A láda a magaspart közelében, egy öreg fatuskóban található, a kiserdő széléhez közel. Nyáron a növényzet miatt a terep nehezebb lehet.

---

A ládába utazó ügynök, vándorbogár, geoérme helyezhető. Ha még nem tudod, hogy ezek micsodák, feltétlenül olvasd el ezt a leírást!

---

Ugyan létezik már egy Dráva-parti láda Barcs közelében, de az a partszakasz teljesen más jellegű, mint az itteni látványos magaspart. Az egész folyó mentén itt található a legmagasabb partfal, mintegy 25 méter magas. A láda védett területre került, ez a hely a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozik, ezért nagyon ügyeljetek a környezetre! (Ugyan nem akartam védett helyre rejteni, de a koordináta-ellenőrző megtévesztett: hibás adatbázis miatt nekem azt jelezte, hogy ez a hely nem védett)

Megközelítés:

Ez a láda elég könnyen elérhető, kevés gyaloglással. A Heresznye és Vízvár közötti útról kell letérni, a  N 46° 4,047' E 17° 15,706' 122 m [GCDRAV+parkoló] koordinátán lehet megállni autóval, onnan át kell vágni a szántóföldön (évszaktól függően lehet, hogy van földút), ami sáros időben tud elég kellemetlen lenni, de szerencsére csak kb. 300 métert kell itt menni. A terep ezért nem 1-es nehézségű.

A láda

A láda egy mohás tuskóban található, a kiserdő széléhez közel. Maga a láda nincs veszélyes helyen, de a magaspart nincs messze, ezért ha kicsi gyerekekkel vagytok, figyeljetek nagyon!

A legjobb kilátóhely

A ládához nagyon közel van egy pont, ahonnan csodás kilátás nyílik:  N 46° 3,889' E 17° 15,556' 116 m [GCDRAV+kilátópont]. Ha kimerészkedtek a szélére, itt vigyázzatok a legjobban, mert esetleg leomolhat a part!

Országhatár

Magyarország és Horvátország jelenlegi határa nem pontosan esik egybe a Dráva vonalával, köszönhetően például a folyómeder változásának, levágott kanyarulatoknak, de a száz évekkel ezelőtti földbirtokok határainak is. A ládától kicsit délre, Heresznye határában Horvátország nyúlik át a folyó innenső oldalára, viszont a magaspartnál a túlpartra átnézve is hazánk területét láthatjátok. Bár a folyón való átkelés nem egy könnyű dolog, de a határőrség itt is számíthat illegális határátlépőkre, ezért időnként járőrözhetnek. Ha úgy gondoljátok, hogy az út szélén parkoló autótokat esetleg gyanúsnak gondolják, nyugodtan megállhattok a falu végén is, de ekkor több, mint 1 km unalmas gyaloglás vár még rátok az út szélén.

A Dráva

A 695 km hosszú folyó Olaszországban ered 1200 m fölötti magasságban, Dobbiaco (Toblach) határában, és Horvátországban, Almásnál (83 m magasságban) ömlik a Dunába. A mai Magyarország területét a Mura-torkolatánál éri el Zala és Somogy vármegye határának közelében, és a Drávaszabolcsi határátkelő után, dél-Baranyában hagyja el.
Élővilága rendkívül változatos és értékes, köszönhetően annak, hogy Európában szinte egyedülálló módon háborítatlan, természetes partvidékű folyóról van szó. Több, mint 100 védett növényfaj fordul elő errefelé, ebből 7 Magyarországon csak itt él, például a csermelyciprus és a hármaslevelű szellőrózsa. A Dráva mintegy 4500-5000 féle állatnak ad otthont, ebből 300 védett. A más folyókhoz képest igen tiszta víz sok különleges állat élőhelye, köztük ritka kérész-, tegzes- és szitakötőfajoknak. Van köztük olyan is, aminek az egész Földön alig ismert más előfordulása (ez a Platyphylax frauenfeldi elnevezésű tegzes). A puhatestűek közül például a ritka szávai vízicsiga érdemel említést. Madárvilága is változatos, külön kiemelendő a küszvágó csér és az országban csak itt élő kis csér.
Sajnos, mint szinte mindent a természetben, a Drávát is több emberi beavatkozás veszélyezteti, például az illegális kavicsbányászat és a horvátországi Novo Virjénél tervezett vízlépcső. Természetvédő szervezetek mindkettő ellen tiltakoztak és tüntetéseket is szerveztek.

Heresznyéről

Heresznyének, a Dráva-parti falunak ma mintegy 300 lakója van. Első említése 1219-ből ismert (Haraznia iuxta Dravam írásmóddal), későbbi birtokosai között megtaláljuk a Széchenyi családot is. Lakói többnyire horvátok voltak, még a 20. század első felében is, és a mai napig is sok horvát él itt. A falu elhelyezkedéséből adódóan többszörösen hátrányos helyzetű település: az ország egyik nagyon ritkán lakott területe Dél-Somogy, ahol igen kevés a munkalehetőség és rossz a közlekedés is. A kiutat a turizmusban látják a helyiek, ez természetesen a Dráván alapul, és annak szép környezetén. Nyaranta a legtöbb vízitúrázó Heresznyéből indul el, mert az Őrtilosig terjedő részen augusztusig tilos vízre szállni. Említést érdemel még a fecskepart is, ahol több száz fecskecsalád fészkel.

A vízvári kanyon

Amikor a ládát rejtettük, a közeli szántóföldekről egy kisebb vízmosás vezette le a vizet: ez körülbelül a ládától 350 méterre északra keresztezte az országutat. Az elmúlt néhány évben (ezt 2023-ban írom) azonban ez az árok a lezúduló csapadékvíz hatására valódi látványos kanyonná alakult, érdemes megnézni! Az ajánlott parkolóhoz igen közel van egy jó kilátópont:  N 46° 4,078' E 17° 15,672' 116 m [GCDRAV+kilátás2] Hasonló esetek, amikor így megnyílik a föld, egyébként néha elő szoktak fordulni Somogyban, de például amikor 2010-ben Somogybabod mellett történt ilyen, azt elég hamar betemették.

Kellemes kincskeresést és somogyi időtöltést kívánok mindenkinek!