WAP: Három pontos multi geoláda. Jelszórészletek sorrendben:
1. N 47° 23,732' E 21° 28,841' a Magtár homlokzatán hány foka van a vaslétrának? (28!!!)
2. N 47° 23,398' E 21° 28,420' a toronyra felírt évszám (négy számjegy)
3. N 47° 23,277' E 21° 28,650' a naplóban található jelszó

---

A ládába utazó ügynök, vándorbogár, geoérme helyezhető. Ha még nem tudod, hogy ezek micsodák, feltétlenül olvasd el ezt a leírást!

---

---

A FELKERESENDŐ HELYSZÍNEK

Három pontos multi, a doboz, egy 14,5x10x5cm-es konyhai tároló egy fa tövében található.

1. PONT
 N 47° 23,732' E 21° 28,841' 92 m [GCHSZS-1]

Az első ponton lévő Magtárat, hála' renoválják, újítják, szépítik, így a létra lekerült a faláról.
Nem tudjuk, hogy a létra eltávolítása ideiglenes, vagy valamikor a helyreállítás után visszahelyezik az eredeti helyére.
Addig is elárulom a jelszó első részletét: 28

Debrecen felől érkezve, a hajdúszováti sétánk első állomása a József A. utcán található Magtároló és Olajütő. Innen egy házzal odébb található a szováti Malom. Ez az ipari emlék mára már elég romos állapotban került. Magán tulajdonban van. Eleinte repcesajtolással foglalkoztak.

2. PONT
 N 47° 23,398' E 21° 28,420' 104 m [GCHSZS-2]:

A következő pont a Református templom és az ezt körül vevő még épen maradt körítőfal. Ha éjszaka mész, vagy köd van, és nem látsz fel a toronyra, akkor a  N 47° 23,402' E 21° 28,433' 102 m [GCHSZS+út jelzőtábla] ponton lévő út jelzőtáblán lévő szám végéhez írj 1-t (xxx1)
1785-ben a régi templom helyére új templomot építettek, amely már nem fért el a falakkal határolt területen ezért lebontották a két keleti tornyot és a nyugati kivételével a körítőfalat is. A most látható körítőfal előtt már korábban is állt egy körítőfal, amely 1594-ben pusztult el. Ennek helyére épült a ma is látható fal 1640-1643 között, saroktornyaival és kulcslyuk alakú lőréseivel együtt. Ebben az időben még vizesárok is övezte az erődítést. 1688. szeptember 27-én megfeddték a szovátiakat, mert az erődfalhoz kívülről árussátrakat állítottak. Ez valószínűleg azt jelenti, hogy ekkorra már a vízesárkot betemették. A védelmi funkciók megszűnésével a lőréseket a XVIII. század elején falazták be.
A templommal egykorú az iparművészeti remeknek tartott szószék és az úrasztala.
A lőréses védőfal XVI. századi, s hasonlatos a hajdúvárosok védőfalaihoz.

3. PONT
 N 47° 23,277' E 21° 28,650' 90 m [GCHSZS-3]:.

Csőszház előtt- mellett lévő fasornál, egy fatövében lévő ládában az utolsó jelszó részlet.
 N 47° 23,564' E 21° 28,731' 96 m [GCHSZS+útkereszteződés] koordináta pontnál kell elfordulnunk, hogy a Kotszegi csőszházat elérjük. A Derecskére vezető útról  N 47° 23,335' E 21° 28,925' 92 m [GCHSZS+útelágazás] koordinátánál kell letérni. Ez a csőszház a multi utolsó ponja. Népi stílusba épült, nádfedeles ház, ahol a szabad kéményes tűzhely még teljesen jó állapotba található. Pár éve még használták.

HAJDÚSZOVÁTRÓL PÁR SZÓBAN:

Hajdúszovát község a Hajdúság, a Sárrét és Bihar találkozásánál, Debrecentől 20, Hajdúszoboszlótól 9 km-re található. A település körül értékes és védett természeti területek, a község határában kunhalmok találhatók. A műemléki jellegű református templom és parókia, a lőréses templomerőd, az ebben berendezett Kodály emlékszoba, a tájházban lévő helytörténeti kiállítás, a műemlék jellegű Kotszegi-kerti csőszház és régi malomépület, mint épített műemléki értékek nyújtanak feledhetetlen élményt az idelátogatóknak.
Szovát már a neolitikus korban lakott hely volt. Ezt a Kotszegi kert melletti egykori főjegyző tanya területén ásás közben előkerült edények és eszközök valószínűsítik. Az eredeti település a Kösely bal partján volt
A település neve - közvetve - III. Béla király jegyzőjétől, Anonymustól származik
Az ezen a területen élő őslakosságot a szlávok családjához tartozó bolgároknak írja, amit igazolni látszik a "szwat" név, ami magyarul helységet jelent. A honfoglaló magyarok a "szwat" szó kiejtését egy "o" magánhangzó betoldásával tették könnyebben kimondhatóvá. Így alakult ki a "Szovát" elnevezés.
Az ősi lakosokat a honfoglaló magyarok beolvasztották. Az bizonyos, hogy Szovát a tatárjárás előtt a kolosi várispánsághoz volt rendelve. Az Árpád-kori Bihar és Szabolcs vármegyék határán azért kaptak a kolosi várispánságok várbirtokokat, hogy ezek őrizzék a szalacsi sótároló helytől Szolnokig vezető út itteni biztonságát. Szovát is érintve volt, amit a Derecskéről Kabára vezető, Szovát határát érintő, máig is meglévő Sóút is valószínűsít.
Az 1241-1242-es tatárjárás Szovátot sem kímélte meg. Keserűegyházzal együtt porig égett. A menekülni tudó lakosság a Kösely folyó által körülzárt Nádas-szigeten húzódott meg. A vidéket a tatárok nagymértékben elpusztították. Az élni akarásnak köszönhetően a megmenekült lakosság két emberöltővel később ugyanazon a helyen újjáépítette a falut. Ezt az is bizonyítja, hogy az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben Szovát, mint egyházas falu szerepelt. Ez az első biztos írásos adat Szovátról, mely ekkor még Szabolcs vármegye része volt.
1349-től pestis tizedelte a lakosságot, a betegség 1381-1382-ben érte el tetőfokát. Ennek köszönhetően a szomszédos Keserűegyház lakatlanná vált. Az első török támadás 1552-ben érte el Szabolcs megyét. A megye déli része, melybe Szovát is beletartozott, ettől kezdve kisebb megszakításokkal, török hódoltsági terület lett. A legnagyobb csapás éve 1594 volt, amikor Huszt felől a törökök utasítására tízezer tatár tört be Szabolcs megyébe, ahol 106 települést, köztük Szovátot is, feldúlták és felperzselték. A község hamar újjáépült. Ezt bizonyítja, hogy 1613-ban Báthory Gábor erdélyi fejedelem Szovát adó- és dézsmajövedelmét Lónyai Farkasnak adományozta. Tehát az újjáépülést követően Szovát felett az erdélyi fejedelmek rendelkeztek. A lakosság kiépítette védelmi rendszerét is: templomvárat épített, amely a mai templom helyén állt. A XVII. század közepén újabb tatár támadások érték, ezúttal Erdély felől. A jobbágyfelszabadítást követően Szovát életében a következő fontos történelmi esemény az 1848/1849-es szabadságharc volt. Kossuth toborzására 70 szováti lakos jelentkezett és vett részt a szabadságharcban. A harcok után, sőt, a megtorlások idején és a kiegyezés után is tovább élt a szovátiakban a forradalom szelleme. Emlékére hozták létre 1898-ban a 48-as Emlékkertet.
Szovát 1876-ban Szabolcs megyéből Hajdú megyébe került át, ezért 1898-ban a községi elöljáróság kérésére megkapta a Hajdúszovát nevet, noha hajdúkiváltsága soha nem volt.

LÁTNIVALÓK A TELEPÜLÉSEN:

• Tájház, Múzeum, helytörténeti kiállítás, Kodály Emlékszoba: Ady E. u. 4.
• Református parókia (műemlék jellegű), Ady E. u. 4. 1794-ben épült barokk stílusban.
• Református templom (műemlék jellegű). Ady E. u. 4.
• Késő barokk stílusban, 1785-1787-ben épült. Átalakítva 1857-61-ben, klasszicista stílusban.
• Csőszház, Kotszegi-kert (műemlék jellegű)
• Templomerőd lőréses téglafallal (XVI. századi alapokon épült 1643 körül)
• Ipari emlék, Malomépület 1922-böl (magántulajdon, leromlott állapotban)
• Régi parasztházak: pl. Hunyadi u., Ady E. u. 31.
• I. világháborús hősi emlékmű, (1924) alkotója: Dankó J.
• Hősök oszlopa, Hősök tere
• 1848-as emlékoszlop (1949)
• Az Aradi vértanúk emléksziklája, templomkert
• Maklári Pap Mór portré, templomkert



LUILUI és JUDITH