+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
WAP:A jelszó (egy betű és négy szám, írásjelek nélkül) a kápolna melletti tájékoztató tábláról olvasható le. Milyen jelű kéziratos térképről készült az itt látható részlet?)
Kérlek ne tegyetek fel képet a tájékoztató tábláról!
Az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 1599-2/2010. ügyiratszámú határozatában, az Egererdő Zrt 43/9/2010 ügyiratszámú engedélyében a geoláda elhelyezését a következő fontosabb feltételekkel 2011. december 31.-ig engedélyezte:
- A geoládákat utak, jelzett turistautak (tanösvény) mellett, 10 méteren belül lehet elhelyezni.
- Fokozottan védett területeken a ládák kereséséhez csak jelzett turistautakat vehetnek igénybe, azokról letérni tilos!
- A geoládák csak gyalogosan közelíthetők meg.
- A geoládák kihelyezésekor bárminemű, a természeti környezetet károsító beavatkozás tilos, az érintett helyszín természetes állapotát meg kell őrizni.
- A geocaching ládakeresési tevékenység védett területeken csak a látogatási szabályok betartásával, a jelzett utakon történő megközelítéssel lehetséges.
- Az engedély bármely pontjának be nem tartása természetvédelmi bírság kiszabását eredményezheti.
- Az erdei utakat mindenki csak saját felelősségére használhatja.
- Vadászati főszezonban - szeptember 1-től február 28-ig - a terepen való mozgásra kiemelt figyelmet kell fordítani, tartózkodni kell mind az egyéni, mind a társas vadászat zavarásától.
- A tűz- és természetvédelmi előírások betartására fokozott figyelmet kell fordítani.
- Ha a geoládák kereséséhez a környezetet károsító, gazdálkodást akadályozó technikai eszközöket - kiemelten: terepmotor, quad, terepjáró - használnak, az engedély automatikusan visszavontnak tekintendő!
Valamikor Egerből erre haladt az országút a bélháromkuti (ma Bélapátfalva) monostor felé. A völgy nevét II. Kilit egri püspökről kapta, aki 1232-ben itt alapította meg a cisztercita rend bélháromkúti apátságát. A Gilitka szó a név becéző, népies változata.
A forrás közelében épült meg a kápolna, amit az 1700-as évek közepén Androvics Miklós az egri szeminárium rektora barokk stilusban újíttatott fel, és titulusaként a Szent Anna nevet kapta - Szűz Mária édesanyja után. A kápolnát az Egri Érsekség megbízásából renoválták és a 2007. évi Szt. Anna búcsú alkalmából újra felszentelték.
Szent Anna tisztelete 1750 táján honosodott meg ezen a vidéken a szerencsés szülés és a helyes gyermeknevelés példaképeként.
Az újszövetségi szent könyvek szinte semmit nem közölnek Szűz Mária szüleiről. Egy 2. századi apokrif könyv szerint Mária édesanyját Annának, apját Joachimnak hívták. A keresztes háborúkból visszatért lovagok elbeszélései nyomán éledt föl az érdeklődés Jézus szülőföldje és rokonsága iránt. Szent Anna ünnepe a 13-14. században terjedt el Európában. A magyarországi Szent Anna-kultuszról Bálint Sándor néprajzkutató a következőket írta: ,,Kiváltságos patrónájaként tisztelte sok ügyében-bajában az asszonynép, de tisztelték azok is, akiknek foglalkozása valamiképpen a gazdaasszonysággal, asszonyi gondoskodással függ össze: a szövőmunkások, csipkeverők, seprűkötők". Céhpatrónaként tisztelték az asztalosok azért, mert hajdanában az oltárszekrény elkészítése e mesteremberek feladatai közé tartozott és a barokk korban Szent Anna külön tisztelt patrónája volt a haldoklóknak.
A láda megközelítései:
Szarvaskőből:
Az Eger felől érkezők (vonat, autóbusz, gépkocsi, egyéb) itt hagyhatják (el) a járműveket és innen
N 47° 59,298' E 20° 19,849' 233 m [GCStAn+parkoló1] indul a szarvaskői várat is érintő OKT

útvonala, melyen kb. 5300 m után érhető el a kápolna
N 48° 1,202' E 20° 21,300' 477 m [GCStAn+útpont] . Innen már nincs messze a láda. Érdemes megkóstolni a Gilitka forrás
N 48° 1,279' E 20° 21,405' 481 m [GCStAn+ forrás]tiszta vizét.
Bélapátfalváról:
Gyalogosan, vagy kerékpárral Bélapátfalváról a
N 48° 2,997' E 20° 20,749' 310 m [GCStAn+Bartók B. u.] ponttól induló

jelzésen kell elindulni.
A kényelmesebbeknek, autóval egészen az un. Telekessy- parkolóig
N 48° 2,308' E 20° 21,180' 365 m [GCStAn+parkoló2] lehet jönni, s innen már csak kb. 2100 m a kápolna
N 48° 1,202' E 20° 21,300' 477 m [GCStAn+útpont] az OKT -

n.