WAP-BEGIN
Az adott koordinátán levő felirat harmadik sora kisbetűkkel egybeírva.
WAP-END

Tartalomjegyzék

Megközelítés
Jelszó
Környezet
Forrásmunkák


Megközelítés:
Komárom irányából az 573-as úton közelíthető meg Gútán (Kolárovo) keresztül Vágselye (Sala) felé. Megközelíthető Vágselyén keresztül, az út ki van táblázva.

Térkép

A templomot a gondnokkal történt előzetes egyeztetés után lehet látogatni.
A gondnok elérhetősége:
Pozsonyi Jenő
Deáki 242. h.sz.
Telefon: +421(31)7714596
Mobil: +421(908)504698
Este 18:00 után érdemes hívni. A látogatás ingyenes, de pár koronát illik a templom javára adományozni.


Jelszó:
Az adott koordinátán levő felirat harmadik sora kisbetűkkel egybeírva.

Környezet:

A falu történelme
Deáki keletkezéséről sem régészeti leletek, sem pedig írásos emlékek nem tanúskodnak. Árpádkori létezését okmányok igazolják. Az 1002-ben írt pannonhalmi apátság alapító levelének függelékében van felsorolva 9 adományozott birtok. Köztük található Wag nevű település is, amely a mai Deáki és környékének neve volt. A falu neve az évszázadok folyamán fokozatosan változott, de minden névváltoztatást okmányok igazolnak:

László király 1090-ből származó okiratában szintén Wag néven szerepel, amelyben említést tesznek a falu jó gyümölcsöséről, két taváról és erdejéről, amelyek a pannonhalmi apátság birtokához tartoztak
1103-ban II. Paskál pápa Waga néven tünteti fel a települést.
1138-ban II. Béla király okirata Vágfölötti Salaföld néven említi.
1210-ben a III. Ince pápa okirata egymás mellett fekvő Sala és Vac helységeket említ.
1211-ből származó ítéleti okmány a területet Salaföld és Vársziget néven említi.
1296-ból fennmaradt okiratban már Monasterium Deáki-Deákmonostor és mellette, mint külön település Salya van megemlítve. Innen származik a ma használatos Deáki megnevezés.
1317-ből származó iratban találkozunk először a mostani névvel, Diáky-val, amikor a trencséni Csák Máté birtokához tartozott.
A 13. században e terület népessége jelentős lehetett, mivel ekkor épült a templomkolostor. A 14. században jobbágytelkek kimérésével formálták a falu képét.
Az 1526-os mohácsi csatát követően az apátság szorult anyagi helyzetbe került és zálogba adta Deáki Bakics Pálnak, aki 1535-ben továbbadta Thurzo Elek országbírónak. 1612-ben újra visszakerült a falu az apátság birtokaiba és egy évvel később II. Mátyás király visszajutatta a templomot is a katolikusoknak.

A török megszállás alatt a környéket feldúlták, a lakosok elmenekültek. Pár év elteltével sikerült visszatelepíteni a jobbágyságot. Csak 1685-ben szabadult fel a falu a török elnyomás alól, és indult el újra a fejlődés útján. A 18. század folyamán épült a református imaház, melyhez később tornyot is építettek, iskola létesült.

Katolikus templom a kálváriával a 11. századból
A deáki Szűz Mária templom három fő részre osztható.
A legrégibb rész az István-kori Szent István kápolna, melyet egyes feltételezések szerint azzal az egykori Szűz Mária egyházzal azonosítanak, melyet egy 1102-ben írt oklevélben említenek.

A kápolnához kapcsolódik az építmény legjelentősebb része a román stílusú, kéttornyú templomkolostor, melyet 1228. november 14-én szenteltek fel. Ezt a bencés monostort a pannonhalmi apátság alapította. Itt használták a Pray kódexet, amelyben ráleltek az első összefüggő írásos nyelvemlékünkre, a Halotti beszéd és könyörgésre.

Az építmény bejárati része nyugatra néz. A bejárat két oldalán helyezkedik el a két 31,5 méter magas torony. 1795-ből szármázó feljegyzések három harangot említenek - kisharang, középharang, nagyharang. A háromhajós templom másik, keleti része három félköríves szentéllyel záródik.

A templom különlegessége és egyedisége abból adódik, hogy kétszintű - míg a földszinti részt templomként, addig az emeleti részt lakó és zsolozsmázó helyként használták a bencés szerzetesek. Ehhez hasonló kétszintű templom csak egy van Európában.

A templom a jelenlegi formáját 1875-re nyerte el, amikor felépült a neoromán stílusú, szintén háromhajós rész. Az építkezés három évig tartott, melynek költségein a főapátság és az egyházközösség osztozott.

A templomkertben található a Kálvária és a Szentháromság szobor.

A templomot többször átépítették, renoválták. Az egyik legnagyobb rekonstrukciót 1940-41 között hajtották végre Gerevich László irányításával. Ekkor a románkori templom külső és belső vakolatát teljesen lecserélték. Szintén ekkor készítette el Kontuly Béla "al secco" falképeit, és Jeges Ernő a templom diadalívének freskóit. A renoválást közadakozásból fedezték.

A következő nagyobb rekonstrukció az 1990-es években kezdődött. A rekonstrukció során fokozatosan sor került az egész tetőszerkezet cseréjére, a falak szigetelésére és a nedves részek vakolatának cseréjére, valamint a falak teljes átfestésére és a freskók restaurálására. A kívül-belül újjávarázsolt templom 2001. november 10-én volt újraszentelve.

Halotti beszéd és könyörgés
A Halotti beszéd és könyörgés az első összefüggő írásos magyar nyelvemlékünk. Az viszont vitatható, hogy valójában itt találták-e meg vagy sem. A hivatalos verzió szerint Deákiban a 172 oldalas Pray kódexet találták meg, amelyet a 13. század első felében ebben a kolostorban használtak, és felfedezőjéről, Pray György jezsuita szerzetesről neveztek el. A páratlan nyelvemléket Pozsonyban találták meg a kódex 154. oldalán 1770-ben. Ennek ellenére sok emberben az rögződött, hogy a Halotti beszéd és könyörgést Deákiban találták meg, mivel itt használták. Ezen kívül a kódex 26. oldalán bejegyzés található a Deáki templomról is.

A magyar szöveget 1192 és 1195 között írta be a szerzője vagy másolója a latin nyelvű kódexbe. Talán emiatt a bejegyzésről senki sem vett tudomást, holott a kódexet több helyen is használták. 1228-tól a tatárjárásig a Szent István kápolnában és a deáki plébániához tartozó Taksony községben használták misék és szertartások alkalmából. Jelenleg az Országos Széchenyi Könyvtárban található Budapesten.

A nyelvemlék két részből áll:
- a Halotti beszédből, melynek nyelvezete szabad, egyszerű és könnyen érthető
- és a könyörgésből, amelynek nyelvi szerkezete bonyolultabb az első résztől, jóval több idegen szót tartalmaz.

Az eredeti szöveg:
Látjátok feleim szümtükkel, mik vogmuk. Isa pur és chomuv vogmuk. Mennyi milosztben terömtevé elevé múk isemököt Ádámot, és adotta vala neki paradicsomot házoá. És mend paradicsomban valau gyimilcsit ül mondá neki élnie. Héon tiltoá üt így fa gyimilcsitül. De mondaá neki mérett nő ennejk, Isa ki napon endől az gyimilcstül, halálnak haláláal halsz. Hádlává oltár terömteve Istentül, ke feledévé: Engede ördög intetvinek, és evék az tiltott gyimilcstül, és az gyimilcsben halálot evék.

Mai értelme
Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk! Bizony por és hamu vagyunk. Mennyi malasztban (kegyelemben) teremté először (Isten) a mi ősünket, Ádámot, és adta vala neki a paradicsomot házul (lakóhelyül). És a paradicsomban való gyümölcsből, mondta neki, hogy éljen, csupán egy fa gyümölcsétől tiltotta el...

Kálvária
A Kálváriát a 19. század végén építették fel. A Kálvária dombját körfal veszi körül, melyet oszlopok tagolnak. Az oszlopokban voltak a kőstációs képek, melyek egy ismeretlen alkotó művei. A Kálváriát az 1885. december 26-án kezdődő népmisszió keretében szentelték fel. A későbbiek folyamán újjáépítették, a kőstációs képek helyére domborművek kerültek, és az egyes stációk fölé fakeresztet készítettek.


Forrásmunkák:
Deáki