WAP: A láda a várdomb alján egy félig kidőlt fa alatt bújt el. (NE fentről próbáld!)

---

A ládába TravelBug helyezhető.

---

Hegyhátszentmárton község Vas megyében, az Őriszentpéteri kistérségben. Lakosainak száma 71 fő!!!

Nevét középkori templomának védőszentjéről kapta. Első okleveles említése 1431-re keltezhető. Még a 14.század első felében vétel útján új birtokosa lett a Lugos-patak völgyének, illetve az azt közrefogó vidéknek. A Surányból származó Ajakas Miklós házassága révén került a hegyháti nemességbe; s 1355-re Iváncot, Viszákot és a Lugosvölgyét is a tulajdonában tudhatta. Első udvarháza helyéről, Iváncról, az Ivánczy előnevet vette fel.

Az Ivánczy család birtoka volt Szentmártonfalva is. Az első adat arról, hogy az Ivánczy családnak nemesi kúriája is állt Szentmártonfalva területén 1417-ből datálódik. Történt, hogy Ivánczy Gergely szentmártoni udvarházára törtek Maráci Miklós fegyveres szolgái, akik az egyik jobbágyot súlyosan bántalmazták, egy Lugoson lakót pedig nyíllal halálra sebeztek.

Gergely fia, Mihály, fiatal korában, 1431-ban Luxemburgi Zsigmond királytól címeres levelet kapott rokonaival, a Dobri és Fernekági családbeliekkel együtt.

A 15. században már az Ivánczy családé volt Lak, Ivánc, Himfalva, Miske, a két Lugos, Viszák, Vásárhely, Németfalu és Szentmártonfalva egybefüggő birtoktömbje, így a család a hegyháti köznemesség vagyonosabb középrétegéhez tartozott. Néhányukat alispánként is említik oklevelek, de volt köztük olyan is, aki egyházi pályára lépett, hogy csak az 1442-ben Pádua egyetemén tanuló Ivánczy Istvánt említsük.

A szentmártoni kúria nagyobb mérvű átalakítása a 16. század elejére tehető. Egy 1552. évi tanúkihallgatási jegyzőkönyvben néhai Ivánczy Mihályt nevezik meg az új kastély építtetőjeként. Az építéshez, és egyben erődítéshez, a még közösen birtokolt ivánci erdő faanyagát használták fel. Alig fejezték be a munkálatokat, amikor 1528-ban a kastély majdnem leégett. Ennek oka, az éveken át tartó viszály volt a környék két főúri családja, a Nádasdyak és az Ivánczyak között. Történt, hogy Nádasdy Márton szolgái és jobbágyai Ivánczy Péter, és féltestvére, János szentmártoni kastélyára törtek, és lándzsáikra égő szalmát kötözve, azt el akarták foglalni. Péter és János emberei azonban a lángokat megfékezték, és a kastélyt teljesen rendbehozták.

A kastély Ivánczy Péter Vas megyei alispán (1548-1561) életében élte a fénykorát, erről az előkerült régészeti leletek is tanúbizonyságul szolgálhatnak. Péter Nádasdy Tamás bizalmasa volt. Szentmártoni kastélyában gyűjtötte be a rovásadót, a tömlöcében haramiákat, marhatolvajokat és török rabokat is tartott fogva. Katonaként is megállta a helyét, részt vett Nádasdy parancsnoksága alatt a babócsai csatában, amely Szigetvár felmentésére indított sikeres akció volt 1566-ban. Szentmártoni kastélyából keltezett leveleiből egy rendkívül lelkiismeretes, mogorva alispán képe rajzolódik elénk. Élete végére sok ellenséget szerzett magának, a császárnál is bevádolták hűtlen kezelés gyanújával. Nem maradt ideje tisztáznia magát, s leányának a szentmártoni kastélyban tervezett mennyegzőjét sem érhette meg, mert ismeretlen betegségben hirtelen meghalt még 1561-ben.

Fia, Lukács szintén kiváló katona hírében állt. Az 1577. évben a stájerországi rendek tőle, mint tapasztalt kapitánytól kértek híreket a török szándékáról.

Homályban maradt az oka annak, hogy miért gyújtatta fel 1576-ban Ivánczy Lukács a szentmártoni kastély fele részét, amely nagynénjét, Ivánczy Erzsébetet illette. Azért is érthetetlen ez a kastély végső pusztulásának kezdetét jelentő cselekedet, mert a Hegyháton már megjelentek a törökök hódoltató előőrsei. Az események ettől kezdve felgyorsultak. 1582-ben már török adót fizettek az Ivánczy-falvak is. 1585-ben Ivánczy Lukács a pestis elől bújdosott, majd Sopronba tette át lakhelyét.

Végül bekövetkezett a katasztrófa: 1588-ban a törökök, mintegy sávban pusztítva, földig rombolták egész Nagyrákost, Viszákot, Lugost, Miskét, Németfalut és Szentmártont. Ez utóbbiak teljesen kihaltak, még 1598-ban is teljesen lakatlanok voltak. A Rába vonal török elleni megerősítésére 1594 körül készített felmérésben már nincs említve a szentmártoni kastély, az Ivánczy család férfiága pedig 1650-ben kihalt.

Ha a múlt század végét épségben megérhette volna, bizonyára meihlette volna a romantikus történelemszemlélet bűvöletében élő regényíróink valamelyikét. A megmaradt romokból, árkokból a ma arra kiránduló egy kis képzelőerővel maga elé idézheti a középkori hegyháti nemesi kastélyok talán legszebbikét, amely a Rába- és Lugos-patak fölött hírtelen emelkedő domb tetején magaslott. Nyugati oldalán lévő kapujához hosszan kanyargó út vezetett fel, a falon és az árkon túl régi templom csatlakozott hozzá. Szentgotthárd és Körmend között a Rába völgyéből mindenhonnan látható volt.

Pusztulását, mint oly sok magyar várnak, és falunak, tehát a török okozta. Több változata kering a Szentmártoniak körében a tragédiának, a Piros árokban lemészárolt lakosságról, a kastélytól Németújvárig kiépített alagútrendszerről mondákat mesélnek. A vár egykori építtetőiről, lakóiról azonban ma már szinte semmit sem tudunk.

A régi Szentmártonfalvát a Lugos völgyében a török végleg elpusztította, nem települt vissza. 1685-től itt, az egykori kastély mellett éledt újjá a falu Hegyhátszentmárton néven. A török idők után először a föld feletti építőanyagot hordták el innen a környékbeliek, majd késöbb "téglabányának" használva a várdombot, a föld alatti részeket is jórészt kiásták.

(Forrás: Horváth István: A Hegyhátszentmártoni Ivánczy-kastély története a 15-16. században)

****************

Horváth Istvánnal személyesen is találkoztunk a rejtéskor, nagy szeretettel mesélt a kastellum történetéről, a faluban lakik, és rendszeresen ásatásokat végez a vár területén a szombathelyi múzeumnak továbbítva a leleteket.

****************

A várdomb a község északi szélén, a temető mellett található. A láda innen nem messze rejtőzik egy félig kidőlt fa alatt a várdomb alján. Azért írtam, hogy várdomb, mert mára már csak ez maradt a hajdani várból- ezt a csalódások elkerülése miatt írom!

****************

A falun átmegy a kéktúra útvonala, ha van időtök, induljatok el egy kicsit rajta. A lovasbázis után kiértek a Lugos-patak völgyébe, ahol érdemes kicsit sétálni, körülnézni, mert gyönyörű hely!

Ládatörténet
2023.03.19 - a leírást a valósághoz igazítottam [Admin (szikizso)]