A ládába Travel Bug nem helyezhető.

Egy szép téli napon, egy még szebb kétnapos Börzsöny-túra keretén belül került sor a második ládám elrejtésére. A rejtés célja, hogy az immár elég rendesen lepusztult középkori várból többet megmutasson és a Várak a Börzsönyben jelvényszerző túramozgalmat népszerűsítse. És még valami: Levinnek kívánok boldog 33.-at ezzel a ládával!

A megközelítésről
A legegyszerűbb megközelítés Perőcsényből lehetséges, azonban annak aki nem csak a pontra megy inkább Nagybörzsönyből a piros sáv jelzést ajánlom, amely egyrészt egy kiadós erdei séta, másrészt pedig olyan helyeken visz keresztül, amit mindenkinek csak ajánlani tudok!
A járműveket az alábbi pontok környékén lehet hagyni: Perőcsényben:  N 47° 59,653' E 18° 51,753' 184 m [GCJani+pcs parkoló]
Nagybörzsönyben:  N 47° 56,162' E 18° 49,665' 178 m [GCJani+nb parkoló]
Tömegközlekedve vonattal Szobig, onnan sárgabusszal Nagybörzsönyig, vagy Perőcsényig zötyögünk. Megérkezve végre gyalog indulhatunk tovább.

A várról:
A Magas-Börzsöny nyugati szélén húzódó észak-déli irányú gerinc egyik kiemelkedő része a 627 méter tengerszint feletti magasságú Jancsi-hegy. A 250 méter relatív magasságú hegyen Miklós Zsuzsa 1986-ban szondázó ásatást végzett. A Jancsi-hegynél a keskeny gerinc megközelítőleg romboid alakú, 60-65x40-45 méteres, viszonylag egyenes, északnyugat felé enyhén lejtő fennsíkká szélesedik ki. A lakóterület védelmére az északi oldalon a keskeny gerincet sziklába vájt két árokkal vágták át. A külső, 5-8 méter széles árok mintegy 30 méter hosszú. A lakóterület északnyugati szélén, ahol a hegy lejtője viszonylag kevésbé meredek, kövekből összerakott 0,5 méter magas, 2-4 méter széles kősánc húzódik ívelt vonalban, mintegy 50 méter hosszan déli irányban. A leletanyag túlnyomó többsége -a késő bronzkori cserepek- az urnasíros kultúrához tartoznak. Az őskori leletekhez viszonyítva kevés XII-XIII. századi edénytöredék jelzi, hogy az Árpád-korban is volt itt település. A feltárás nem oldotta meg egyértelműen a földvár keletkezésének kérdését. A számításba vehető két korszak közül az urnasíros kultúrához tartozást a földvár kis mérete miatt zárhatjuk ki, habár az északnyugati oldal kősánca megfelelne ennek a kornak. A gerinc kettős átvágása és a lakóterület mérete -amely ugyan valamelyest felülmúlja az átlagost- inkább Árpád-kori, XII-XIII. századi létesítés mellett szól. A hely a Várak a Börzsönyben túramozgalom ellenőrzőpontja is egyben.  N 47° 58,770' E 18° 53,268' 586 m [GCJani+kód]

A rejtésről
A láda egy 22x15x5,5 centiméteres hagyományos konyhai tárolódoboz, amely a vár ellenőrzőpontjától dél-keletre körülbelül 30 méterre található és egy soktörzsű fa őrzi. A rejtekhez vezető úton szép nagy, mohás köveken kell haladni, ezért kérek mindenkit, hogy a bokára vigyázzon! Jól fog az jönni hazafelé...

Végül, de nem utolsó sorban a rejtő csapat
Piret, VakucApuc, Levin, Dóri, Czucz, Mudman, Kovi, Horgerr, Döbrögi, VonósBalázs, Dyla, VonósTamás, Kulisz, doGmAI