---

WAP: A láda a vízerőmű mellett, egy ladik melletti fa tövében rejtőzik.

---

A ládába TravelBug helyezhető.

---

Alsószölnök a Vasi-Hegyháton, a Rába völgyében fekszik. Vendvidéki település, túlnyomórészt vendek lakják. Ez az itt élő szláv nemzetiségű népcsoport magát magyarul vendnek mondja, innen kapta a térség a nevét, de anyanyelvükön magukat slovencinek, szlovénnak nevezik.

Alsószölnöknél lép a Rába Ausztriából Magyarországra. A legközelebbi város Szentgotthárd (7 km). A falu közvetlenül az osztrák határ mentén helyezkedik el, de a szlovén határ is mindössze 6 km-re van. Településszerkezete dombvidéki többutcás sorfalu.
Első írásos említése 1387-ből való. A középkorban Dobra váruradalmához tartozott. Nevének szlovén jelentése: áttelepülő, arra utal, hogy lakosai betelepítés révén kerültek ide. A tatárok kegyetlenül felégették a falut, de az emberek nagy részének sikerült elmenekülnie előlük német földre. Az 1664-ben a szentgotthárdi csata alatt a török sereg bal szárnya itt táborozott.
Nevezetességei: "Nagyboldogasszony" műemlék római katolikus templom 1815-ből, és a gát illetve a vízerőmű a Rába-folyón.

A víz energiáját az emberiség már a történelmi időkben is használta. A régi kultúrákban, Kínában, Egyiptomban és Mezopotámiában leginkább a vízkerekeket alkalmazták a mezőgazdasági területek öntözésére és ivóvíz ellátásra. A római időkben jelentek meg az úszó hajókra felépített vízimalmok, amik gabonát őröltek, csakúgy mint part menti társaik. Felhasználták a vízkerekek forgási energiáját a kovács- műhelyekben kalapálásra és fújtatásra, a fűrészmalmokban a faanyag darabolására. Később a bányákból is a víz energiájával szivattyúzták ki a talajvizet. A vízimalmok ideje az gőzgépek megjelenésével (1765) áldozott le.

A vízenergia hasznosítás reneszánsza 1830-tól köszöntött be, ekkor jelentek meg az első vízturbinák és szorították ki a vízkerekeket. Vízturbina minden olyan erőgép, amely a folyadék munkavégzőképességét járókerék forgatásával mechanikai munkává alakítja. A turbinák már a nagy esésű és nagy energiájú vizet is tudták hasznosítani, és 1866-tól, a Werner von Siemens által megépített generátor segítségével villamos árammá tudták alakítani mozgási energiájukat.

A vízerőmű a vízfolyások, tavak, tengerek, mechanikai energiakészletét villamos energiává (régebben közvetlenül mechanikai energiává) alakító műszaki létesítmény. A hasznosítható energia növelése érdekében a vizet duzzasztják, esetleg tárolják, és a vízerőtelepen a turbinákra ejtik, amelyek generátort hajtva termelnek villamos áramot. A vízlépcsőmagasság nagysága szerint megkülönböztetnek kisesésű, közepes esésű és nagyesésű vízerőművet. A gát által felduzzasztott folyó vizének helyzeti energiáját hasznosító erőmű hatalmas beruházást igényel, ezáltal olyan helyre érdemes telepíteni, ahol a víz esési magassága nagy és hozama legalább közepes. De környezetvédelmi szempontból is, ahol viszonylag nagyobb esése van a folyóknak, ott könnyebb olyan tájba illő erőműrendszert beépíteni, ami nem okoz ökológiai károkat.

Hazánkban a vízenergia-felhasználás a múlt század végéig az egyik alapvető energiatermelési mód volt, különösen a malomiparban. Egy 1885. évi statisztika szerint Magyarország akkori területén 22647 vízkerék és 99 turbina üzemelt, 56 MW teljesítménnyel. A századfordulón néhány vízimalmot törpe vízerőműre alakítottak, amelyek csak elektromos energiát termeltek. Ilyenek voltak a Gyöngyösön, a Pilinkán, a Kis-Rábán, később pedig a Répcén, a Lajtán és a Sédén.

Ma hazánkban a hasznosítható vízerőkészlet-teljesítményt 1060 MW-ra becsülik, amely átlagos évben 4500 GWh energiatermelésnek felel meg. Ennek megoszlása a következő: Duna 72%, Tisza 10%, Dráva 9%, Rába és Hernád 5%, egyéb 4%.

A hazánkban működő vízerőművek száma 37, összes teljesítménye 50 MW, energiatermelésük 177 GWh. Ebből 90% a Tiszára és mellékfolyóira jut, mert a Dunán nincs villamos energia termelésre szolgáló létesítmény. A Tiszán a Tiszalöki Vízerőmű és a Kiskörei Vízerőmű található 11,5 MW és 28 MW teljesítménnyel. A Dráván jelenleg nincs erőmű. A Rábán és a Hernádon, ill. mellékfolyóikon üzemel a hazai törpe vízművek többsége. Egyéb vizeken nincs működő energiatermelő rendszer.

Tehát a hazai kis- és törpe vízerőművek (törpe erőműnek a 100 kW-os teljesítmény alattiakat tekintik) nagy része a kedvezőbb adottságokkal rendelkező Nyugat-Dunántúlon, a Rába baloldali vízgyűjtő területének kisvízfolyásain található. Az itt található négy vízerőmű együttes teljesítménye 2085 kW, évi átlagos energiatermelésük 10 millió kWh. A négy erőmű közül a legnagyobb és egyben a legrégebbi az Ikervári Vízerőmű. Ide tartozik még a körmendi, a csörötneki és az alsószölnöki vízerőmű.

Az Alsószölnöki Vízerőműben négy Francis-turbina működik, együttesen 200 kW beépített teljesítménnyel, 12 m3/s vízhozammal és 3 méteres esésmagassággal. Ez évenként kb. 1 millió kWh termelt villamosenergia termelését jelenti.

Érdemes kicsit sétálni, az erőmű kis mérete miatt jól megérthető a gát, a duzzasztómű, az üzemvíz csatorna fogalma, jól átlátható az egész folyamat.

VIGYÁZAT!!! Főleg gyerekekkel! Nincsenek a hídon korlátok, nehogy belepottyanjatok a vízbe! (Mi megúsztuk.)

A láda az erőmű mellett továbbhaladva balra, egy ladik mögötti fa tövében bújik meg.

Ládatörténet
2020. 8. 26. Az eredeti rejtő nem aktív vagy nem látszik javítási szándék, a ládát régóta a közösség tartja karban, ezért adoptálhatóvá teszem. [Admin(Fazék)]