WAP-barát:
2 pontos multi, virtuális.
A láda Nagykálló centrumából (Fő tér) kb. 15-20 percnyi sétával érhető el. A ládával a vár egykori védőinek szeretnék emléket állítani, mert mára sajnos a föld felett semmi sem látható az egykori Kállói Végvárból.N 47 52.433 E 21 50.783 Az oszlopon lévő régi felirat 8. szava, N 47 52.297 E 21 51.022 az emléktábla 10. szava.

Ha autóval érkezel, indulj el innen  N 47° 52,407' E 21° 50,740' 120 m [GCNKNE+parkoló].

A 2 szóból álló jelszóhoz a következőképp juthatsz hozzá:

Elsőként álj meg az Emlékoszlopnál!  N 47° 52,433' E 21° 50,783' 126 m [GCNKNE-1]Az oszlopon lévő régi felirat 8. szava kell! Ez a jelszó első szava! (6 betű)

Itt érdemes megnézned a Rákóczi-tornyot és a református templomot is!

A város legújabb múzeuma  N 47° 52,361' E 21° 50,913' 134 m [GCNKNE+Új múzeum] helytörténeti kiállításnak ad otthont. Látogatásához célszerű időpontot egyeztetni a +36305823551-es mobilszámon, de minden délután nyitva van.
A múzeum honlapja

A  N 47° 52,394' E 21° 50,809' 122 m [GCNKNE+Orvostörténeti Kiállítás] A Korányi Emlékház. Itt született Korányi Frigyes. Az épületben látogatható orvostörténeti múzeum van.

A séta második pontja a Vár egykori bejáratának helye, a jelszó 2. része az emléktábla 10. szava (6 betű, nagybetűs szó) N 47° 52,297' E 21° 51,022' 132 m [GCNKNE-2]

A Megyeháza  N 47° 52,535' E 21° 50,762' 123 m [GCNKNE+Megyeháza] a következő jelentős látnivaló.

A város egyik híres szülöttének, Simonyi József huszáróbesternek  N 47° 52,552' E 21° 50,836' 126 m [GCNKNE+Emléktábla] emléktábláját találod itt.

Ha innen nézel el a Megyeháza irányába - szerintem az épület legszebb formáját láthatod.

Nagykálló nevezetességeiről
is olvashatsz részletesen.

További témák: Hírességek

Idéznék a szülővárosomról szóló De kálló szebb c. könyvből:

"Hol van Nagykálló? (Ha esetleg nincs nálad a GPS :-))) )
a Naprendszer Föld nevű bolygójának északi féltekéjén, az
Európa nevű kontinens közepén, Magyarország északkeleti részén, a Nagyalföldből domborzati szigetként kiemelkedő Nyírség középpontjában találhatod, 124,66 m-rel a tengerszint felett, - hogy el ne tévedj!

Kálló városa a Nyírség középpontjában található, így földjének születése is a Nyírség földrajzából ismerhető meg. A Nyírség szó nyírdombot, nyírfával benőtt dombvidéket jelent. Kialakulása a tudós kutatók szerint több mint tízezer évvel ezelőtt történt.

Honnan ered Kálló neve?
Évszázadokon át "házilag" készítették az emberek ruháikat, a háztartásban és a gazdaságban nélkülözhetetlen vásznakat, és posztókat is, amelyeket tömöríteni kellett. A tömörítéshez használták a kallómalmokat. A környék legnagyobb ilyen malma Nagy-Kállóban volt. Az egyik feltevés - a legelterjedtebb - szerint innen ered Kálló neve.
A másik feltevés a "Kál"=nagy szóból származtatja városunk nevét.
És íme egy régi kállói diáknak - Kulcsár Józsefnek - a "Baráti Kör"-höz címzett levele 1989-ből: "...Ami Kálló nevét, vagyis a szó jelentését illeti, nem tartom meggyőzőnek sem a kallómalommal való összekapcsolást, mert ezen a tájon mindig jól tudtak magyarul, és ismerték a különbséget a kalló, meg a kálló között, sem pedig azt az újabb ötletet, ami a Kál=nagy szóból indul ki.
Megmaradok amellett, hogy Kálló "gyülekező helyet jelent..."
A magam véleményével is az utóbbi változatot támogatnám. Igaz ugyan, hogy a "kálló" szó gyülekezőhely értelmében mára elfelejtődött, de fosztóképzős alakja aktiv szókincsünk része: el - kalló - dott - nincs a rendeltetési helyén."

A Város történelme

A mai város Nyugati határában levő dombocska egy ősemberi temetkezési hely (Korhány). A római időkben szarmaták, később szlávok, a honfoglaláskor, 895-896-ban, Szabolcs és Tas vezér foglalta el a Tiszától a Krasznáig, a kabarok (a magyarok katonai segítői), majd Kond magyarjai laktak itt.
A Szabolcsról elnevezett falu - erős földvára volt, melyet Szabolcs vezér építtetett - lett a magyarokat keresztény hitre téritő első királyunk, Szent István által szervezett vármegye központja.
Szatmár vármegye, első alispánja, Zothmár nevét őrizte meg. Területe központjában szintén földvár állott.
Az államalapítás utáni századokban a megye sokat szenvedett az ellenséges betörésektől; besenyők, kunok, tatárok pusztították. A védelem megszervezésére, az élet helyreállítására 1092-ben (május 20.) Szent László király elnökletével Szabolcs templomában tartottak zsinatot.
A vidék középső részét, nyilván terméktelenebb, homokos földje miatt csak a XI.-XII. században népesítették be.
Az első Kálló az 1200-as évek közepétől épült. Egy mocsár volt itt a mostani kanális vonalában. Neve: Búzna-Dada (Búzen-Dada), a mai város déli részén. Két fából épült temploma volt, házait a földbe ásták, náddal fedték.
Kunok, tatárok betörésekor elrejtőztek a mocsárba, majd a felégetett városka helyett felépítették Kállót. (melynek jelentése talán: gyülekezőhely, ahol mindenki jelen van).

Harangodot 1300-tól így nevezik, névadása a legrégebbi kállói legenda.
A mai Nagykálló helye: Nunkupul, Kiskállóé: Tuth puszta.
Az első ismert földbirtokos: Ubul (a 108 honfoglaló nemzettségből a Balog-Semjénbe (balkezes Simeon) tartozott).
Ubul és testvére, Egyed 1220-ban harcolt az oroszok ellen Kálmán herceg vezetésével. Egyed megmentette a herceg életét a saját élete árán. Egyed vitézi érdemeiért ajándékozta II. András ezt a földet Ubulnak. Ubul építette fel Nagykállót és Kiskállót Nunkupul illetve Thut pusztákon.
Fia Egyed örökölte Nagykállót, birtokközpontjává, később ispáni székhelyévé tette. Az ő neve elé került először megkülönböztetésként a "kállai" név, később ebből lett a család vezetékneve.

1319-től megyegyülések színhelye,
1325-től (1315?) hetivásárok,
1390-től országos vásári jogot kaptak. Mesteremberek települtek ide: molnár, kovács, fürdőmester.
1437 - nyírségi parasztfelkelés - Tarpai Márton vezeti, hamar leverik a nemesi hadak.
1457 - V. László engedélyével várkastélyt építhetnek a Kállayak.
1456 után a rácok (szerbek) menekülnek a törökök elől - Kállóba is települnek.
A görög templom szentélye (kb 1450) Kálló legrégibb épületmaradványa.
Az 1500-as években már egyházközségük volt.
1500-as évek - a török elől egyre többen költöznek ide:
1543 - 77 porta, azaz kb. 250 család és 1549 - 101 porta, 300-nál több család
A XVI. században lendül fel a marhakereskedelem - a Nyugat legfőbb szállítója vagyunk - kialakul egy vagyonos tőzsérréteg és a fegyveres hajdúk (hajtók) népes tábora. Azért kellett őket felfegyverezni, hogy megvédjék a jószágot a rablóktól, a farkasoktól. Ezektől a fegyveresektől egy idő után már Nyugaton is féltek, ezért Bécsnél tovább nem mehettek.
1554 - török betörés - hatalmas pusztítás és 1566 - újabb betörés - 52 házat pusztítottak el (felgyújtották a város egy részét).
Az 1. Kálló teljesen elpusztult, nagy mezőváros volt, hetente piacot tartott, évente egyszer országos vásárt. Törökök adóztatása és a félelem miatt elnéptelenedett.
1570 - Báthory István egy ásót a földbe ütött (ahol az 1. Kállóban a szentély állt) "Kutya legyen, aki nem ezen a helyen akar várat építeni" - 3 évig építkeztek. Német zsoldosok védték az építőket.
Megépül a vár épp a régi város egy részén - új város kell. A régi templomot fegyvertárnak használták. (Béke és a Szakolyi úttól É - ÉK (buszbontó), Fintortag)
1574 - 5. tc. - végvárrá nyilvánítás (I. Miksa), a vár és a város a királyi kamara birtoka. (Kállay család - Farkasasszót kapja kártérítésként).
A várbeli katonák fölöttese a várkapitány pallosjoggal. A tisztek a környékbeli nemesek fiai. Közkatonák: 200 német + huszárok + hajdúk.
A városlakók előljárója a város hadnagya.
A hajdúélet szabadsága a jobbágyokat erősen vonzotta, tömegesen álltak közéjük otthagyva földesuraikat. Egyre jobban militarizálódtak, fel-feltűnnek végvári harcokban, birtok-csatákban.
1594 és 1599 török ostrom, de visszaverték.
1595 - az erdélyi fejedelemséghez tartozik.
1604 - Bocskai elfoglalta, hajdúk telepítése a várba, a városba. Nyíregyházán, Nyírbátorban is telepednek le hajdúk, de ezek a városok hamar elvesztik privilégiumaikat
1608 - A Rákóczi család birtoka.
1621 - Bethlen Gábor erdélyi fejedelemségéhez tartozik.
1630 - I. Rákóczi György innen intéz kiáltványt a nemzethez.
1642 - Taraszovics Bazil munkácsi püspök Kállóban telepedik le. (I. Rákóczi György megfosztja hivatalától)
1661 - a legrégibb fennmaradt (grkat.) okirat - "Rácz Ecclesia"
1661 - török ostrom - Kálló ellenállt (Kucsuk Mehmed pasa)
1668-70 - a Wesselényi összeesküvés támogatása miatt német kapitány neveznek ki, s elcsapták a katonákat, akik kurucok lettek, az elcsapott hajdúk pedig labancok. A török hódoltság idején a megye nagyobb része a magyar királysághoz tartozott; az erdélyi fejedelmek és a törökök felváltva pusztították. Kálló sokszor az osztási vonalra esett. Aszerint, hogy ki győzött, hol a királysághoz, hol a Partiumhoz, hol az erdélyi fejedelemséghez tartozott. E szerint változott Kálló lakóinak sorsa is. Lakói szövetségesei lettek Thököly Imre németellenes függetlenségi harcának.
1686 - Thököly felkelés - Ahmed pasa innen viszi Thököly Imrét 5 év rabságra.
A törökök kiűzésével megszűnt végvárnak lenni, tekintélye, súlya csökkent.
Futótűzként terjedt a protestáns vallás. 1687-re Szabolcs vármegyében már csak két katolikus gyülekezet, a kisvárdai és a nagykállói maradt.
1699-ben kb. 2600 lakosa lehetett Kállónak (kétszer annyi mint 1572-ben), s az összeírás szerint 14 csizmadia, 10 szűcs, 9 szabó, 6 szappanos, 5 kovács, 3 borbély, 2 varga, 2 lakatos, 1-1 olajütő, aranyműves, kaskötő, asztalos, gombkötő, kötélverő dolgozott a városban.
1703. július 28. - Kálló kapui megnyílnak II. Rákóczi Ferenc előtt (Rákóczi első ágyúi) fontos utánpótlási bázis. A nagy Habsburg-ellenes függetlenségi háborúban Bereg jobbágyai Esze Tamás vezetésével álltak II. Rákóczi Ferenc zászlaja alá. A fejedelem 1703-ban Vásárosnaményból intézett kiáltványt Szabolcs vármegyéhez; hatására több vár (Kisvárda, Vaja, Ibrány) csatlakozott hozzá. 1711-ben, a szabadságharc utolsó felvonása Vaján játszódott le: a békefeltételek megtárgyalására Rákóczi a várkastélyban találkozott a császári hadak fővezérével.
1705 - a végvár rendeltetése megszűnt, a Kállayak megpróbálják visszaszerezni birtokukat, májusban "úriszéki tárgyalás" - a hajdúk jobbággyá tétele, erre a hajdúk tömegesen Hajduböszörménybe költöznek. (1709? - Ráckálló elnevezés)
1709-ben elkezdődött a Kállói vár bontása (Rákóczi), s vele Kálló hanyatlása.
1711 - szatmári béke egyik pontja: "Kálló vára földig leromboltassék". A szabadságharc bukása után az elpusztított falvakba német, ruszin és szlovák telepesek érkeztek, de zárt egységben csak néhány településen maradtak meg (Vállaj, Rakamaz, Nyíregyháza). Ezzel gyarapodott a római és a görög katolikus vallásúak száma s több evangélikus egyházközség is szerveződött.
1728 - Kísérlet örökös megváltásra
1749 - Mária Terézia visszahelyezi birtokaiba a Kállay családot (örökösödési háború). A város népe ellenszegül 1574-re hivatkozva, idegen jobbágyok betelepítését is megakadályozták.
1754 - első per tragikus döntése:
- a város megtarhatta függetlenségét (földterület nélkül).
- a Kállayak megkapták a földet (jobbágyok nélkül).
Kálló megtarthatta vásártartási jogát, megyeszékhelyi rangját, mégsem fejlődhetett, a kornak megfelelő mértékben. A fejlődő ipar, kereskedelem és polgárság számára nem volt vonzó a bizonytalan helyzetű és jogállású város. A folyamatos per feszültséget, többletkiadást jelentett. A kialakuló polgárság, iparosok, kereskedők, megyei hivatalnokok inkább a közeli Nyíregyházára költöztek. Kálló egyre jobban lemarad. Nagykállóban a Kállayak, Nagykárolyban a Károlyiak jóvoltából épült állandó megyeháza. Új lendületet kapott a templomok és udvarházak építése is. 1772-ben Szabolcs megyében (100-110 ezer fő) összesen 2 állandó bolt volt: egy Kisvárdán és egy Nagykállón, az áruk vételét, eladását a házaló, batyuzó, szekerező kereskedők és vásárok biztosították. A vásárok több napig tartottak, és szinte minden kapható volt bennük.
1700-as évek vége - 1800-as évek eleje: Szabolcs vármegye nemessége kb. 10-11% (kb 20000 fő), több mint 3/4 részük szegény nemes
1848 - a jobbágyság eltörlése - a per elhalt, elévült. Az 1848-as forradalom és szabadságharc idején a híres 48-as szabolcsi zászlóalj többször kiérdemelte Kossuth Lajos kormányzó elismerését. Parancsnoka, Rakovszky Sámuel, testére csavarva menekítette ki Komáromból azt a csapatzászlót, amely most a Jósa András múzeumban látható.
1849 után neoabszolutizmus - császári, királyi biztos: Drevenyák Ferenc
1861. január 16. - a vármegye újjá szerveződik (a református templomban)
1863. szeptember 21. - Tűzvész, kb 300 ház égett le. Épül a debreceni-nyíregyházi vasútvonal.
1850 és 1880 között befejeződött a megye földrajzi arculatát formáló nagy munka, a Tisza szabályozása. Kiépült a vasúthálózat, megszülettek az első ipari üzemek.
1858 - az első vasútvonal megnyitása: Debrecen - Nyíregyháza - Szerencs, majd 1872 - Kisvárda - Ungvár.
1880 - tárgyalnak a Nagykállón átvezető, Mátészalka felé tervezett vasútvonalról, s a vonal 1887 nyarára meg is épül.
1911 - leágazás: Nagykálló - Nyíradony; kapcsolat a Debrecen - Nyírbátor - Mátészalka vonallal.
1876 - Szabolcs megye új székhelye: Nyíregyháza, Szatmárban: Nagykároly helyett Szatmárnémeti
1893-ban alakult meg a nagykállói Tűzoltóság - az önkormányzat hozta létre (Legrégebbi egyesület Tiszavasváriban van (Lukács Ferenc patikus alapította))
1919. március 23. - április 25. - a direktórium az elmegyógyban működött.
Az első világháború nagy emberáldozatokat követelt. Az azt követő békekötés után a túlnyomórészt csehszlovák, illetve román határon túl rekedt négy vármegyéből megmaradt ungi részeket Szabolcshoz csatolták; Szatmár, Bereg és Ugocsa maradványaiból új megyét hoztak létre. A szétszakított részeken nehezen indult meg az élet. Újra ki kellett alakítani a közlekedés, a kereskedelem és nyersanyagfeldolgozás csatornáit.
A második világháborúban hadszintérré változott a megye, óriási ember- és anyagi veszteségeket szenvedett. Különösen súlyos harcok voltak Nagykálló környékén és a Tisza vonalában.
1944. október 21. A 2. Ukrán Front és a 4.Román Hadsereg: "a felszabadulás" napja.
Az 1945-ös földosztáskor 65045 család kapott földet a megyében.

Szövetkezetek alakulása
1948 - Csizmadia és cipész Ktsz (későbbi Kallux)
1949 - Szabók szövetkezete, fél évvel ezután a Vas- és Fémipari Ktsz, - Textilruházati Ipari Szövetkezet (13 varrónővel)
1950 - Vörös Zászló Tsz - 27 tag, 1955 - már 200 fő (későbbi Zöld Mező Tsz)
1950 - tanácsok létrehozása, Nagykálló és Kiskálló egyesült.

1956-os forradalom - és szabadságharcban sokan álltak ki; és ugyancsak sokan szenvedtek a megtorlástól.
1950 - 1979 A Nagykállói járás székhelye (Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Kállósemjén és Szakoly).
Az 1960-as években jelentősen fejlődött az ipar, a mezőgazdaság, gazdagodtak a települések, összességében azonban továbbra is megmaradt a megyének az ország nagyobb részéhez viszonyitott hátrányos helyzete.
1979 - Nagykálló nagyközséggé vált (itt működött a megye legnagyobb tsz-e)
1989. március 1. - Város - Németh Miklós miniszterelnök személyesen vett részt a várossá avatáson.