+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
+
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell

A ládába TravelBug helyezhető.
Letérő Nagygécre a 49-es főútról itt,
N 47° 51,505' E 22° 45,321' 124 m [GCNGCT+crossing] a letérőt tábla nem jelzi, határátkelő előtt kb. 1 km-re van.
1970 május 16-án, éjjel 11 órakor az áradó Szamos elöntötte a falut, ezt követően a teljes lakosságát kiköltöztették és több mint húsz évig tilos volt az építkezés illetve a visszatérés - így a magyar-román határhoz legközelebb eső, szatmári-erdőháti település megszűnt. Mindent benőttek a bokrok, fává növekedtek az akkori cserjék, csak egy-egy betonalap, rozsdásodó vaskerítés, egy-egy roskadozó gémeskút, néhány háza és használaton kívüli középkori temploma emlékeztet arra, hogy itt nem is oly rég mozgalmas élet folyt.
Az egykor itt lakók közül sokan a közelben lévő Csengerben és a szomszédos Csengersimában találtak végleges otthonra, de nagyrészt szétszóródtak az országban.
Felmerült a templom lebontása és egyes elemeinek áthelyezése a Nyíregyháza-Sóstói Múzeumfaluba.
Megőrzésében jelentős részt vállalt Czagány Kálmán, építész, művészettörténész, aki az "Örökségünk Őrei" ifjúsági műemlékes szervezet segítségével kísérletet tett egy emlékhely kialakítására. Azzal, hogy a lakatlan falu romos templomának szétszedését, elszállítását meggátolta, lehetőséget teremtett az egyedülálló törekvés megvalósulására. Szemben helytörténeti emlékház épült, ami egy háromosztatú, rakott sárfalas, szalmafedésű népi lakóház, a Szabolcs és Szatmár déli határain fekvő Penészlekről került ide.
A templom előtt emléktábla található és a templomkertben felállított táblákon a Zsoltárok könyvéből olvashatók idézetek. Sajnos az elképzelés csak részben valósult meg, a sikeres kezdet után, folyamatosan pusztul.
A falu
Egy 1280-ban kelt oklevélben említik először. A falu a középkorban a szomszédos Komlódtótfaluval és Szamosdarával (RO) volt élénkebb kapcsolatban.
A 18.-ik században az Ibrányi, a Luby és a Péchy családoknak van birtokában a település, majd a szabadságharc leverése után, a hírhedt
Haynau báró megvásárolta a szomszédos Kisgécpusztát, ami később Nagygéc határába olvadt be. Az itt épült kúriájából nem maradt fenn semmi - lebontották és elhordták.
A faluból kapott szárnyra az ún. szatmári "Vérbíró-mítosz".
A lakosság fogyásának mértékére jellemző, hogy míg 1970-ben 747-en laktak itt, 2002-re ez a szám 3-ra csökkent.
A községet 1981-ben Csengersimához csatolták, ma annak külterülete.
A templom
A XIII. században épült román stílusban. Ebből az időből való a mai épület nyugati hajószakasza, ahol a déli oldal lépcsős támpillérei között még láthatóak a keskeny, románkori résablakok, illetve a hajó északi falában a sekrestyeajtó.
A románkori, kis méretű templom szentélyzáródását a XV. században elbontották, a hajótestet meghosszabították és gótikus szentéllyel fejezték be.
Ezen a hajószakaszon három mérműves gótikus ablak látható illetve megfigyelhető a középkori szentély boltozatának bordaindítása is. Az északi falon lévő szentségtartó fülke későgótikus, a reneszánszba hajlik. A szentély egyik ablaka fölött látható kompozíció, egy sajátos, önálló szatmári festőiskolára utal.
A templom a református egyház birtokába kerül a XVII. században, utána többször átépítik. A tornya 1896-ban készül.
A műemlék állaga 1970 óta egyre romlik, ehhez az 1980-as évek végén végzett ásatás is nagyban hozzájárult.
Kifejezetten érdeklődők számára a templom kinyitását a csengersimai lelkésztől lehet kérni.
Az 1970-es árvízről
1970 május 16-án éjszaka Szatmárnémeti térségében 9 helyen lépett ki a Szamos a medréből, elöntve a környező településeket, majd nem egészen fél nap leforgása alatt Nábrádnál és Tunyogmatolcsnál is átszakadtak a gátak, így a másik irányból is érkezett árhullám.
Az időjáráson kívül, a rendkívüli árhullám oka az volt, hogy a román hadsereg felrobbantotta a Fernezelyi víztározó gátjait, hogy így védjék meg a Nagybánya közelébe telepített rakétaállásokat.
Az ár levonulását követően 5 falu (Nagyhodos, Kishodos, Nagygéc, Komlódtótfalu és Garbolc) a Szamos-Túr közi zárógáton kívülre esett, így ezekre a falvakra építési tilalmat rendeltek el. Bár a korlátozást 1993-ban feloldották, a hullámtér legmélyebb részein fekvő Komlódtótfalu és Nagygéc a Szamos jobb parti töltésének határon túli átszakadásakor ma is védtelen, a tározótér telítődésekor átlagosan 3-4 méteres víz ömlik rájuk, ezért az élet- és vagyonbiztonság érdekében a Szamos áradásakor a csengeri vízmércén előre jelzett 800 cm-es vízállás esetén a két települést ki kell üríteni.
Ládatörténet:
2012.10.02. Láda eltűnt.
2013.06.26. A ládát adoptáltam arrabona felhasználótól
2013.07.12. Új láda kihelyezve, újra kereshető!