helyezhető.
QR: A láda és a pótjelszó is QR kódot tartalmaz. Ezzel gyorsíthatod a logolást. Ha olyan alkalmazást használsz (Geoládák, g.hu+) amelynek van QR-kód olvasója, akkor automatikusan kitölti a logolási felületet. Ha nincs az alkalmazásban, akkor a telefon fényképezője egy jegyzet file-ként beolvassa a jelszót és elmentheted magadnak, hogy otthon belogolj.
Részletes leírás:
Az Árpádkorban a temlomok ritkaságuk és kis méretük miatt nem bírtak hadászati jelentőséggel. A tatárjárás után meginduló várépítések sem a templomok megerősítésére alapoztak. A templomok megerősítése az Alföldön és Erdélyben volt jelentős, különösen az ország három részre szakadása után vált gyakorivá. Az erődtemplomok jelentősége a török időkben volt óriási, a település fennmaradását jelentette, ha jól védhető temploma volt a portyázó török csapatok ellen. Ennek máig látható nyoma maradt Hajdúdorogon és Hajdúnánáson, a két egymás közelében lévő hajdúvárosban. Kellemes 6 km-es kerékpártúra vagy séta lehet a két település között a láda 2 pontjának felkeresése.
1. pont
Ezt a ládát örökbe fogadtam. Próbáltam az eredeti rejtést tartogatni, de egy kicsit túl volt bonyolítva. Mivel a templomfalak az érdekesek, így azok közelében rejtettem el a ládákat.
A hajdúnánási pont
N 47° 50,688' E 21° 25,712' 103 m [GCErte-1] a református templom. Az épület a XV. századi templom alapfalaira épült a XVII.-XVIII. században. Mai formáját 1809-ben kapta. 60 méternél magasabb tornyával szinte a város fölé emelkedik a copf stílusú műemlék. A hajdúk letelepülte után, 1617-ben már említik a templom lelkészét, s 1621-ben egyházkerületi gyűlés volt falai között. A középkori előzményeket is felhasználó épület többször súlyosan károsodott, majd 1762 és 1765 között bővítették. 1791-ben gyakorlatilag teljesen átépítették, de a félig kész épület egy villámcsapás nyomán leégett. Kultúrtörténeti érdekesség, hogy ekkor az egyház a szentmihályi (ma Tiszavasvári) "phizikussal" "mennykőfojtót" (villámhárítót) szereltetett az épületre (1794). A későbbiekben még többször bővítették. A torony építésének idejét pontosan nem tudjuk, valószínűleg külön állhatott a templomtesttől. A tornyon olvasható 1810-es évszám jelezheti a copf stílusú, fiatornyokkal díszített karcsú sisak elkészültét.
A templomépítés anyagi fedezetének részbeni előteremtésére az egyház szimbolikusan "eladta" az ülőhelyeket a híveknek, ezt ma is jelzik a padokon látható bevésett nevek.
A templom mellett a XVI. századi templomerőd délkeleti bástyájának rekonstrukciója található. A bástya belső terében az egykori erődtemplom makettje is megtekinthető.
Pótjelszó a ládát rejtő elektromos szekrényen.
Hajdúnánás történetéről
itt olvashatsz.
2. pont
A hajdúdorogi ponton a jelszóhordozót a két emléktábla közötti lőrésben jobbra lent, kis kő mögött találod.
N 47° 49,076' E 21° 29,950' 114 m [GCErte-2]. A pont mellett az 1752-1772 között emelt barokk templomot találod. Az épületet 1868-1876 között két mellékhajóval bővítették és romantikus stílusban átépítették. A műemlék templomot feltehetően a XVII. századi alapítása után 1752-53-ban építettek egyhajós, barokk stílusú templommá, majd 1868 és 1876 között háromhajós bazilikává alakították.
Az ikonosztázion késő barokk stílusban készült a XVIII. század végén. A képfal öt szinten elhelyezett 54 ikonból áll. Egyetlen mester irányítása alatt készült - készítője a híres Jankovics Miklós volt. A gazdag aranyozású keret és a világoszöld szegély kiemeli az ikonok hatását. A diakónusi ajtókon Szent Mihály és Gábriel arkangyal látható, míg a királykaput ószövetségi jelenetek díszítik. A három ovális secco feltehetően a XVIII-XIX. század fordulóján készülhetett, közülük kettőt - az Érckígyót és az Ígéret földjét - 1989-ben restauráltak. A templom kerítésének része máig az 50 m hosszú lőréses erődfal, mely valószínűleg a XIV. századi templomot övezte, majd a betelepülő hajdúk erősítették meg. Bár jelenleg csak a kulcslyuk alakú lőréssekkel tagolt falszakasz látható, egy múlt századi metszeten még világosan kivehető a négy kerek tornyocskával megerősített körítőfal. Magassága a talajszinttől számítva 2,3 méter, vastagsága 90 centiméter. A templom körüli fal mellett XVI. százdai kerámia került elő, az erődfal a XV. század végén, a XVI. század elején épülhetett.
Ládatörténet:
[A rejtő elérhetetlensége miatt a láda adoptálhatóvá vált. Admin (Fazék), 2016.5.7}
2016.07.08. Örokbefogadta
tapiapi.
2016.07.20. A rejtések és az oldal újragondolva.
2018.02.28. A 3. pont ládát kapott.
2018.08.28. Az örökbefogadott láda - a játékosok és a ládadoki kérésére - két pontosra változott.
2020.11.07. Új jelszóhordozók kihelyezése.
2022.03.29. Új jelszóhordozók kihelyezése.
2023.05.01. Új jelszóhordozó kihelyezése az 1. ponton.
2024.07.10. Új láda mindkét helyszínen, pótjelszavak kihelyezése.
Hajdúdorog történetéről
itt olvashatsz.
