2018.02.17. Figyelem! A ládát áthelyeztük és újra cseréltük.

2011.06.08. A láda újra kereshető. Köszönet zack13-nak a pótlásért.

2010.12.30. Ma jártam a helyszínen, de csak a láda hűlt (sőt fagyott) helyét találtam, türelmeteket kérem a pótlásáig.

A láda (kb. 15 x 10 x 20 cm-es műanyag doboz) a kőkereszt mellett létesített pihenőhely közelében található. A térerő garantált.

---

A ládába TravelBug helyezhető.

---

Legcélszerűbb a bánya egykori útján feljutni a hegyre. Zalahaláp település végén a Nyírád felé vezető úton a temetőt elhagyva térjünk le (vagyis fel :) ) az útról  N 46° 55,073' E 17° 27,152' [GCHLP+letérő].

A pihenőhelytől tovább haladva elérjük, a felhagyott bánya bejáratát, ahova a belépés nem megengedett, de sokan megteszik.

Érdekes látvány az egykori bánya. A csúcsról  N 46° 55,473' E 17° 27,573' [GCHLP+panoráma] pedig páratlan a kilátás a tapolcai medencére, a feljutás viszont nem egyszerű.

A bányáról:
A legrészletesebb feltártságot a több évtizedes kőbányászati tevékenység eredményezte bányafalak adják. A bányaüzem dél felől két szinttel (290 és 310 mB.f.) nyitotta meg a hegyet. Ennek eredményeként a bazalt anyagának, megjelenési módjának részletes tanulmányozását mintegy 1500 m összhosszúságú, 20 m magasságú bányafal tette, illetve teszi lehetővé.
A Halápon kisebb kiterjedésű bányaudvarok már a római korból kimutathatók, de a bazaltbányászatra vonatkozó konkrét adataink a 20. század elejéről állnak rendelkezésre. 1909-ben a szobi Luczenbacher-család, illetve Teleky József gr. kezdte feltárni a hegyet. Kisebb termelés 1912-ben indult, de csak az I. világháború után beszélhetünk ipari bazalttermelésről. Az 1920-as években bányafelújításra került sor, ezáltal az új zúzóművek egyre nagyobb teljesítményre voltak képesek és már többféle szemnagyságú anyagot is el tudtak állítani. Később már a terméskő bányászata mellett faragott köveket is el állítottak. 1925-ben a Pesti Kereskedelmi Bank a Grünwald és Schiffer céggel együtt megvette a bazaltbányát és megalapította a Zalahalápi Bazaltkőbánya Részvénytársaságot. A gépesítés 1926-tól indult meg. A kitermelt kockakövet elsősorban útburkolásra használták. Ebben az időszakban számos budapesti úttest épült az itt bányászott bazaltból. A nagy gazdasági világválság alatt jelentősen csökkent a kőszükséglet, ami kihatott az üzem működésére is, viszont a II. világháború utáni kőigény kielégítésére a halápi bányában jelent s fejlesztéseket hajtottak végre. A bányászat az 1950-es években már három szinten folyt összesen 9 bányaudvarral. Az alsó bányaszint magassága 291 m, a középsőé 306 m, míg a felsőé 325 m volt. A teljes készletet 250 m-t l a hegy tetejéig 38 102 000 m3-nek becsülték meg, melyből 19 474 620 m3 kitermelhető, 55 m-es bazaltvastagsággal számolva. Míg az 1960-70-es években sorra szűnt meg a bazaltbányászat a környező hegyeken (pl. Badacsony, Gulács), addig a Haláp bazaltjából - kiváló minőségének köszönhetően - még az 1980-as években is szállítottak alapanyagot a Ferihegy II. építéséhez. Az 1980-as évek végén a bánya bezárását a természetvédelmi törekvések, a csökken nyersanyagigény, valamint a faragott útburkolati kövek egyre nagyobb arányú visszaszorulása indokolta. A halápi bánya szerepét részben az 1951-ben megnyitott modern uzsai kőbánya vette át. A bányászat következtében a Haláp hegy csúcsa és központi része, a hegy bazaltsapkájának jelentős része eltűnt. Az így kialakult, markáns tájképi degradáció napjainkig megoldatlan tájkonfliktust eredményezett, ezért is sürget a tájrendezés feladata. A volt bányaüregben a bányászat során feltárult geológiai képződmények, tanulságos alakzatok és rétegsorok jól megfigyelhetők, így újabban a Haláp a geoturizmus célpontjaként komoly tudományos-ismeretterjesztő szereppel bír.

Zalahaláp:
A települést a Dunántúl egyik legszebb táján, a Tapolcai-medencét körülvevő tanúhegyek északi részén, a Haláp-hegy lábánál találjuk. A Tapolcától 5 km-re fekvő község létezéséről már egy 1243-ban kelt írásos feljegyzés is tanúskodik. Nevét egyik korábbi tulajdonosáról, a Halápi családról kapta, akik 3 kastélyt építettek. Egyiket a faluban, a másik kettőt Ódörögdön és Újdörögdön. Ódörögdön fürdésre alkalmas tó is található. A település barokk stílusú római katolikus temploma 1770-ben épült. Oltárfreskóját a neves osztrák festő, Franz Anton Maulbertsch festette. A falu utcái mentén és a hegyben is gyönyörű kőkereszteket talál az idelátogató, a központban fekvő egyhektáros természetvédelmi parkban pedig egy 200 éves mammutfenyőt csodálhat meg. A Halápi Hímzés szép hagyománya mellett a szőlőtermesztésnek is nagy múltja van a környező lankákon. Az Európai Uniós Parkban a csatlakozás alkalmából minden év május elsején EU-s napi rendezvényt tart az Önkormányzat Képviselőtestülete. A minden évben megrendezésre kerülő Hegyi búcsút június hó második hétvégéjén, a falunapot augusztus második szombatján, a búcsút - szeptemberben - Máté névnap utáni első vasárnap tartják.