Fatönköt keress

Kismaros fölé, a Nagy-Kősziklához hívlak benneteket, ahonnan az egyik legszebb kilátás nyílik a Dunakanyarra! Este is érdemes ide ellátogatni, mert akkor is gyönyörűek a fények!

Megközelítés
Vonattal a 70. sz. Budapest - Szob vonalon, Kismaroson kell leszállni. Autóval a 12. sz. főúton Kismarosig.

Parkolni a temető mellett érdemes. Aki vonattal jön Szob felől, a vasúti felüljárón átmenve, már látja is a temetőt, és a parkoló mellette található. Innen induljatok a  N 47° 49,727' E 19° 0,130' 136 m [GCKOSZ+feszület] ponton található keresztig, majd innen egy széles földút (ami később beszűkül) vezet észak felé, erre vegyétek az irányt a  N 47° 50,003' E 18° 59,897' 216 m [GCKOSZ+keresztezodes] pontnál található kereszteződésig, ahol forduljatok balra, és menjetek a  N 47° 50,246' E 18° 58,843' 353 m [GCKOSZ+rét] pontig. Innen toronyiránt már nincs messze a láda.

Gyönyörködjetek a kilátásban, készítsetek sok képet! :)

Az egyszerűbb megközelítést kedvelők a zöld sáv jelzésen is megközelíthetik a ládát, amely kicsit hosszabb, de ugyanúgy meredek :)

A láda
A 20x10x9 cm-es műanyag dobozt fatönknél érdemes keresni, vándorbogarak jöhetnek. Kérlek, ügyelj a gondos visszarejtésre, köszönöm!
A láda megtalálható a nemzetközi oldalon is.

Kismarosról

Földrajzi helyzete, adottságai

Festői környezetben fekszik a falu, a Dunakanyar közepén, a Börzsöny lábainál, a Szentendrei-szigettel és a Visegrádi vár-heggyel átellenben. A lakosság a Duna árterületén kívül sík vidékre települt. A vulkanikus eredetű Börzsöny-hegységnek és környezetének talajszerkezete optimális lehetőséget biztosít a földműveléshez.

Kismaros előtörténete

1972-ben a Duna medréből kerültek napvilágra azok a római gladiátorkardok, népvándorlás- és keresztes hadjáratok idejéből származó fegyverek, szerszámok, melyek ma a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonát képezik. Ezek a tárgyak is bizonyítják, hogy Kismaros területe már abban az időben is alkalmas volt emberi letelepedésre. Ugyanakkor a tulajdonosi öntudatot erősítette mindenkor az a körülmény, hogy a betelepülés időszakában a terület lakatlan volt.

A lakosság eredete

A XVIII. századi Németországban egy viszonylagos túlnépesedés jellemző, míg Magyarországon a törökdúlás és a Rákóczi-szabadságharc következtében nagyarányú elnéptelenedés volt tapasztalható. Ez a magyarázata annak a telepítési tervnek, melynek kidolgozásával Kollonich esztergomi érseket bízta meg az akkori uralkodó, III. Károly, majd Mária Terézia. Josef Moser történész szerint Frankhonból, ezenkívül Mainz, Freiburg, Stuttgart, Karlsruhe és Köln városok környékéről indultak útnak a Dunakanyar lakói 1729 és 1732 között. Míves Ottó, kismarosi tanár kutatásai szerint Ulm városában szálltak tutajra, mely elindult velük új hazájuk felé.

Forrás: www.kismaros.hu

A ládába TravelBug helyezhető.