---

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.
WAP A mikroláda (pet előforma) az evangélikus székesegyház mögötti téren egy fa üregében található, kb. 210cm magasságban. Kérjük óvatosan eljárni, a járókelők figyelmét könnyen felkeltheti egy óvatlan kesser:)
Vigyetek írószert magatokkal a bejegyzéshez.

2018.07.18Jelszó frissítve, logbook pótolva, újra kereshető a láda!!!

Szeben 2007 -ben Európa kulturális fővárosa.
Ebből az alkalomból döntöttem, hogy egy rejtéssel felhívom a figyelmet erre a gyönyörű városra. Remélem nem fognak csalódni az idelátogató ládavadászok és tesznek egy kellemes sétát a szépen felújított belvárosban.

Nagyszeben (románul Sibiu, németül Hermannstadt, latinul Cibinum): város a mai Romániában. Egykor az erdélyi szászok kulturális és kereskedelmi központja, Szebenszék, majd Szeben vármegye, ma Szeben megye székhelye.

Fekvése
Gyulafehérvártól 73 km-re délkeletre a Déli-Kárpátok északi előterében a Szebeni-medence közepén fekszik.

Nevének eredete
Neve a Szeben-patak nevéből ered, az pedig a szláv svbina (= som) főnévből származik. Megjegyzendő azonban, hogy a románok a román Sibin személynévből származtatják, mások szerint a bolgár-török Sebin személynévből való.

Története
1192-ben Cipin néven említik először. A várost II. Géza magyar király alapította és szászokat telepített ide. Hamarosan az erdélyi szászok kereskedelmi és szellemi központja lett. Szebenszék központja, szabad királyi város. 1442. március 25-én a város mellett verte meg Hunyadi János Mezid bég török seregét. Erős falak és 40 bástya védte, melyek a 15.-17. században épültek. A török nem tudta bevenni, de 1556-ban tűzvész sújtotta. A 16. században az erdélyi reformáció egyik központja. 1658. augusztus 30-án a tatárok dúlták fel, 1659-ben II. Rákóczi György ostromolta. 1688. május 9-én itt hódoltak az erdélyi rendek I. Lipót császárnak, lemondva a török védnökségről. 1690. szeptember 12-én az erdélyi rendek itt választották fejedelemmé Thököly Imrét. 1849. január 21-én még visszaverte Bem támadását, de március 11-én Bem váratlan rajtaütéssel foglalta el. Kapuit a 19. században sorra lebontották, de falai, tornyai nagyrészt megmaradtak. A Habsburgok alatt az erdélyi gubernium székhelye (1703-1791). 1849 és 1865 között Erdély fővárosa, 1876 és 1918 között Szeben vármegye székhelye. 1910-ben 33 489 lakosából 16 832 német, 8824 román, 7252 magyar, 134 cseh és 116 cigány volt. Egykor Erdély legnagyobb szász városa volt, de a szászok többsége mára elmenekült csak műemlékeik maradtak hátra. 1992-ben 169 656 lakosából 158 908 román, 5605 német, 4164 magyar és 688 cigány volt. 2000-től a várost Klaus Johannis szász polgármester irányítja. 2007-ben Luxemburg és Nagyszeben lesz Európa kulturális fővárosa. Erre készülve rehabilitálták a Nagypiacot, a Kispiacot és a Huet teret, felújították a város múzeumait. A 18. századi színházból új kulturális intézmény lett, ahol a helyi filharmónia is helyet kapott. 2002-ben 154.892 lakosából 148.269 román, 3.135 magyar, 2.508 német és 980 egyéb (cigányok], csángók, zsidók) volt.

Látnivalók
* A gótikus székesegyház 1431 és 1520 között épült, a reformáció után evangélikus székesegyház lett, 1855-ben restaurálták. Előtte áll Georg Daniel Teutsch szász evangélikus püspök szobra.
Ajánlom figyelmetekbe a kilátást a toronyból (70m), a jegy ára 3 RON/kb 1 Euro.
* A Brukenthal múzeum és képtár, egykor báró Samuel von Brukenthal erdélyi kancellár kastélya volt. Gyűjteménye az egyik leggazdagabb egész Romániában.
* A várostorony 1588-ban épült, tetejéról nagyszerű kilátás nyílik a városra.
* A római katolikus templom 1733-ban épült.
* Az Orsolya-apácák temploma 15. századi, 1472-ben épült.
* A román ortodox székesegyház 1906-ban épült a bizánci Hagia Sophia templom mintájára.
* A városháza épületében történeti múzeum működik.

Részletesebben:

Brukenthal Könyvtár
A könyvtár Brukenthal báró könyvgyűjteményét tartalmazza, amely mára olyannyira kibővült, hogy a kötetek száma eléri a 280 ezret, ezek közül pedig 381 könyv felbecsülhetetlen értékű, többek között Aquinói Szent Tamás (1469) Opus praeclarum quarti Scripti, Schedel Krónikája (1493), Solinas Iulius (1488) De mirabilibus mundi, Strabo (1473) Földrajz, Plinius (1498) Természettörténet című írása.

Az 1500 román nyelvű könyv közül megemlítjük: Cazania lui Vaarlam (1643), Belgrádi Új Testamentum (1648), Serban Cantacuzino Bibliája(1688).

A kéziratok közül nagyon értékesnek számít a Brukenthal Breviáriuma a XVI. századból.

Történelmi Múzeum
A múzeum gótikus műemléképülete az egykori polgármester, Thomas Altemberger 15. századi házát foglalja magába. Az öt évszázaddal korábban megépített lakóház nagyságának köszönhetően az erdélyi gótika legjelentősebb képviselője. Az épület 1549-ben városházzá alakult és ezt a szerepet töltötte be egészen 1948-ig.

A Történelmi Múzeum 1984-ben! nyitotta meg kapuit és több szakosztálya van, mint például: Prehistórikus archeológia, Középkori Archeológia, Bélyegzők és metszetek, Carl Engber gyűjtő emlékterem, Nagyszeben története, Érmék és kitűntetések, A nagyszebeni céhek, Numizmatika, Fegyverek és vértek, Erdélyi nemzeti és kulturális mozgalom, Antik és középkori lapidárium.

Bemutatásra került a numizmatika (60000 antik és középkori érem), az archeológia (39000 darab és 82000 töredék), dekoratív művészet és a céhek tárgyai (1500), fegyverek (1900 darab) és dokumentumgrafikák (33000 darab).

A múzeumnak 23 terme van berendezve, az udvaron található az antik és románkori lapidárium. A lapidárium 115 darabja közül a legfontosabbak Hekaté szobra valamint Mythras és Jupiter ábrázolásai.

Az udvar bejáratánál áll a "vasember", az a Roland szobor, amely még 1915-ben a Nagypiacon volt látható.

Franz Binder Néprajzi Múzeum, Kispiac (Piaţa Mică) 11 szám
Ez a múzeum is az Astra Múzeum kirendeltségeként működik és az egyetlen nem-európai néprajzi múzeum Romániában.
Az intézmény egy neogótikus műemléképületben található, amelyet 1865-1867 között épített a Kisiparosok Egyesülete.

A későbbiekben különböző funkciókat látott el ez az épület, amelyet az 1989-es renoválás után a Franz Binder Múzeum kapott meg. A múzeum egy kivételes értékű néprajzi állománnyal rendelkezik, az etnológiai kutatások úttörőjeként emlegetik valamint az Európán kívüli értékek felkarolójaként.

Astra Szabadtéri Múzeum
A múzeum a Fiatal Erdőben található, négy kilométerre a várostól. 1963-ban kezdték el kialakítani a 96 hektáros szabadtéri múzeumot, amelynek a kiállítási felülethossza 6 kilométer.

Összegyűjtötték azokat a műemléknek tekinthető eredeti épületeket, amelyek a román falu hagyomány és értékvilágát képviselik. A múzeumban lakóházak tekinthetőek meg, amelyeket az ország különböző részeiből szállítottak ide. A lakóházak körül gépek, eszközök, felszerelések is helyet kapnak, akárcsak a hajdani közlekedési eszközök is. Ízelítőt kaphat az idelátogató a mezőgazdasági, állattartási, méhészeti, halászati és vadászati szokásokról, a tárgyi bizonyítékok az egykori életteret idézik! , de nem maradnak ki a vendéglők és a fogadók sem.

A múzeumban meglehetősen sok malom van kiállítva, ezek között látható kézi meghajtású, úszó, szél és állatvontatású malom is. A nyersanyagok feldolgozására valamint a háztartási tárgyak elkészítésére alkalmas műhelyeket is bemutat a múzeum, érdekességnek számít a fűrészmalom, az ácsműhely, az aranyműves zúzópöröly, a mészégető kemence, a kovácsműhely, a kerekes és a fazekas műhely.

Vonzó sarok a múzeum területén a Rusztikus Csárda, amelyet 1922-ben építettek Hargita megyében és amely 1958-ig működött.

A múzeum vagyonát mintegy 340 eredeti épület képezi és emellett 19 ezer tárgy található az épületekben.

A kiállító terem időszakos tárlatoknak ad helyet.

Jó keresést és kellemes kikapcsolódást kívánok.
Üdvözlettel DBotond'