---

A Kecskeméti Planetárium és a naprendszerszobrok

Egy különleges kirándulásra szeretnénk hívni Benneteket, melynek során megismerkedhettek a csillagos égbolttal, a naprendszer bolygóival, és minden csillagászattal kapcsolatos kérdésetekre is választ kaphattok majd a Planetáriumban.

A Kecskeméti már több mint 40 éve fogadja a látogatókat. Jelenleg hazánk egyetlen nem digitális vetítőgéppel rendelkező planetáriuma. Nappal és borult időben is a planetárium kupolájára lehet varázsolni a csillagos égboltot. Szemléltethető az égitestek mozgása, a Föld forgását szimulálva azt is el lehet játszani, hogy képzeletben fölgyorsítjuk az időt, sőt olyat is, mintha űrhajóban lennénk. Változatos témájú 1-1.5h időtartamú előadások közül lehet választani, a csillagászat minden területével meg lehet ismerkedni. Lézershow előadás is szerepel a műsorkínálatban.

Az előadás végén bármilyen csillagászati kérdésre szívesen, és tényleg készségesen válaszolnak! Havonta távcsöves bemutatót is tartanak derült idő esetén az épület előtt. Előzetes bejelentkezés alapján csoportokat bármikor szívesen fogadnak.

A Planetáriumhoz kapcsolódóan egy másik érdekessége is van a városnak. Itt található az a szoborcsoport, mely a Naprendszer bolygóit mutatja be 1: 3.300.000.000 kicsinyítésben. A maketteket Lakatos Pál Sándor szobrászművész készítette 2002-ben. Érdekes séta lehet ez kicsiknek és nagyoknak egyaránt, mivel nemcsak a bolygók egymáshoz való méretét ismerhetjük meg, hanem a bolygók közötti távolságot a saját lábunkkal mérhetjük le.
Ehhez hasonló bolygórendszer-bemutató csupán Svájcban és az USA-ban található, de a kecskeméti különlegessége, hogy a bolygó-makettek bronzból készült köztéri szobrok, melyek kulturális csemegét is ígérnek a látogatóknak.

A Planetárium címe:
6000 Kecskemét, Lánchíd utca 18/a
Telefon: 76/50-50-75
e-mail: info@plani.hu
web: www.plani.hu

Még egy kis érdekesség

A kecskeméti Planetárium falát dísziti Marton Géza egyedülálló időmérő szerkezete, egy különleges napóra. Ezen a világon egyedülálló órán nincs árnyékvető pálca, hanem két méter hosszú sík lapokat helyeztek el az épületen, melyek egymással 15°-os szöget zárnak be, és az ezeken végigvonuló árnyék mutatja az időt. A szerkezet 244 elemből áll, átmérője 17 méter, felülete 52 négyzetméter.
Marton Géza ezzel a napórával nevez majd be a bresicai csillagvizsgáló által kétévente kiírt, "Az idő árnyékai" elnevezésű pályázatára.

(A napóra várhatóan 2007. június végére készül el.)

---

A bolygórendszer túra állomásai

1. Nap  N 46° 54,372' E 19° 41,535' 82 m [GCPLAN+Nap]. A Nap a Naprendszer központi csillaga. Körülötte kering a Föld, valamint a Naprendszerhez tartozó bolygók, kisbolygók, üstökösök. A Nap tartalmazza a Naprendszer anyagának 99,86%-át, átmérője 109 földátmérő. 73,5%-ban hidrogénből áll, amely a központjában zajló magfúzió során héliummá alakul. Az ennek során felszabaduló, majd a világűrbe szétsugárzott energia nélkülözhetetlen a legtöbb földi élőlény számára: fénye a növények fotoszintézisét, hője pedig az elviselhető hőmérsékletet biztosítja. Éltető ereje miatt a Nap kiemelkedő kulturális és vallási jelentőséggel is bír.

2. Merkúr  N 46° 54,375' E 19° 41,534' 82 m [GCPLAN+Merkur]. A Merkúr a Naphoz legközelebb található bolygó. A Naprendszer legkisebb bolygója, nevét a római mitológiából ismert Merkúrról, az istenek hírnökéről kapta. A Merkúrnak nincsenek természetes holdjai. Eddig egyetlen űrszonda - a Mariner-10 - érte el e bolygót (1974-1975.); területének csak 40-45%-át térképezték föl.

3. Vénusz  N 46° 54,387' E 19° 41,530' 83 m [GCPLAN+Venusz]. A Vénusz a második bolygó a Naptól, Vénuszról a római istennőről nevezték el. Föld típusú bolygó, néha a Föld testvérbolygójának hívják. Bár minden bolygó pályája elliptikus, a Vénusz pályája van a legközelebb a körhöz kisebb mint 1% excentricitással. Mivel a Vénusz közelebb van a Naphoz mint a Föld, ezért nagyjából a Nappal egy irányban látszik (legnagyobb kitérése (elongációja) 47.8° lehet), ezért vagy pár órával a Nap után lenyugszik, vagy pár órával előtte kel. Ezért hívják Esthajnalcsillagnak is. Amikor legfényesebb, akkor a nappali égbolton is látható. Amikor látható, ez a legfényesebb "csillagszerű" égitest az égbolton.

4. Föld  N 46° 54,397' E 19° 41,528' 83 m [GCPLAN+Fold]. A Föld a Naptól számított harmadik bolygó. A bolygórendszer legnagyobb földtípusú bolygója, és az egyetlen égitest, melyről a modern tudomány elfogadja, hogy életet hordoz. Nagyjából 4,5 milliárd (4,5•109) éve jött létre, és nemsokkal utána már körülötte keringett a Hold.

5. Mars  N 46° 54,409' E 19° 41,512' 84 m [GCPLAN+Mars]. A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a naprendszerben. A római hadistenről nevezték el, mivel a színe vérvörös. Két kis holdja van, a Phobos és a Deimos, mindkettő kicsi és szabálytalan alakú, valószínűleg befogott kisbolygók. A Mars nagy hatást gyakorol az emberi képzeletre, mivel egy hibás fordítást követően (természetes csatorna → mesterséges csatorna) elterjedt, hogy a Marson idegen civilizáció létezik. Sok történet született a marslakókról. Legismertebb talán Ray Bradbury: Marsbéli krónikák című irodalmi műve.

6. Jupiter  N 46° 54,473' E 19° 41,560' 84 m [GCPLAN+Jupiter]. A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a naprendszerünkben. Óriásbolygó; a többi óriásbolygót is gyakran Jupiter típusú bolygónak nevezik. Nevét Jupiterről, a római istenről kapta.

7. Szaturnusz  N 46° 54,568' E 19° 41,450' 85 m [GCPLAN+Szaturnusz]. A Szaturnusz a hatodik bolygó a Naptól számítva. Óriásbolygó, a második legnagyobb a Naprendszerben a Jupiter után. A Szaturnusznak látványos, jégből és törmelékekből álló gyűrűje van. Szaturnuszról, a római istenről nevezték el. A Szaturnusz sűrűsége nagyon kicsi, kisebb a vízénél; az egyetlen bolygó a Naprendszerben, amely "úszna a vízen".

8. Uránusz  N 46° 54,710' E 19° 41,136' 100 m [GCPLAN+Uranusz]. Az Uránusz a Naprendszer hetedik bolygója. Óriásbolygó, a harmadik legnagyobb átmérőjű és a negyedik legnagyobb tömegű. 1781. március 13-án pillantotta meg először az angol Sir William Herschel. Bár Herschel eleinte nem volt tisztában vele, hogy a Naprendszer egy új tagját fedezte fel, annyit tudott, hogy az új égitest nem csillag.

9. Neptunusz  N 46° 54,885' E 19° 40,891' 103 m [GCPLAN+Neptunusz]. A Neptunusz a nyolcadik bolygó a Naptól, és a legkülső óriásbolygó a naprendszerünkben. A negyedik legnagyobb átmérőjű, és a harmadik legnagyobb tömegű, de a legkisebb óriásbolygó. A Plútó elnyúlt pályája miatt néha a Neptunusz a legtávolabbi bolygó a Naptól. Neptunról, a tengerek római istenéről nevezték el.

10. Plútó  N 46° 54,870' E 19° 40,395' 114 m [GCPLAN+Pluto]. A Plútó a kilencedik bolygó volt a Naptól a Naprendszerünkben. A Plútó az elsőként törpebolygónak nevezett égitest a Naprendszerünkben, nagyon elnyúlt pályával (mely 30 és 50 Csillagászati Egység között változik), melyen néha a Neptunuszon belül kerül. 1930. február 18-án Clyde Tombaugh azonosította először a Plútót a Lowell Obszervatóriumban, és gyorsan kikiáltották a Naprendszer kilencedik bolygójának, mely címét mára elvesztette, viszont ő lett az első törpebolygó. Szakmai körökben napjainkban többen nem is a bolygók, hanem a Plútóhoz nagyon hasonló tulajdonságú és pályájú Kuiper-objektumok közé sorolják. A Plútó felszínét fagyott nitrogén borítja, mely napközelben felenged. A Plútó kis méretű, átmérője a Holdunknál kisebb, tömege pedig csak ötödrésze.

A láda

A planetáriumot érdemes nyitvatartási időben felkeresni, így egyben megnézhetünk egy érdekes előadást is, valamint így tudunk hozzájutni a ládához, amit elkérhettek az előadótól.

Reméljük tetszeni fog ez a kirándulás a bolygók között, és a Planetáriumban is rengeteg élménnyel gazdagodtok!

Külön köszönet E. Kovács Zoltánnak a planetárium volt, és Szűcs Lászlónak jelenlegi vezetőjének!

---

Ládatörténet
2022.03.18.: Megváltozott a jelszó, a láda rendben van, logbook csere.

2022.03.03.: A ládát adoptáltam, hamarosan újra kereshető lesz. Köszönöm az eddigi rejtő Gyöngyfűző és párja
munkáját [porhanda]

2022.01.20.: A láda beteg, a ládagazda már nem aktív, nem látszik javítási szándék, a ládaoldal nincs aktualizálva, ezért adoptálhatóvá teszem. [Admin(kectam)]