Gondoltuk, mi majd megtaláljuk. Mérges kutyát találtunk, de ládát nem, pedig bejártuk a fél erdőt. Uszályok sem voltak már ott. Képek alapján reménykedünk a találat elfogadásában.

[Jóváhagyta: Adoptálható ládák, 2016.10.26 13:51]

Mint LogBíró a geoládát utolsó logjai vizsgálata alapján és a rejtő inaktivitása miatt betegre állítottam.
Email-t küldtem a rejtőnek.

Hála a google-térképnek, elsőre megtaláltuk a helyes ösvényt. Öten bolyongtunk vagy fél órát a koordinátán, de - úgy tűnik - fakivágások voltak.
Mindenesetre nem találtuk még a régebbi logokban látott földön lévő ágat sem.
Próbáltam hívni a rejtőt, de hangpostára volt kapcsolva a szám.
Így csak a képek alapján történő elfogadásban reménykedünk.

[Jóváhagyta: geocaching.hu, 2016.09.02 16:51]

Egy utolsó ládázás Szegeden, ezúttal egyedül 1/5.
Ezt nem találtam! Köszönöm a rejtést. Nem volt hiába eljönni ide. :)
Részletek és képek hamarosan.
Elég érdekes egy láda. A múltkor is próbáltuk megkeresni kétszer is, egyszer jó helyen jöttünk, csak nem tudtunk róla (most rájöttem), aztán pedig kutyával találkoztunk mert rossz helyen mentünk. Akkor hívtam a rejtőt is, egy nő vette fel, akinek semmi köze a geocachinghez. A rejtő se jár már fel évek óta, ideje ezt a ládát más kezébe adni szerintem.

A hely ugye meglett, de először félve mentem át az építkezésen, nagyon különös volt. Egy órát töltöttem ennek a ládának a keresésével, de nem lett meg a láda, minden kidőlt fát átvizsgáltam. Ez valószínűleg az én hibám, előttem pár napja még megvolt a láda. Mivel a rejtő nem aktív, így a geocaching.hu-tól kérnék majd egy elfogadást, köszönöm. :) [g:hu 1.5.2x] [wapon beküldött szöveg]

[Jóváhagyta: geocaching.hu, 2016.08.02 18:11]

426.

Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.5.2x] [wapon beküldött szöveg]

Köszönöm!

Tavaly nem, idén végre sikerült megtalálnom a ládát.
Köszönöm a rejtést. :)

köszönöm a segítséget Ádámnak

Köszönet érte! (:

Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget.
Szerintem könnyen megközelíthető, senki nem bántott minket. A láda teljesen egészséges, de valójában egy földön fekvő, nagyon nagyon korhadt fa őrzi a belsejében, a víztől 10-15 méterre.
[g:hu 1.5.1w] [wapon beküldött szöveg]

Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.5.1w] [wapon beküldött szöveg]

bingó :) [g:hu 1.5.1w] [wapon beküldött szöveg]

Köszönjük a rejtést, a láda leírását érdemes lenne aktualizálni, mert a magasságából már veszített :)

Egy darabig eltartott a láda megtalálása, mert nem stimmelt a leírás. A doboz inkább talajszinten volt.

Köszönjük a rejtést,
Kincső & Csabi, Petra és Laci

Megtaláltuk. Köszönjük a lehetőséget.
[g:hu 1.5.1w] [wapon beküldött szöveg]

Uszályokat nem láttunk, viszont még egy oldalról láthattuk a Tiszát.

Köszönjük a rejtést,

Petra, Kincső, Laci és Balear

Ez lett volna az első ládánk, nem tudjuk, hogy zöldfülűségünkből adódik-e, hogy végül sikertelen expedíciót tudhatunk magunk mögött, de az biztos, hogy némi csalódottsággal tértünk haza. A Boszorkánysziget szépsége kárpótol valamennyire a negatív élményekért, a környezet kétségkívül lenyűgöző és valóban "misztikus" hangulat övezi körül a fákat.

Kiérve az uszálytemetőbe, kisvártatva a homokbuckák közül ugatva kisprintelt egy nagytestű fekete kutya, aki látszólag nem nagyon örült a jelenlétünknek. Felmérve az erőviszonyokat - két 20 éves 50 kilós lány vs. medveölő eb, elkezdtünk pánikolni, hogy valamelyik végtagunk nélkül fogunk hazaballagni. A gazdája azonban feltűnt a távolban és egy "Negro, gyere ide" felszólítással "megmentette az életünket". A férfi jelezte nekünk, hogy magánterületen vagyunk, mi meg erre elkezdtünk magyarázkodni, hogy elvileg legálisan tartózkodunk itt kincskeresés céljából. Végül elengedett minket, de nem úgy tűnt, aki hallott volna a valaha is geocachingről.

Valószínűleg szólhatott másnak is, mert mikor a bozótosban éppen lelkesen harcoltunk a bogáncsrengeteg ellen, akkor az uszályon egy idősebb férfi is megjelent és ő is kérdezgetett, hogy mi járatban vagyunk, mit keresünk. Felhívta a figyelmünket, hogy jó lenne, ha elővigyázatosabbak lennénk, mert a kutyák ki vannak engedve és harapósak, szerencsénk volt, hogy éppen arra járt a gazdájuk is. Utána pedig közölte, hogy a fűzfa, amit keresünk már rég ki van dőlve, és nem tud semmit a láda sorsáról, de azért elárulta, hogy hol is kéne pontosan keresnünk.

Bár tűvé tettük a területet, átforgattuk a rönköket, még a meredekebb parti rész peremén is csúszkáltunk az avaron, hogy rábukkanjunk a ládára, de egy óra után elkönyveltük sikertelennek a kutatást.

Köszönöm!

Napra pontosan 5 éve, 2010. november 15-én épp itt Szegeden járva próbáltuk ki a Geocaching-et hirtelen ötlettől vezérelve (akkor lett először GPS-es okostelefon, amivel tudtunk játszani) és ez a láda is egyike volt az első kiszemelteknek, de már nem jutott idő rá. Ha már úgy alakult, hogy pont ma volt pont Szegeden dolgunk, nem tudtuk megállni, hogy ne pótoljuk be a fél évtizedes mulasztást :)

A láda megközelítésével nem volt gond, viszont 1,5 méteres magasságban semmiféle odvas fűzfaág nem található a megadott koordináták kb 30 méteres körzetében. Kb 20 percnyi bolyongás után feladni készültünk, de azért egy utolsó lehetőségként (hátha problémás láda, "kérdezzük meg a közönséget" alapon) nyomtam egy logletöltést a g:hu alkalmazásban, és Marton Zoli logja célra is vezetett: a ládát rejtő faág valóban kb pontosan másfél méterrel van a megadott másfél méteres magasság alatt - a földön :) Így már hamar meg is lett.

A környék egyébként kicsit csalódást okozó, egy "uszálytemető" nevű láda számomra izgalmas hajóroncsokat ígér, itt meg csak dzsindzsa van, meg némi Tisza. No de azért kellemes kis séta volt ebben a 20 fokos novemberi unortodox tavaszban, úgyhogy nem panaszkodom :)

Nem olvastam el figyelmesen a ládaleírást meg a korábbi logokat sem így a figyelmeztető tábla váratlanul ért. Azért nem estem nagyon kétségbe mert lógtam én már be tiltott helyre pl Tihanyban a GCrere északi parti pontján és ott is sikerült szót érteni a biztonsági őrrel. Ő eleinte mindenképpen vért akart inni - ami nem is lett volna baj csak ő történetesen az enyémet akarta - pár mondat után azonban nagyon együttműködővé vált. Sajnos túlságosan is aminek annyira nem örültem, (mármint, hogy kézenfogva kellett a muglit a ládához vinnem) de akkor nem volt más választásom.

Aztán elsétáltam a láda közvetlen közelébe. Na jó a séta azért egy kicsit eufémisztikus kifejezés az ottani terepre. Szó ami szó nem volt éppen egy Kárász utca de hol volt ez a GCMerd-hez képest. :-)

Mit szépítsük nem találtam. Mentségemre legyen mondva, hogy én a leírás alapján póbáltam először megtalálni miszerint:

"A Boszorkányszigeten kikötött uszály tatjához közeli fűzfában van rejtve a 10 x 20 cm-es konyhai műanyag doboz, 1,5 m magasan."

Namost az eltemetett uszály (a számomra irányadó tatjával együtt) vagy Krisztus urunk pédáját követve harmadnapra föltámadott és fölméne a mennybe vagy sosem volt annyira meghalva hogy alanyi jogon 3 napnál hosszabb ideig tartózkodjon az uszálytemetőben mert én attól a ponttól ahol végül megtaláltam a ládát semmiféle uszályt nem láttam. Értem ezalatt egy menyasszonyi ruha tartozékát is mint rokonértelmű főnevet. :-)

A 1.5 m magassággal megint baj volt mert elfogadom, hogy az a faág ami a ládát rejti élete első 30-40 évét 1.5 m magasban töltötte de ma nagyonis talajszinten pihent. Mit pihent, haldoklott.

Szó ami szó végül meglett a láda (a GPS nem nagyon pontos ilyen helyeken de tapasztalt kesserek ezt nélkülem is tudják) és nagyon örültem, hogy nem adtam fel és visszamentem másodszor is.

A láda kiváló egészségnek örvend, köszöni szépen én meg a rejtést. :-)

Köszönöm a rejtést.

Megtaláltuk! :) Végre jól eldugott ládát kereshettünk!

Megtaláltuk, TFTC!

Korrekt dzsungelharc!

Nekem sajnos nem segített a rigó. A leírást alapul véve próbáltam eljutni a ládához.
A figyelmeztető tábláig nem is volt gond, de ott (a térkép szerint is) vége volt az útnak és 2 oldalról méretes gát, a harmadik meg egy csomó ágakkal teli gödrös gazos járhatatlan terep határolta. A láda már nem volt messze, közvetlen előttem kellett lennie 100 m-en belül. A leírás szerint vezet oda út, csak az építkezésnél mondani kell, hogy miért jöttem. Az építkezés azonban kb a ládával egy vonalban zajlott jóval túl az útakadályokon, szóval azt hittem rossz irányba jöttem, (pedig nem, csak ezt még akkor nem tudtam), így visszafordultam. Az első elágazásnál elindultam észak felé, mivel itt volt kitaposott ösvény és nem volt áthatolhatatlan dzsungel. Ez egy cross motor pályára emlékeztető terepre vitt, de egyre inkább távolodtam a ládától. Amikor csak lehetett a láda irányába tartottam a kialakított utakon. Azt reméltem, ez a kerülő oda visz. Egy idő után már ágak alatt kellett bujkálni, kidőlt fatörzseken kellett ugrálni, de még egész járható volt az ösvény. Aztán mikor végre már a láda fele haladt az út, hirtelen irgalmatlanul nehézzé vált a terem. Lejtő oldalában szinte a levelektől semmit nem látva ágakat kellett átlépni, meg borostyánnal, tüskés, tövises futónövényekkel fedett dimbes dombos terepen kellett keresni, hova lépjen, (ami olykor ugorjon-ba ment át) az ember úgy, hogy ne törje ki a bokáját, vagy verje be a fejét. Végül ezt a kritikus 50m-t is sikerült leküzdeni és felháborodva állapítottam meg, hogy ott vagyok az út végétől 20m-re, csak éppenséggel több 100m-t kerültem és lehet cseppet sem volt könnyebb erre a terep, de legalább nem kellett átvágni a 2,5m-es parlagfű dzsungelen, ami az út vége és a jelenlegi pozícióm között helyezkedett el Utólag rossz döntés volt, ott kellett volna inkább megmászni a méteres gátat és átgázolni a dzsungelen. Innentől semerre nem vezetett út, szóval a 0,5-1,5m-es gyomokkal tarkított mezőn haladtam tovább a láda felé. Fekete nadrág volt rajtam, és mire a cél ösvényhez értem szinte teljesen besárgult a sok gyompor, pollen miatt. Örültem, hogy végre 10 méterre vagyok a ládától, megnéztem mit is kellene keresni, meg hol. A leírásnak megfelelően jártam el, de nem restelltem átkutatni a fák tövét is, vagy megmozgatni a nagyobb letört faágakat, hátha azok alatt lesz majd a láda. Elmentem teljesen az ösvény végéig, ami szintén nem volt nagyon egyszerű, (de azért lényegesen járhatóbb volt, mint az előtte levő szakasz), és itt találtam néhány gyanús dolgot. Először egy nagy drót sodronyt pillantottam meg, és követtem, ameddig tudtam, hátha ez elárulja a láda helyét, de semmi. Utána találtam egy kis kupac szemetet, amitől nem messze volt egy 6*12 cm-es láda, de az üres volt. Utána ott volt a lejtőben két méretes fa, ami hamar elágazott. Ideális rejtekhely lett volna, de sajnos itt se volt semmi. A gc.hu-s alkalmazás iránytű ez idő alatt meg sem mozdult, végig 10m-t mutatott az egész szakaszon. Elindultam visszafelé, ismét figyelve, megturkálva minden gyanús rejtekhelyet, de most sem találtam sehol. Gondolkoztam rajta, hogy feladom, és elindulok kifelé, de mivel nem találtam jobb utat és eszembe jutott, milyen nehezen jöttem el idáig, ismét végigjártam a célösvényt oda-vissza a korábbinál még alaposabban átvizsgálva minden borostyánlevelet, vagy vékony faágat is. Sajnos semmi. Visszafele menet már a parlagfű dzsungelen vágtam át megmászva a méteres gátat, így hamar a kialakított útra kerültem erre sokkal egyszerűbb, mégis bizonytalanabbnak tűnik az út. Képeket is készítettem, de a legtöbb a nemrég hozzászóló kesseréhez hasonlít. Hamarosan feltöltöm őket.
A nehézséget és a terepet egyértelműen legalább 3/3-ra állítanám, bár a ládát még nem láttam.