WAP: A kastélyparkban fa tövében. Pótjelszó csak 22 óra után közlekedési táblában pet palack.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

A geoláda helye megváltozott 2023 január 21.-én!

Megkérnénk mindenkit, hogy a pótládát, csak 22 óra és reggel 6 óra közt keresse, mert nagyon forgalmas helyen van! Nem szeretnénk, ha eltűnne! E mellett a kastélyból sem sok látszik, ha valaki csak ezt keresi meg!

Megközelítés:
Debrecen felől a 471-es úton Nyírbátorig, majd mellékúton Nyírvasvári, Terem, Vállaj (határátkelő) felé.
Budapest felől leggyorsabb az M3-as autópálya Debrecenig, majd 471-es út..
Budapest felől legrövidebb út: M3-as autópálya a Bagi kijáratig, majd Görbeháza, Hajdúnánás, Hajdúdorog, Újfehértó, Nagykálló, Nyírbátor útvonal.
Magyar autópályamatrica nélkül is megközelíthető Pest felől a 3-as és 4-es főútvonalakon.
Nagykárolyban a Magyarország felől bevezető főút mellett, bal oldalon található a vár, így könnyen meg lehet látni, találni. A főút jobb oldalán végig ingyenes parkoló helyek vannak.

A rejtésről:
Első ládarejtésünk alkalmával a Nagykárolyi (Carei) Károlyi-kastélyhoz invitálunk titeket. Már az első alkalommal, amikor erre kirándultunk mély benyomást tett ránk a gyönyörű vár és az őt körülvevő óriási angolpark. Remélem, hogy másoknak is elnyeri a tetszését!
Érdemes nappal felkeresni a várat, hiszen akkor látogatható a múzeum is. A múzeumban korabeli berendezésű szobákat, illetve Afrika élővilágát ismerhetjük meg. E mellett otthont ad ideiglenes kiállításoknak is, legutóbb gyufa gyűjtemény, és modern képzőművészeti kiállítás volt látható. A láda a kastélyparkban fa tövében, található. Kérjük mindenkit, hogy körültekintően logoljon, hogy minél hosszabb életű legyen a láda. A park bezár 22 órakor, ezért került a pótláda a parkon kívülre, hogy állandóan elérhető legyen! A pótláda pet palack, közlekedési táblában elrejtve. Megkérnénk mindenkit, hogy a pótládát, csak 22 óra és reggel 6 óra közt keresse, mert nagyon forgalmas helyen van! Nem szeretnénk, ha eltűnne!

A park hátsó, ládához legközelebb eső bejárata:  N 47° 41,120' E 22° 27,955' 123 m [GCNaKa+hátsóbejárat]
A park főbejárata:  N 47° 41,076' E 22° 28,063' 123 m [GCNaKa+főbejárat]
A park oldalsó bejárata:  N 47° 40,928' E 22° 27,958' 123 m [GCNaKa+oldalbejárat]
Pótjelszó:  N 47° 41,084' E 22° 28,090' 123 m [GCNaKa+pótjelszó] ponton közlekedési táblába Pet palack.
A parkban egy játszótér is található, körhintával, csúszdákkal:  N 47° 41,031' E 22° 27,904' 123 m [GCNaKa+játszótér]
E mellett egy pálmaház is van a parkban:  N 47° 41,046' E 22° 27,889' 123 m [GCNaKa+pálmaház]
Ingyenes mellékhelyiség:  N 47° 41,114' E 22° 27,956' 123 m [GCNaKa+mellékhelyiség]
Jégpálya:  N 47° 41,009' E 22° 27,804' 123 m [GCNaKa+jégpálya]

Park nyitvatartás:
Minden nap 6-22 óráig

Pálmaház nyitvatartás:
Hétfőtől-péntekig 12-16 óráig

Múzeum nyitvatartás:
Hétfő: szünnap
Kedd-Vasárnap: 9-17 óráig

Múzeum belépő 2023-ban:
Felnőtt: 20 Lei
Egyetemista/nyugdíjas: 10 Lei
Diák: 5 Lei
7 év alatt/veteránok/múzeumi dolgozók/fogyatékkal élők: ingyenes
Idegenvezetés: magyar/román: 30 Lei

Fényképezni szabad, de vakut használni tilos!

Nagykároly rövid története:
Nagykároly megyei jogú város Szatmár megyében. Neve az ótörök eredetű ómagyar karuly (mai karvaly) köznévből származik, valószínűleg személynévi áttétellel. Középkori névalakjai: Karul (1320), Karol (1385), Nagy-Károly (1428). Előtagja a középkorban Szaniszló határában létezett Károlypusztától való megkülönböztetésére szolgált.
1264-ben már létezett és a Kaplony nembeli Károlyi család első birtokközpontja volt. Eredeti településmagja a mai kastély és a római katolikus templom között állhatott.
1398-ban még mindössze három utcából állt. Az 1400-as években Károlyi Simon kezdte nagyobb településsé fejleszteni. Folyamatos betelepülésekkel, építkezésekkel a város 1780-tól Szatmár vármegye székhelye lett. 1887. május 6-án a város nagy része leégett, ezután alakult ki a belváros mai, rendezett képe. 1926-ban elveszítette megyeszékhelyi rangját és Szilágy megyéhez csatolták, 1968-ban került újra vissza Szatmár megyébe.

Néhány Nagykárolyhoz kapcsolódó híres személy, esemény:
- Itt született 1530 körül Károli Gáspár, az első teljes magyar nyelvű biblia fordítója.
-Itt született 1669. július 2-án gr. nagykárolyi Károlyi Sándor kuruc generális, majd császári tábornagy.
- Itt született 1880. június 1-jén Kaffka Margit író, költő.
- Petőfi szerelme Nagykárolyban kezdődött Szendrey Júliával.

A vár története:
A XV. század végén, 1482-ben (május 1-én) I. Mátyás királytól kapnak a Károlyiak (Károlyi Lanc László) engedélyt kőház építésére.
Ez a "lakóházvár" 1592-ben erődítménnyé válik, mikor Károlyi Mihály megerősítette a törökök ellen. A kastély ekkor végvár jellegű, belső udvarházzal, külső várfalakkal, bástyákkal, lőrésekkel, ezeket körülölelő mély vízárokkal és külső paliszáddal.
1699-ben báró Károlyi Sándor díszesebben átalakíttatta. 1794-ben gróf Károlyi József a régi várat lebontatta és helyébe kastélyt építtetett, Joseph Bitthauser tervei alapján, barokk stílusban. Ekkor lemondanak a védőrendszerről, a belső tereket a lakók szükségleteihez alakítják át. Háromszög alapú dísztornyokkal fedett, belső udvaros, négyszintes épület, ami a boltozatos pincével is rendelkezik. Monumentális fogadótermét festmények és szobrok díszítik.
1894-ben gróf Károlyi István kérésére, Ybl Miklós építette át neogótikus-neobarokk stílusú héttornyos, árokkal körülvett lovagvárrá, ezt hirdeti a fekete márványtábla az épület falán.
Ma egy egységes eklektikus és szecessziós stílusa van, értékét a XVIII. századi barokk elemek csak emelik.
Jelenleg a vár egy részében múzeum és könyvtár működik.
A 12 hektáros parkjában növényritkaságokat csodálhatunk meg. Legidősebb fája egy 1810-ben ültetett platán. A park szélén 33 m magas, 1888-ban épült romantikus stílusú víztorony áll.

A vár nevezetes látogatói:
- 1708-ban 28 napot töltött benne II. Rákóczi Ferenc fejedelem.
- 1747-ben Miksa királyi főherceg, 1847-ben István főherceg, köznyelven Palatinus Pista tartózkodott benne.
- 1884-ben Rudolf trónörökös jött látogatóba, gróf Károlyi Istvánhoz.

Károlyi család:
Az Árpád-kori Kaplony nemzetségből származó Károlyi dinasztia egyike a legrégibb ősi főnemes magyar nemzetségeknek. A családi hagyomány szerint birtokainak egy részét a honfoglalás korában szerzik. Ezek közé a birtokok közé tartozott a Szatmár vármegyei Nagykároly, ahonnan később a család tagjai a XV. század elejétől nevüket, illetve előnevüket kölcsönözték. A családból királyi udvari és országos főméltóságot elsőként betöltő Károlyi Mihály (1585-1626) II. Mátyás uralkodó akaratából 1609. december 11-én magyar bárói rangra emelkedett. Unokája, báró Károlyi Sándor (1669-1743) a Rákóczi-szabadságharchoz csatlakozott, s ő kötötte meg 1711-ben az adott körülmények között legméltányosabb, kompromisszumos szatmári békét. Érdemei elismeréseként III. Károly uralkodó 1712. április 5-én a magyar grófi méltóságot és a Nagykárolyról vett előnevet adományozta számára.