A láda egy hatalmas szikla alatt van, kisebb köveket el kell távolítani.

---

A ládába TravelBug helyezhető.

---

A láda az Arany-hegy (Mt. Uroi) lábánál, Piski (Simeria) közelében van.
Az Arany-hegy a rejtő kedvenc helye, a Déváról Szászsebesre (Sebes) vezető út mellett emelkedik. Piskiben fordulj északra Arany (románul Uroi, németül Goldendorf) falu felé, aztán Algyógy (Geoagiu) felé. Így a hegy a baloldalon lesz.
Négykerék-meghajtású autóval egészen közel juthatsz a ládához. De utána menj fel a hegy tetejére is! Csodálatos látvány terül eléd a Marosra, Dévára és Szászvárosra (Orastie-re).

Eddig az eredeti leírás fordítása a geocaching.comról.

Kiegészítés a magyar oldalra:

A ládában van magyar tájékoztató lap és a naplófüzetben jelszó is. A rejtő örül annak, hogy a ládája a geocaching.hu-n is megjelenik.

Itt lehet megállni:
 N 45° 51,457' E 23° 2,342' 210 m [GCgold+parkoló]

A Hunyad megyei Arany-hegy több szempontból is érdekes. Augit-andezitből áll, a rómaiak óta bányásztak itt, erre utal a neve is, melyből a román neve is képződött. Mostanában is járnak ide ásványgyűjtők Európa minden részéből.
A hegykúpon, a Magurán, őskori dák erődítmény volt, a 19. sz.-ban még lehetett látni a kettős sáncot, amit ma az avatatlan szem már nem vesz észre.
Hasonlóképpen a hegy lábánál épült középkori vár mellett is simán el lehet menni (mi is elmentünk), anélkül hogy tudnánk, hogy vár állott itt, mert a kőhalmot már benőtte a fű. A várak.hu a  N 45° 51,612' E 23° 2,128' 240 m [GCgold+útpont]pontra teszi a vár helyét, a ládától 300 méterre - ám a rejtő sem tudott arról, hogy itt rom van. A vár a 16. sz.-ban már megvolt, és a Maros átkelőjét őrizte. Építéséhez felhasználták az itteni római kolónia (Sergidava) feliratos köveit is. Fontos hadiút vezetett itt a rómaiak idején a Sztrigy völgyéből (Sarmizegetusáról) Apulumig (a mai Gyulafehérvárig).
A vár hosszú ideig a Kapi család tulajdona volt, aztán Hunyad vármegye hét királyi várának egyike lett, pusztulásának idejét nem ismerjük.

Miközben a Sztrigy (Strei) folyó magyar nevét keresgéltem, ami itt folyik délről a Marosba - a hegy tetejéről látni is lehet - egy különös cache történetére bukkantam. (Azóta levették ezt a linket. Belegondolva, valószínűleg kamu az egész sztori, csak a szereplők valóságosak. De azért érdemes elolvasni:)
A dákok legnagyobb fejedelme, Decebal mielőtt végső csatáját vívta volna a rómaiakkal 106-ban, az elterelt Sztrigybe temettette a dák királyok kincseit. Természetesen a munkásokat akkori szokás szerint mind megölette. Csaknem másfél ezer év múlva, 1542-ben találták meg román halászok (ők kapták volna a piros egyest), akik aztán egy kocsinyi kinccsel ki is mentek Moldvába. De maradt még ott bőven. A kincsnek kitudódott a híre és az végül az akkori erdélyi uralkodó, Fráter György kezébe került. Ő az, aki a gyermek János nevében kormányoz, János anyjával, Izabellával. (Lásd Egri csillagok.) Nos, a ravasz Fráter György az ország érdekében egyszer Ferdinánddal, a Habsburg császárral szövetkezett a török ellen, máskor a törökkel Ferdinánd ellen. Egy ilyen utóbbi eset Ferdinánd fülébe jutott és ezért spanyol és német zsoldosokból álló sereget küldött Erdélybe, talán csak figyelmeztetésképpen. Azonban azok az alvinci kastélyban reggeli imája közben megölték Fráter Györgyöt. Jellegzetesen szőrös fülét bizonyítékul elküldték Ferdinándnak. Ferdinándnak kicsit kínos volt az ügy, mert Fráter György egyúttal bíboros esztergomi érsek is volt, de aztán mosta kezeit a pápánál. Makkay János történész szerint a gyilkosság motivációja a zsoldosok részéről inkább Decebal kincse volt, amit ötven szekérrel vittek ki Erdélyből. A zsoldosok vezére a spanyol Castaldo, a főgyilkos az itáliai Sforza Pallavicini tábornok volt.

A hátborzongató történet után kellemes kincsvadászatot kívánok. Ha Dél-Erdélyben jártok, ne hagyjátok ki!