FIGYELEM! 2020.03.08-tól a régi jelszóval üzemel a karbantartott láda.

WAP: Hagyományos 20x20 cm-es láda a felsőcsatári Pinka-szurdokban, természetes sziklahasadékban. A "PINK" színű láda elsősorban rózsaszínű ajándékokat vár.

Ezzel a ládával szeretnénk bemutatni Vas megye egyik rejtett természeti értékét, a Vashegyet és a Pinka-szurdokot. Az általunk ajánlott túra kb. 5 km hosszú, önmagába visszakanyarodó ösvény, kaptatóval, sziklákkal, útra dőlt fatörzsekkel.
Kiindulópontjául ajánljuk a  N 47° 12,537' E 16° 26,404' 241 m [GCPINK+parkoló] parkolóhelyet. Innen az országút jobb oldalán indulunk el a zöld turistajelzést követve, a Pinka folyásirányával szembe. (Helyi kialakítású turistatáblák is színezik a képet, pöttyök, háromszögek faoszlopon...) Hamarosan a malomhoz érünk, majd továbbhaladva a bukógát tűnik fel. A láda a zölddel jelzett turistaút mellett található, a kiindulóponttól mintegy 1.5 km-re. A gát melletti kis jelzetlen ösvény is visszavisz a jelzett útra, egy szakaszon közvetlen a Pinka-főág mellett vezet.
Javasoljuk, hogy a láda megtalálását követően haladjatok tovább a turistaúton, mely egy idő után meredek kaptatóval visz fel a hegy tetejére, ahol szalonnasütő-pihenőhely és egy geodéziai mérőtorony is található. Innen a zöld háromszöggel jelzett út (mely mellett halomsírokat láthattok) visszakanyarodik a bukógáthoz. A zöld turistajelzés Vaskeresztesre vezet.

Felsőcsatár
Felsőcsatár az ország nyugati határán, Vas megyében lévő, Szombathelytől 18 km-re elhelyezkedő kisközség, a 89-es főút, illetve Nárai-Pornóapáti felől közelíthető meg.
A Vas-hegy északkeleti lábánál romantikus katlanszerű elhelyezkedését kiemeli a Pinka patak Ausztriából jövő 2 km-es szurdokvölgye.
A település legkorábbi írásos említése 1244-ből maradt fenn Chatar alakban. Neve alapján, amely pajzsgyártót jelent, a kora Árpád-kori szolgáló falvak közé számítják, ahol fegyvergyártók éltek, akik a közeli Óvár várához tartoztak.
A 16. században szerezték meg a Batthyányak, akik az 1532-ben, Kőszeg ostroma idején elpusztított lakosság helyett horvát telepeseket hívtak ide.
A falut többször érte jelentős pusztítás. 1471-ben a Baumkirchnerek ellenfelei égették fel és rabolták el a jobbágyok javait. Az 1532-es török támadás mellett, 1553-ban pestis miatt tíz épület maradt üresen. 1574-ben a teljes település leégett az átvonuló zsoldos katonaság dúlása nyomán. A Bocskai felkelés után 22 házat kellett újjáépíteni.
A helység határában a középkor óta folyt szőlőművelés. Alsócsatáron 1744-ben 64, Felsőcsatáron csaknem négyszáz kapásnyi területet írtak össze. Utóbbi hely hegymesteréről már a 17. század elejéről maradt fenn feljegyzés.

1921-ben a trianoni békeszerződést végrehajtó határmegállapító bizottság először Ausztriának ítélte, de a helybeli lakosok tiltakozása következtében megváltoztatták a döntést és 1923 március elején visszakerült Magyarországhoz.

A község határában 1952-ben zsírkő- (talkum-) bányát nyitottak, amely egyetlen ilyen volt az országban. Az 1960-as években élte fénykorát az akkor több mint száz főt foglalkoztató üzem, a későbbi években csökkentette termelését és 1996 végéig működött.

A Pinka
A Pinka patak a Rába legjelentősebb vasi mellékvize. Kiváló vízminősége és állandó vízszintje miatt kiszámíthatóan jó pisztrángos, paducos víz hírében áll. A magyar-osztrák határhoz közel ered és ezt a tulajdonságát végig megtartva a két ország között kanyarog. Körülbelül 55 km hosszú, legnagyobb mellékvizének a Strém-patak számít. Több malom, duzzasztó települt sebes vizére. A Pinka Felsőcsatárnál érkezik meg, majd hosszabb-rövidebb itthoni tartózkodás után többször lép vissza Ausztriába. A patakban megtalálható halfajok száma 28 db, ezek közül jellemző halfajok: a pisztráng, a márna, a paduc, a domolykó, a ponty, a keszeg.
Utunk elején egy malmot láthatunk, mely a Pinka patakon épült a 16. században. 1592-ben Kuthasy Simon lovaskapitány kapta meg az akkor négy kerékkel működő épületet, aminek fejében két fiával együtt fegyveresen mindenkor a földesúr rendelkezésére kellett állnia. 1927-től biztosította a község elektromos ellátását.

A Vashegy
A Kőszegi-hegység szerves egységet alkot a szintén tradicionális borkultúrával rendelkező Vasheggyel. Útban a szőlőhegyek felé piros és fehér szalagokkal díszített csokrok, táblák vonják magukra a figyelmet. A Vashegy vendégszerető szőlősgazdáinak táblái ezek: a vörös borra utal a piros szalag, a fehérborra a fehér szalag. A Vashegy kiemelkedő települései Felsőcsatár és Vaskeresztes. A felsőcsatári szőlőhegy tetején álló középkori Szűz Mária-kápolna elől festői panoráma tárul a látogató elé, a hegyen található közel 100 esztendős pincék "csatári kőből" készültek. A hegyen vaskori halomsírokat tártak fel, utunk során is találkozhatunk néhánnyal.