Hosszú betegség után ma (2021.09.26.) feltámadt a szügyi láda! Ráadásul csupa jó hír övezi a frissülést! A pincesor "utcája" szilárd burkolatot kapott, s a rejtekhez kipucolt ösvény vezet fel. A meredekség ugyan nem csökkent, de legalább nem kell utat vágni, tüskés ágakba kapaszkodni. Az ösvény felvezet egészen a maradványokat rejtő csúcsig a pincesor keleti végétől. A láda friss helye pontosan a csúcson van, a cserjésben, mintegy 3 m-re az ösvénytől. Segítség lehet még a tőle nagyjából 5 m-re, keletre található " legmagasabb fa" is. Új a láda, s benne minden. Élvezzétek a kilátást, a keresést, a megtalálás örömét! Szerencsések még kóstolhatnak is a pincesoron.

2008. 04.05-én a ládát újra kellett telepíteni, mivel valaki tönkretette. Az új rejtés a vár maradványainak K-i oldalában, az eredeti ponttól kb. 15 m-re, egy fa tövében található.

Szügytől keletre kb. 500 m-re, a Nógrádmarcal felé vezető út mentén van a Leányhegy. Ennek oldalában, a pincesornál érdemes leparkolni (N 48° 2,135'; E 19° 20,426'; 166m). A meredek domboldalon kb. 20 perces nehéz mászással lehet eljutni az egykori földvár sáncmaradványaihoz. Ezek keleti oldalában, egy villás fa tövében található a rejtek, amely a 25x15x8 cm-es műanyag ládát rejti. A várról információ és térképek találhatóak a www.varak.hu oldalon. Érdemes az északi ívet is végigjárni. Jól megmaradt a vár egykori formája, de magáért a kilátásért is érdemes megmászni a Leányhegyet.

A történelem előtti időktől lakott a vidék, kőkori leletek is előkerültek a környéken. A muhi csatavesztés után a Nógrád hegyein keresztül menekülő IV. Bélát a községben birtokos Hont-Pázmán nembeli Szügyi család egyik tagja, Miklós kísérte útján. A Szügyiek hűtlensége miatt 1411-ben Zsigmond király a falut az Orbonás családnak adta, majd csere útján felesége, Borbála királyné lett a birtokosa. A községről a török időkből nincs sok adat, de számtalan támadás érte az itt élőket. Ennek egy érdekes bizonyítéka is van: 1920-ban egy nagy esőzés kimosta a földből azt a harangot, amelyet még valamikor a XVI. században ástak el.

Szügy a vidék egyik legrégebbi evangélikus települése: 1577-től élnek itt Luther követői. 1626-ban Bethlen Gábor serege dúlta fel a falut. Az 1657-es lutheránus püspöki látogatás jól szervezett egyházközséget és felekezeti iskolát talált itt. A XVIII. század közepétől 1790-ig Szügyben tartotta törvényszékeit a vármegye, tehát a falu volt Nógrád székhelye.'