul itt a forgalom kétirányú, ügyelnünk kell a szemben jövőkre is, pedig olykor csak tenyérnyi helyen kerülhetjük ki egymást.
Vörös kolostor fennsíkja(Klastorisko):
A földrajzi név jelentése kolostorhely, de a régi magyar szóhasználatban hívták a fennsíkot Vörös Kolostornak, Menedékhelynek, Menedék-kőnek, Vörös-kőnek is. A magaslat mindenképpen az egykori kolostorról kapta a nevét, melynek története 1241-re nyúlik vissza. A muhi csata után a Hernád alsó folyása mentén a Szepességig előrenyomuló tatárok szervezett ellenállásra már sehol nem találtak. Előlük Jordán gróf vezetésével ide menekült fel a hegy lábától, a síkságról a lakosság. Tény, hogy a fosztogató, rabló, gyilkos lovassereg nem merészkedett be a mély, járhatatlan völgyekkel, szakadékokkal szegdelt hegységbe. A fennsíkot keleti irányból a lóval aligha járható, sűrű erdő borította meredek hegy, a mai Certova Sihot, dél felől a mai Kysel teljességgel járhatatlan kanyon- és vízesésrendszere, a viszonylag enyhébb nyugati lejtőn a mai Hrabusice körüli kiterjedt mocsár, északi irányból pedig az először csak a jelen században végigjárt Hernád-áttörés kanyonja védte. A fennsík szélén a menekültek még erődfalat is emeltek maguknak. Hat évtizeddel később, 1305-1307-ben, állítólag menekülésük emlékére építették ide a hallgatag karthauzi barátok kolostorukat, mely 1443 után a husziták kezére került. A karthauzi barátok 1543-ban hagyták el végleg a kolostort, amelyet a Szepesség vezetőinek kérésére, hogy ne fészkelhessék be oda magukat rablók, a Salm tábornok vezette császári csapatok felgyújtottak és leromboltak.
A magyar történelmi szempontból is jelentős ásatások feltárták a hatalmas kiterjedésű kolostor falait, a benne épített gótikus kápolna, majd templom maradványait, a kályhákkal fűtött cellák jó részét, bennük érintetlenül megmaradt eredeti falrészekkel, elszenesedett eredeti padlóval, kerámia töredékekkel és edénycserepekkel. Előkerült egy Mátyás korabeli pénz és egy még régebbi is. A romok további feltárása folyamatban van.
A túra:
Csingó (Cingov) autóparkoló
N 48° 56,748' E 20° 29,090' 509 m [GCHEAT+parkoló] - Tamásfalvi kilátó (S) - Hernád-áttörés bejárata (Z) - Hernád áttörés (K) - Klastorisko rokina (Z) - Klastorisko(K majd Z) - Csingó
16 km, kb 500 méter szinttel. Menetidö nézgelödéssel 6-7 óra.
A láda:
Három pontos multiláda. Egész évben kereshetö.
Elsö pont:
N 48° 56,710' E 20° 27,565' 620 m [GCHEAT-1]
a Tamásfalvi kilátónál egy sziklafalba vésett betű.
Második pont:
N 48° 57,136' E 20° 26,942' 532 m [GCHEAT-2]
A Hernád áttörés egyik rostélyos-láncos szakaszának az elején elhelyezett névmutató tábla utolsó szava.
Harmadik pont:
N 48° 56,707' E 20° 26,062' 816 m [GCHEAT-3]
Az út mellett egy kivágott fa gyökerei között elrejtett 12x8x8 cm-s hagyományos konyhai doboz.
A jelszó a három ponton összeszedett jelszórészlet, sorrendben, egymás után írva.
Költségek:
Nyári szezonban 1,5 EUR belépödíjat kérhetnek a nemzeti park területére, melyet ad hoc jelleggel bárhol ellenőrizhetnek a Nemzeti Park emberei.
A parkolás 3,3 EUR.
Az útbaesö egységekben 1-2 EUR között lehet egy korsó/üveg sörhöz jutni.
Milyen az idő? Webkamera:
Télen nem üzemel. Úgy tűnik nyáron sem. Kidobtam.