WAP: A 19 cm átmérőjű és 7 cm magas műanyag konyhai doboz, egy alacsonyabb sziklacsoport tetején kialakult természetes szikla-fészekbe, ágakkal álcázva van elrejtve. Kérjük szépen gondosan visszarejteni, mintha a sajátod volna. Köszönjük.

Ezzel a geoládával a Pádis-karsztvidék egy kicsiny kis szeletét szeretnénk bemutatni, mely káprázatos karsztvidék Erdélyben, az Erdélyi-Szigethegységben és azon belül is a Bihar-hegységben található.

Megközelíthetősége
Fontos koordináták:
Fontos!
Figyelem!
A Galbina-kőköz túra
A Bihar-hegység ismertetése
Megjegyzés!
Irodalomjegyzék:
Geoláda megtalálói:

Megközelíthetősége
Természetesen, mint a legtöbb célpontot, a Pádis-karsztvidéket is legalább két irányból meg lehet közelíteni, de itt csak azt fogjuk leírni, melyen mi is odajutottunk. Magyarországot az ártándi határátkelőnél hagyjuk el, majd Nagyváradon (Oradea) a dél-keleti irányú DN76 (E79)-es főutat kell keresni. Koordinátát a kiinduláshoz felesleges lenne megadnom, hiszen Nagyvárad utcáit - ahogy a munkálatok haladnak - még egy pár évtizedik fogják bütykölni, ezért az útelterelések folyamatosan változnak. Belényest (Beius) elhagyva is a DN76-on maradunk, és csak az  N 46° 36,217' E 22° 25,336' 241 m [GCGalb+1Utelagazas] pontban térünk kelet felé, Vasaskőfalva (Pietroasa) irányába. A faluban az  N 46° 35,436' E 22° 33,242' 337 m [GCGalb+RosszUt] pontban véget ér az aszfaltburkolat. Innen 22,4 km van szálláshelyünkig, a Csodavár menedékház, (Cabana Cetatile Ponorului)-ig. Ez bizony egy meglehetősen rossz minőségű út, de megijedni nem szabad, azért annyira nem rossz:-) A magas alvázú gépkocsik kényelmesen, de óvatosan végig tudnak menni, a terepjárók meg röhögve. Az én alacsonyalvázúmmal, nyolc napra és négy személlyel megpakolva, három óra alatt sikerült, de karcmentesen. Budapest, Clark Ádám tér - Csodavár menedékház 364,4 km.


Fontos koordináták:
"Y" elágazás, dél-keleti irányba Pádis: az  N 46° 35,462' E 22° 33,301' 337 m [GCGalb+2Utelagazas] pontban.
Az utolsó benzinkút: az  N 46° 35,442' E 22° 33,532' 339 m [GCGalb+Benzinkut] pontban.
"Y" elágazás, keleti irányba Pádis: az  N 46° 35,365' E 22° 34,873' 377 m [GCGalb+3Utelagazas] pontban.
"T" elágazás, déli irányba a Csodavár menedékház: az  N 46° 35,545' E 22° 41,019' 1152 m [GCGalb+4Utelagazas] pontban.

Akik sátraikban, utánfutójukban, esetleg az autójukban szándékoznak megszállni, az  N 46° 34,787' E 22° 42,189' 1094 m [GCGalb+5Utelagazas] pontban találják a Glavoi-rét, (Glavoi - La Grajduri) északi bejáratát, majd az  N 46° 34,670' E 22° 42,240' 1089 m [GCGalb+6Utelagazas] pontban találják a Glavoi-rét déli bejáratát.

Az  N 46° 34,666' E 22° 42,264' 1090 m [GCGalb+Salvamont] pontban találjuk a hegyi-mentők piros gömbsátrát.
Az  N 46° 34,653' E 22° 42,303' 1090 m [GCGalb+Forras] pontban van a környék legjobb forrásvize.

A Glavoi-rét déli bejáratától kb. 20 méterre egy sorompó állja utunkat. Ez csak azért van, mert ennél lejjebb nem szabad sátrat verni. Akinek már van szállásfoglalása a Csodavár menedékházban, vagy éppen azért megy oda, az nyugodtan nyissa fel a sorompót, majd csukja be maga után. A sorompót nem lehet bezárni, de mindig csukva van. Egyébként ennek hivatalos menete az, amikor erre engedélyt kapunk a hegyi mentősöktől, de ez meglehetősen időigényes, ha azok éppen valamelyik menedékházban levegővel töltik fel sörösüvegeiket:-(

"Y" elágazás, déli irányba a Csodavár menedékház: az  N 46° 33,893' E 22° 42,597' 1073 m [GCGalb+7Utelagazas] pontban.
Az  N 46° 33,804' E 22° 42,616' 1073 m [GCGalb+Parkolo] pontban a Csodavár menedékház parkolója van.

Mostani túránk alkalmával a Pádis-karsztvidék talán legvadabb, legnehezebben járható, de egyben legcsodálatosabb vízesés-sorozatát, barlangalagútját és sziklahasadékát szeretnénk bemutatni. Az egész út, Csodavár menedékház-tól, Csodavár menedékház-ig úgy 15-16 km. Tehát egyáltalán nem sok, viszont arra azért legyünk felkészülve, hogy ez bizony nem vízszintes út sőt, ilyen szakasz nincs is:-)


Fontos!
A kőközben a haladás fokozott odafigyelést igényel! A Pádis-karsztfennsík egyik legnehezebben járható körútja! Acélsodronyokba kapaszkodva meredeken lefelé, illetve felfelé, majd csúszós altalajú barlangalagútban haladunk és az igazán neheze még csak ez után következik: a sziklafalra rögzített acélsodronyon lógva, a sziklafalból kiálló, de inkább ki nem álló kiszögellésekre állva lehet csak haladni, amit inkább ne vállaljunk be!!! E helyett cseréljük le bakancsainkat valamilyen jó víztaposó lábbelire, majd végig a patakon. Ez a szakasz úgy 80-100 m. Ha a vízállás alacsony, akkor a patak mélysége elérheti a 70 cm-t is.

Ez természetesen ne vegye el a kedvünket, hiszen éppen ez a rendkívül változatos terep az, ami ennyire vonzóvá teszi a Galbina-kőközt. Most pedig vegyük szépen sorba a kőköz csodáinak megtekintését.


Figyelem!
A hegyekbe indulunk, ahol a hegyek törvénye érvényesül! Az eső és a hideg váratlanul érkezik! Tehát vigyünk magunkkal meleg ruhát és esőkabátot! (Nem esernyőt!) Az éjszakák hidegek! A barlangok sötétek és gyakran sárosak, csúszósak! Ebben az esetben pedig fokozottan így van. Nagy hasznát vehetjük egy vágásbiztos munkavédelmi kesztyűnek. A környéken vannak források, mindegyik patak vize nyugodtan iható, mégis vigyünk magunkkal vizet. Túráink egyik legfontosabb kelléke a kényelmes, vízhatlan bakancs, amely a bokánkat is védi! Erre a túrára mindenképpen vigyünk magunkkal egy olyan lábbelit is, ami könnyű, jól és kényelmesen lehet vele vízben járni, és ami nem csúszik. A fejlámpát se felejtsük magunkkal vinni. Ezen a körúton, még a legnagyobb kánikulában is legyen hátizsákunkban meleg ruha!

A turistajelzések mindenütt egyszerűen tökéletesek sőt, példamutatóak. Mégis érdemes felkészülni térképpel, esetleg útleírással. Térképként a Dimap "A bihari Pádis karsztvidéke" 1:30000-es térképét, míg útleírásként, amiben egyébként térképek és főleg kitűnő rajzok is vannak, az "ERDÉLY HEGYEI" sorozat 20. kiskönyvét, Palczer János "Bihar Vlegyásza" című munkáját tudnánk ajánlani.


A Galbina-kőköz túra
A már említett Csodavár menedékház-ból induljunk el a jelzésű Száraz-völgy köves útján dél-dél-keleti irányba az  N 46° 33,743' E 22° 42,626' 1091 m [GCGalb+P3-P4] pontig, ahonnan déli irányba egy jelzésű földút indul. Aztán az  N 46° 33,466' E 22° 42,451' 1105 m [GCGalb+1Jelzetlen] pontban egy észak-nyugati irányba leágazó jelzetlen füves ösvényen folytatjuk utunkat a Csodavár gerinc-gyűrű útjáig, az  N 46° 33,666' E 22° 42,213' 1090 m [GCGalb+KQ] pontig, ahonnan déli irányba 380 métert haladva az előbb , majd és jelzésen elérkezünk az  N 46° 33,678' E 22° 41,997' 1013 m [GCGalb+KQ-SQ] pontban levő útelágazáshoz. Tovább, a nyugati irányba induló jelzésen haladunk. Az  N 46° 33,611' E 22° 41,663' 1216 m [GCGalb+SQ-DSQ] pontba érve megpihenhetünk az eddig tartó kemény kaptató után, majd észak-nyugat felé elsétálva 45 métert a jelzésen az  N 46° 33,629' E 22° 41,640' 1221 m [GCGalb+Porcika] pontban megtekinthetjük a karsztfennsík legnagyobb zsombolyát, a Porcika-zsombolyt.

Ha a jelzésen továbbhaladnánk, az  N 46° 34,254' E 22° 41,041' 1260 m [GCGalb+Galbina-szirt] pontban elérnénk a Galbina-szirtet, de nem, most a Galbina-kőköz a cél, tehát vissza a jelzésre és tovább nyugati irányba, ami egy hosszan tartó, folyamatos ereszkedést jelent: 2,3 km-en közel 400 métert veszítünk.

Útközben többször is különböző utak keresztezik ösvényünket, de mi mindig ezen maradunk. Az  N 46° 33,507' E 22° 40,630' 885 m [GCGalb+Kis-kor] pontban egy fontos kereszteződéshez érünk. Innen indul és ide érkezik a Galbina-kőköz jelzésű ún. kiskörútja, és ez az, ami most minket is érdekel.

Hamarosan elérjük az  N 46° 33,471' E 22° 40,766' 851 m [GCGalb+Kitores] pontban a Galbina-kitörést, és itt álljunk meg pár szóra. Eddigi pádisi túráinkon már volt alkalmunk a Galbina-kitörés vizével találkozni. Lássuk csak mikor is? A kalandos patak valahol az Elveszett-világ aknabarlangjainak fenekén született, napvilágra jött a Medve-forrásnál, hamarosan belefolyt a Hideg-forrás vize, melyeket elnyelt a Hamlet-barlang. Valahol a földalatti patakhálózatban egyesül a Ponor-rét víznyelőiből származó vízzel. Az eddig összegyűlt vizet "meglátogathatjuk", ha leereszkedünk a Csodavár Alvilág-kapuján keresztül a Czárán-csarnokba, most pedig itt van karnyújtásnyira, a Galbina-kitörés előtti kis tóban. Ezt követően ez a víz Galbina-vízkelet néven létrehozza turisztikailag leglátványosabb szorosát, és csak majd miután a Lankás-patakba (Luncşoara) torkollik, kapja a Galbina nevet, a Rozsda-szakadékból lezúduló, jellegzetes sárga színű hordalék miatt (galben=sárga).

A kitörés előtt levő kis tóból a Minerva-vízesésen át zúdul tova a víz, majd ezt a Ruzitska-vízesés követi. Pár méteres kitérővel leereszkedhetünk a Tomboló-vízesés, vízvájta "kádjai" fölé, mely vízesésben, ha majd az ösvényen továbbhaladunk, teljes pompájában tudunk gyönyörködni. Két kisebb, a Najád- és a Bújdosó-vízesést elhagyva a Víznyelő-barlanghoz érkezünk. A víz eltűnik szemünk elől, de itt nem tudjuk követni, viszont az innen pár méterre levő Látogató-járat Nagy-ablakán már mi is beereszkedhetünk. Óvatosan lépegetve a csúszós sziklákon, az első adandó alkalommal jöjjünk is ki a napvilágra, mert a barlangalagút végén nagyon veszélyes lesz a kijövetel. Pár métert megtéve elénk tárul a Pádis-karsztfennsík egyik legcsodálatosabb, de egyben legvadabb képe, maga a Galbina-kőköz, ami egyúttal a terület legveszélyesebb szakasza is! A Látogató-járat végéből a közel 20 méteres Eminenciás-vízesés dübörgő vízoszlopai, és a több mint 400 méteres kőköz kétharmada. Faltól-falig érő, bővizű patakjával és szinte függőleges sziklafalával rendesen megnehezíti a továbbjutást. Ha magas a vízállás, gondolkodás nélkül, de természetesen csak miután kellően kigyönyörködtük magunkat, forduljunk vissza! Ha nem túl magas a víz és olyan lábbelink is van, amivel sérülésmentesen tudunk haladni a vízben, akkor érdemes továbbmenni, de csakis a vízben és semmi estre sem a sziklafalon.

A sziklafalra egy kb. 3-4 cm átmérőjű acélsodrony kábel van rögzítve. Ez alatt a kábel alatt valamikor egy rögzített lánc is volt, erre kellett rálépni, de pár éve ezt a láncot elvitte a víz, azóta pedig - szégyenszemre - nem pótolták! A sziklafalból kiálló, pár centis kitüremkedések nem elég biztonságosak a továbbhaladáshoz, ezért mindenkit határozottan eltanácsolok a sodronykötél használatától! Szigorúan csak két megoldás közül lehet válogatni: 80-100 métert a patakban, vagy visszafordulni!

A kőköz utolsó részében még van egy sodronyos szakasz, de itt még létezik és jó állapotban van a sodrony alatti lánc is. Viszont itt még alacsony vízálláskor is annyira mély a patak, hogy azon végigmenni fokozottan veszélyes!

A sodronyos-láncos szakaszt követően az  N 46° 33,273' E 22° 40,384' 744 m [GCGalb+Kohid] pontban elérjük a murvás úton levő kőhidat. Itt megpihenhetünk, majd a patak jobb partján, a kőhíd közvetlen közeléből induló, az erdőbe hirtelen emelkedő jelzésű ösvényen hamarosan elérjük az  N 46° 33,366' E 22° 40,362' 752 m [GCGalb+Flora] pontban a szépségéről híres Flóra-rétet. Nevét a számtalan itt élő mezei virág miatt kapta, melyek tavasszal, virágzáskor beborítják az egész területet.

A réten átvezető földúton haladva, keressük előbb fel az  N 46° 33,489' E 22° 40,248' 713 m [GCGalb+EKE] pontban levő kitűnő vizű EKE forrást. A forrás mellől indul egy és jelzésű ösvény, mely ösvény az  N 46° 33,521' E 22° 40,293' 743 m [GCGalb+Kettevalik] pontban észak-. ill. dél-keleti irányba kettéválik. Ha a -on maradunk az Eszkimó-jegesbarlanghoz jutunk, de mi letérünk a jelzésű füves ösvényre, ami a kemény emelkedő után immár szinte vízszintesen halad, majd az  N 46° 33,473' E 22° 40,335' 765 m [GCGalb+Foldut] pontban egy a Flóra-rét alsó részéről érkező földútféleségbe torkollik. Ezen az úton felérünk egy nyeregbe, ahonnan kényelmesen megkereshetjük a geoládát is. A ládától nem messze, egész pontosan az  N 46° 33,324' E 22° 40,688' 827 m [GCGalb+Erkely] pontban van az egyik valamikori erkély hűlt helye, de innen rálátni a nemrég közelről látott vízesésekre. A hely rendkívül veszélyes, fokozott óvatosságot és körültekintést igényel!

A geoláda egy 70-90 cm magas sziklacsoport tetején, természetesen kialakult sziklafészekbe van rejtve, avarral, ágakkal álcázva. Tekintettel a meglehetősen sok, de gyenge rejtekhelyre, érdemes előbb alaposan körülnézni a köves, sziklás oldalban, egy igazán jó rejtekhelyet keresni, és ha így sem megy, csak ezt követően bevetni a buldózereket:-)

Az előbb említett nyeregtől enyhén ereszkedve, nemsokára eljutunk a Galbina-kőköz kiskörútjának kezdőpontjáig, ahonnan a már jól ismert úton visszakapaszkodunk a Porcika-zsombolyig, majd beereszkedünk a Csodavár menedékházhoz. Persze aki még mindig nem bír magával, az a Porcika-zsombolytól a már említett jelzésen elsétálhat a Galbina-szirtig, ahonnan felülről is megcsodálhatja, de immár teljes nagyságában a Flóra-rétet.


A Bihar-hegység ismertetése
"Az Erdélyi-Szigethegység amint már a neve is elárulja, jól körülhatárolt, nagy kiterjedésű majdnem 20.000 km2-nyi hegytömb, amely nyugatról elválasztja a Tisza alföldjét a keletre elhelyezkedő Erdélyi-medencétől, míg északon a Szamos, délen a Maros szab határt a hegyvidéknek. Fő vonzerejét nem a hatalmas hegycsúcsok, hanem a szirtekben, zuhogó vízesésekben, vízelnyelő barlangokban, elszórt hegyi tanyákban gazdag vidéke jelenti. Sehol máshol nem található ennyi lenyűgöző karsztjelenség mindössze néhány kilométerre egymástól, mint itt, a Czárán Gyula által feltárt turistaparadicsomban.

A hegység állatvilága nem túl gazdag. Előfordul itt medve, szarvas és farkas is, de gyakoribb a vaddisznó és az őz.

A Bihar-hegység legismertebb tájegysége Pádis vidéke, egy 1200 m középmagasságú karszt-fennsík, melyet hatalmas szakadékok öveznek, ezek között pedig mély völgyek, szorosok és kanyonok találhatók. A karsztfennsíkon dolinák, töbrök, barlangok, gleccserek, karrok, marmiták alakultak ki. A völgyekben rohanó vizek töbrökben, víznyelőkben, vagy barlangok szájában tűnnek el, majd kilométeres távolságokban karsztforrások formájában jelentkeznek újra."

Pádisi ládasorozatunkkal olyan természeti csodákra szeretnénk felhívni a figyelmet, mint a Szamosbazár, melynek egy része az Aragyásza-barlang, a Boga-csűr, az Elveszett Világ, az Eszkimó-jégesbarlang, a Pokol Tornácai, azaz a Csodavár, a Galbina-kőköz és a Rozsda-szakadék.

Egytől egyik télen járhatatlan, megközelíthetetlen célpontok! Használjátok ki a nyarat és főleg a kora őszt ezen csodálatos célpontok felkeresésére.

Ebben kívánunk Nektek nagyon jó időt, kellemes túrákat, sok pozitív, felejthetetlen élményt és Jó Szerencsét a barlangokban!

Anikó és Miki

Ezen geoláda rejtésében, - nagy megtiszteltetésünkre - a Pádis-túrán résztvevő Csapat segédkezett, szeretetével, szakértelmével, tapasztalatával és ötleteivel. Hálás köszönet Nekik!
Közös és egybehangzó döntés szerint, a megtalálás elsőségét természetesen fenntartják az igazi első megtalálónak úgy a vendégfüzetben, mint a webes felületen.


Megjegyzés!
Az 5-ös terep csak azokra vonatkozik, akik végigjárják a leírásban szereplő teljes Galbina-kőköz kiskörutat. Egyébként a terep csak 4,5-ös:-)


Irodalomjegyzék:
- Palczer János - Bihar Vlegyásza