WAP:
A Sibrik-kastély parkja megközelíthető a nap bármely szakában, de ajánljuk a nappali látogatást. A geoláda a kastély külső terméskő falában, kb. másfél méter magasan, egy üregben pihen: 20x30 cm-es áttetsző konyhai doboz, kövek takarják, kéretik gondosan visszahelyezni
Alternatív jelszó: a kastélykert falu felőli főbejárata előtt álló "Írottkő Natúrpark" információs tábla hátoldalán olvasható, alkoholos filccel írt felirat.

A kőszegi hegyek között Bozsok:
erdők, patakok, zuhatagok,
vízimalom-csatornák, ahol
fal-maradvány árokra hajol
a középkori faragott kövek
között jár-kel gyerek és öreg.
Magaslati mennybolt sötétkékje
S alacsony, gyors felhők szárnyverése.
Cs. Nagy István: Bozsok

BOZSOK TÖRTÉNETE

A Kőszegi-hegység lábánál megbúvó kis falu története igencsak figyelemreméltó. Már a népvándorlás előtt is lakott hely volt: régészeti leletek sokasága bizonyítja, hogy illírek, pannonok, kelták, szlávok, hunok és avarok jártak erre. A rómaiak az Ős-Bozsok körüli hegyek forrásaiból - aquaeductusokon keresztül - látták el Savariát, a tartományi székhelyet vízzel. Bulcsú vezér magyar harcosai közül sokan innen indultak nyugati hadjárataikra. A sikertelenül végződött Lech-mezei csata hírhozói is közülük valók voltak. A középkori okiratokban 1279-ben említik először Busuk néven a települést. A történelem során sok földesúr birtokolta a területét: leghosszabb ideig a Batthyány- és a Sibrik-család kezében volt. Ennek megfelelően a két családhoz kötődnek a falu legjelentősebb, ma is látható emlékei.

Két kastély, két sors:
a BATTHYÁNY-KASTÉLY puszulása

Az egykor Sibrik-család "atyai" kőkastélyát 1616 őszén a szomszédos Rohoncot uraló Batthyány Ferenc és utódai zálogba vették. (A két család viszonya nem volt felhőtlen; a "gyengébb" Sibrikek hátrányára.) Nagy költséggel kétemeletes, négy saroktornyos főúri kastéllyá építették át: kapuja fölött óra is volt. Az épületet magas kőfal és vizesárok övezte, amelyen túl díszes kertet létesítettek. A kastély kedvelt helye lett az új tulajdonosoknak. Különösen szerette az új lakást Batthyány Ádám és neje, Strattmann Eleonóra, akik több előkelő vendéget fogadtak Bozsokon. Megfordult itt II. Rákóczi Ferenc is: először mint főúr, a szabadságharc után mint bujdosó, más kuruc előkelőségekkel együtt.
Az elegáns kastély fénykora 1832-ben gróf Althanné halálával ért véget, aki kolera áldozata lett. A szörnyű haláleset elriasztotta a tulajdonosokat, az épület lakatlanná vált. 1841. aug. 10-én egyik tornyába belecsapott a villám és kigyulladt az épület. A haláleset és a tűzvész hatására a Batthyányiak az 1860-as években eladták a kastélyt a rohonci várral és a hozzájuk tartozó földekkel együtt.
Száz év múlva egy műemléki felmérés még megóvhatónak tartotta a kastélyromot. Mérsékelt anyagi ráfordítással a - még ma is látható - földszinti boltozatos helyiségekben múzeumot lehetett volna berendezni vagy vendéglőt kialakítani. Mégis enyészetre jutott, annak ellenére, hogy a helyi hagyomány szerint egykor Mátyás király vadászkastélya volt.
 N 47° 19,128' E 16° 29,082' 313 m [GCSibr+Battyány-romkastély]
Segédpontok:
Főbejárat:  N 47° 19,141' E 16° 29,161' 332 m [GCSibr+Főbejárat]
Kút:  N 47° 19,127' E 16° 29,124' 332 m [GCSibr+nyitott kút a földfelszínen] (A területen ráakadtunk egy félig nyitott KÚTRA, közvetlenül a földfelszínen. Gyerekekre fokozottan vigyázni!)
Hátsó bejárat-1:  N 47° 19,151' E 16° 29,110' 324 m [GCSibr+HátsB1]
Hátsó bejárat-2:  N 47° 19,139' E 16° 29,026' 324 m [GCSibr+HátsB2] (Ha valaki a Kalapos-kő felől közelítene a (kék sáv) jelzésen.)

Aranypatak

A patak neve beszédes. A múltban valószínűleg aranyat sodort a hegyekből. A történelmi források és a helyi hagyomány is egybehangzóan Aranypataknak nevezi a településen átfolyó kis vízfolyást. Az aranymosás műveletéről azonban csak az "Oladon élő" Tóth József könyvtáros visszaemlékezéseiből tudunk, aki szemtanúként számolt be egy aranymosó szerkezetről. Végh Gyula és Miske Kálmán régész (a Szent Vid vár feltárója Velem fölött) szerint inkább hagyományról lehet beszélni.

Kolostor - legenda - rom

Mindeddig tisztázatlan, laktak-e szerzetesek a falu központjában álló katolikus templom melletti négyszögletes épületben. A premontrei prépostság elméletét cáfolják, de kérdéses az is, hogy a pálosokhoz tartozott-e valamikor. A romot nem lehet megközelíteni, mivel magánterületen áll, de a templomkertből kiválóan megszemlélhető, fényképezhető.
 N 47° 19,551' E 16° 29,519' 343 m [GCSibr+Kolostorrom]

A SIBRIK-VÉGH-KASTÉLY, a castrum-elmélet
és 485 db ezüst érme

A római időkben a bozsoki völgyből induló vízvezeték a község főutcáját követve haladt és a mai országhatáron túl torkollott a rohonci ágba. Az előírásoknak megfelelően 7 km-enként vízházak épültek, amelyek segítettek az üzemzavarok elhárításában. Velemnél a régészek teljes egészében feltárták a vízházat, a bozsokira azonban csak feltételezések vannak. Sokan úgy vélik, hogy a mai Sibrik-kastélyszálló helyén római castrum állt. A kastély későbbi tulajdonosa, az Iparművészeti Múzeum egykori főigazgatója, Dr. Végh Gyula is így vélekedett az épület talapzatából kikerült római hullámos rovátkás téglák és építési törmelék alapján 1944-ben. Később Sedlmayr János építész, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal munkatársa sem cáfolta ezt. "A négyzetes körítőfalak vonala, valamint az épületből most előkerült római oszloptörzs e feltételezést megengedi." - írta 1960-ban.
Bizonyos, hogy ezt a kastélyt is újjá kellett építeni a XVII. század első évtizedében. A bejárat fölötti, két címert ábrázoló kőtábla alapján többen feltételezik, hogy Sibrik Osvát és neje, gersei Pethő Éva építette 1614-ben. (Deák Ferenc édesanyja, Sibrik Erzsébet ebből a - középkorban pallosjoggal is rendelkező - családból származott.) A kastély építéstörténete ellentmondásoktól terhes.
Dr. Végh Gyula 1906-ban vette meg a kastélyt és a hozzá tartozó birtokot Sibrik Kálmántól. (Bozsokon élő legenda volt, hogy az egyik Sibrik kincset rejtett el a kastélyban, azzal az instrukcióval, hogy csak az utolsó Sibrik találja meg azt. Egy közeli telken az 1980-as években ásás közben 485 db ezüst érmét találtak.)
A Végh-család megfiatalította a kastélyt és a hozzá tartozó tekintélyes nagyságú kertet. Teraszt építettek a pleasure ground (virágos díszkert) felé, amelyre feljáró vezetett fel. A kert gyűjteményes jellege arra utal, hogy erdőből alakították át és meghagyták a koros faállomány nagy részét: tölgyeket, kőriseket, szelídgesztenyéket. A ma is látható nyírt tiszafákat és puszpángokat szintén Végh Gyula telepítette. Az elismert tudóst és művészeti írót egyik totalitárius politikai éra sem kedvelte: végül a kitelepítés procedúrája 1951-ben öngyilkosságba kergette.

Napjainkban:

A kastély 1960-tól kezdve a Vas megyei Tanács továbbképző- és üdülőháza lett. (Az eldugott, távoli helyszín kiválóan alkalmas volt a pártfunkcionáriusok védelmére.)
Az épület később a Savaria Tourist kastélyszállójaként működött. Korhű berendezései sajnos megsemmisültek, de a belső terek kiosztásából, a boltíves mennyezetekből sejthető egykori szépsége. Ajánljuk megtekinteni a Végh Gyula emlékkiállítást! A Batthyány-kastély egyik kandallójából menekítették ide azt az udvaron látható vaslemezt, amely Batthyányné Strattmann Eleonóra monogramját viseli.
2016-ban a Vas Megyei Kormányhivatalhoz került az épület, továbbképző központot működtetnek benne. 2018-ban nagy felújításba kezdtek a területen.

 N 47° 19,814' E 16° 29,536' 349 m [GCSibr+h]
A geoláda a Sibrik-kastély külső terméskő falában, kb. másfél méter magasan, egy üregben pihen: 20x30 cm-es áttetsző konyhai doboz, kövek takarják, kéretik gondosan visszahelyezni! Mivel a vizesárok felől több irányból megközelíthető a rejtekhely, igyekezzetek elkerülni a kesser-csapás kialakulását! Köszönjük!

A láda elrejtése a kastélyszálló igazgató asszonyának beleegyezésével történt 2006-ban.

Végül a Velem-felől a (kék rom) és (kék kereszt) -en vagy a Kalapos-kőtől a (piros háromszög)-ön érkezőknek két ajándékpont:
Hátsó kapu:  N 47° 19,984' E 16° 29,421' 368 m [GCSibr+HátsKSibrik]
Szűz Mária kegyhely:  N 47° 20,277' E 16° 29,108' 389 m [GCSibr+Szűz Mária kegyhely] (POI!)

[Irodalom: Kuntár Lajos: Bozsok, Szombathely én.]

Tartalmas kirándulást kívánunk!
/Quatermain és családja/

Info: A Sibrik-kastély melletti régi lovarda és tekepálya ma is eredeti funkciójában működik, ahol gyerekek számára is van lehetőség lovaglásra.

Láda-történelem:
2006.08.21.: A multi geoláda hagyományos ládává alakult, koordinátái: N 47° 19.814' E 16° 29.536' 349m! Ezentúl csak a Sibrik-kastélyt kell felkeresni, az előző két pont opcionális. A Batthyány-romkastély tavasztól őszig nehezen közelíthető meg a sűrű növényzet miatt. A területébe benyúló kert határvonalára is figyeljen mindenki és a fenti sorokban említett, földfelszíni kávájú nyitott kútra!
2008.03.hó: Az eredeti geoládát valaki eltulajdonította a logbook-kal együtt. Birka8 jóvoltából a rejtekhely kapott egy új ládát, amit ezúton is köszönök!
2008.11.03-án ládakarbantartást végeztünk: némi kinccsel gazdagítottuk a ládát és kapott - újra - egy igazi, vastag logbookot.
2013.10.14.: ládacsere (kisebb helyett nagyobb), új logbook (ez már a negyedik), ajándékfeltöltés.
2018.08.18.: karathl kessertárs jóvoltából alternatív jelszóleolvasás is lehetségessé vált, ui. a kastélyban jelenleg felújítási munka zajlik, a helyszín építési terület.
2019.10.26.: Ládakarbantartás: ládacsere, ajándékokkal feltöltés. Logbook marad, elég vastag.
2022.10.16.: Az ellopott ládát teli kincsesládával pótoltam a mai napon. Sok örömet kívánok minden természetbarátnak!
2023.10.13.: A közelmúltban ismét (3x) eltulajdonított geoládát pótoltuk. Ajándékokkal egyelőre sajnos nem tudtuk feltölteni. De ami késik, nem múlik!