A láda kb. 8x4cm-es hengeres doboz mely a fa kerítés felöli oldalának gyökerei között található. Pótjelszó láda eltűnés esetére A kápolna hátsó ereszcsatornáján keress feliratot.

Ajánlott parkoló a ládához

 N 47° 37,400' E 17° 36,300' 145 m [GCBEZE+Bezerédj parkoló]

Megközelítés

Autóval a 83-as főúton. A koroncói leágazásnál fordulj Ménfőcsanak felé a barna Bezerédj-kastély útbaigazító tábla szerint. Eléred Ménfőcsanak vasútállomást, hajts át a síneken, tovább egyenesen, és kövesd az útbaigazító táblát a kastély felé.
A vonattal érkezők Ménfőcsanak vasútállomáson leszállva kövessék az útbaigazító táblát Győrújbaráthegy felé, majd a kastély felé.

Leírás

A Bezerédj-kastély - műemlék jellegű épület - 1780 körül épült copf stílusban. (Copf stílus, protestáns barokk: Nyugodt, egyszerű. Világos áttekinthetőség jellemzi. Elnevezését az akkor divatos fonat (copf) parókáról kapta. 1760-1790-ig tartotta magát.)
A ménfői puszta földesura, a tatai Gróf Eszterházi Ferenc építtette. Nevét a Bezerédj-családról kapta, akik 1812-1955 között voltak itt birtokosok.
1989-től az épületben működik a ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ közművelődési egysége, a könyvtár és a Galgóczi Erzsébet emlékszoba.

Bezerédj kápolna - műemlék.
A többször bővített és felújított kápolnáról az első írásos emlék a XVIII. század elejéről származik. Eszerint az épület tulajdonosa akkor az Eszterházy hercegi család.
A kápolna a XIX. század közepétől már a Bezerédj család temetkezési helyeként is szolgált.

A kastély hétköznap látogatható, de a cache mindig kereshető.

A Galgóczi Erzsébet emlékszoba állandó kiállítás.
Nyitvatartás: Hétfő-Péntek: 14-18h
Előzetes bejelentkezéssel a kért időben.
Tel.: 96/556-207; 96/447-320
Az objektumegyüttes hétköznap 8-17h között van nyitva.

Pótjelszó láda eltűnés esetére
A kápolna hátsó ereszcsatornáján keress feliratot.

Galgóczi Erzsébet

Középparasztcsalád hetedik gyermekeként született, Ménfőn. Szülőfalujában végezte az elemi iskolai tanulmányait, majd 1941-1945 között a győri nádorvárosi katolikus polgári iskolában tanult. Érettségijét a győri állami leánylíceumban szerezte, 1949-ben.

Álma az volt, hogy a Színművészeti Főiskolán tanuljon, de ezt szülei nem engedték neki, ezért az ELTE Bölcsészkarára ment, amit hat hét eltelte után otthagyott.
Dolgoznia kellett. A fiatal lány 1949. december 1-jétől a Győri Vagon és Gépgyárban a vasesztergályosok brigádját erősítette.

Egy évvel később, 1950-ben a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége "Felszabadulás" c. pályázatán "Életünk a legboldogabb nékünk" c. elbeszéléséért első díjat kapott. Ez az elismerés felbátorította, s beiratkozott a Színművészeti Főiskolára, minek filmíró, majd dramaturgia szakon volt hallgatója, 1950-1955 között. Ekkor már bontogatta szárnyait, mert már a tanulmányi évek alatt, 1951-től tagja lett a Magyar Írók Szövetségének és a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának. Munkája csakhamar kézzelfoghatóvá is vált, mert első elbeszéléskötete 1953-ban jelent meg.
A főiskola utáni éveket a Művelt Nép c. lapnál töltötte, mint újságíró. Az ötvenes évek végén azonban kevés megbízást kapott, így a Budapest Filmstúdió dramaturgja lett, majd 1959-től szabadfoglalkozású íróként tevékenykedett. Ebben az időszakban elsősorban riportokat és szociográfiákat írt, melyek középpontjában általában a falusi élet történelmi átalakulása állt, vagyis a termelőszövetkezetek 1959-es általános megszervezése.

Munkájáért 1962-ben József Attila-díjjal tüntették ki, amivel később még kétszer megjutalmazták, 1969-ben és 1976-ban.

A film is utolérte, hiszen 1972-ben bemutatták a "Félúton" c. kisregényéből készült filmet, négy évvel később pedig első tévéjátékát.
A színházi siker sem kerülte el, mert 1970-ben játszották "A főügyész felesége" c. darabját Kecskeméten, ami az első színházi premierje volt. Emlékezetes volt a hét évvel későbbi győri színházi bemutatója is, amikor a "Kinek a törvénye" c. műve került színre 1977. február 18-án.

A hetvenes években már sikeres íróként tartották számon, többször sikerült külföldre jutnia, ahol előadásokat is tartott. Realista prózaírói munkásságáért 1978-ban Kossuth-díjban részesült. Egyik elbeszélésének címét kölcsön véve "kőnél keményebbé" kellett válnia ahhoz, hogy hosszú útját sikerrel tegye meg, és hogy az ötvenes-hatvanas évek ellentmondásos viszonyai között is az igazságkeresés megszállottja tudjon maradni.
Bár akkoriban hirdették, hogy az alkotó minél közvetlenebbül ábrázolja a korabeli valóságot, ám ha ezt valaki komolyan vette, annak szembesülnie kellett a kéziratok visszaadásával, a "jóakaratú" cenzúrázással, és a politikai megbízhatatlanság vádjával.
S hiába kapott háromszor József Attila-díjat, majd 1978-ban Kossuth-díjat, még a nyolcvanas évek közepén is előfordult, hogy félbehagyatták egy tévéjátékának a forgatását, mert egyes felsőbb vezetők találva érezték magukat. Őt elsősorban a megélt jelenkor foglalkoztatta, ezért kellett rendszeresen tabukkal szembesülnie.

1980 után erőteljesen foglalkozott a politikával, hisz' 1985-ig Győr-Sopron megye 1. számú választókerületének országgyűlési képviselője volt.
Pályája csúcsát a "Vidravas" c. dokumentumregénye jelentette, amely 1984-ben jelent meg, s nagy vihart kavart a magyar irodalmi és közéletben.
1987. január 31-én a Magyar Írók Szakszervezete elnökké választotta, a tisztségéről azonban szeptemberben lemondott.

Írásait 30 nyelvre fordították, számos művéből készült film, tévéjáték, rádiójáték.

Ládatörténet:
2025.01.28.: A ládát Zsézsé pótolta
2024. 12. 08. - A régóta beteg ládát adoptálhatóvá teszem, talán így hamarabb lesz gondos gazdája. [Admin(Fazék)]
2020.02.04.: A ládát Beckó pótolta, köszönjük
2018.03.06.: A láda gazdája (widi) időhiány miatt nem tudja már vállalni a láda további gondozását, ezért adoptálhatóvá vált. Admin(Fazék)]