A láda egy kb. 150 cm magasan derékba vágott fa belső üregében várja megtalálóit. Felülről tudod kivenni. Az ikerfa egyik fele csonka csak.
Ez egy
örökbefogadható geoláda. Ha szívesen lennél a gazdája, kérlek,
keress meg!
Ha egy árva ládát szívesen gyógyítanál, ha van rá módod, előtte vedd fel a kapcsolatot a
LádaDokikkal.
Ha csak a helyszínen derül ki, hogy a gazdátlan láda gyógyításra szorul, segíts rajta bátran! Változtass azon, amin szükséges! Ha akarsz, találj ki új jelszót, keress a közelben egy jobb rejteket!
A megváltozott adatokat juttasd el minél hamarabb az
Adoptálható ládák felhasználónak!
Köszönjük a közösség nevében! :)
Megközelítés
Leggyorsabb útvonal: a Baranyavár (Branjin Vrh) - Pélmonostor (Beli Manastir) - Laskafalu (Čeminac) - Dárda (Darda) - Bellye (Bilje) - Kopács (Kopačevo) útvonalon
A legszebb útvonal: a határátkelő után
N 45° 51,057' E 18° 39,442' 106 m [GCARET+1crossing], majd Izsép (Topolje) - Hercegmárok (Gajić) - Darázs (Draž) - Vörösmart (Zmajevac) - Csúza (Suza) - Hercegszőlős (Kneževi Vinogradi) - Albertfalu (Grabovac) - Laskó (Lug) után a
N 45° 39,552' E 18° 46,745' 93 m [GCARET+2crossing] kereszteződésben balra, majd a
N 45° 40,862' E 18° 48,786' 93 m [GCARET+3crossing] - nál jobbra fordulunk, innen az út néhány km-en keresztül egysávos lesz, de szinte végig gyönyörködhetünk az ártéri tájban.
A Kopácsi rét
A Kopácsi rét Európa egyik legjelentősebb vizes élőhelye, ami hozzávetőlegesen a magyar-horvát-szerb hármashatártól a Duna-Dráva torkollatig terjedő területet foglalja magába.
A Duna a belé torkolló Drávát nem tudja teljes egészében befogadni, így a közelben lévő helyek az év nagy részében, míg egyes mellékágak, holtágak és tavak egész évben vízzel telítettek.
A Duna delta után ez a 23 000 hektáros terület a második legjelentősebb ívóhely a Dunán. A halbőség mellett rendkívül gazdag a madárvilág, valamint a mocsári növényzet.
A gerinctelen állatokat több mint 400 faj képviseli, különlegesség a
Unio tumidus kopaciensis nevű kagylófajta, amelynek képviselői csak itt találhatóak meg.
Eddig 44 halfaj előfordulását írták le, ami szintén a kivételes fajgazdagságot jelzi, ám az igazi különlegességet a madárvilág jelenti. Eddig 285 madárfajt figyeltek meg a Rét területén, amelyek közül 141 itt is fészkel.
A legnagyobb kolóniát a kormoránok, bibicek, csérek, kócsagok alkotják. Ritkaság a 20 fészkelő fehérfarkú rétisas ill. néhány fekete gólya és kócsagpár.
Az itt élő vörös gímszarvasok a terület karakterisztikus emlősei.
A növényzet közül megemlítendő a fehér tündérrózsa, a tündérfátyol és a sulyom. A csendesebb morotvákban található a mételyfű és a jégkori maradvány rucaöröm. Jellegzetes ritka növény a villás sás. A Duna zátonyain csigolya bokorfüzesek és mandulalevelű bokorfüzesek találhatók. Védett növény a nyári tőzike és a kockás kotuliliom is. Jellemző az egyes szubmediterrán növényfajok szórványos megjelenése: a borostás sásé vagy például a fürtös gyűrűvirágé. Az Alsó-Duna-völgy talán legnevezetesebb növénye a bennszülött fekete galagonya.
A turisták igényeit két sétahajó, tanösvény, pihenőépületek és információs központ látja el.
A híres természettudományi gyűjtemény sajnos a délszláv háborúban teljesen megsemmisült.
A hajók (ORAO I és a LISKA) naponta többször is indulnak. Hétköznap, hétfő kivételével minden nap, 11:00 és 15:00 kor, hétvégén 11:00, 13:00, 15:00-kor. Sok turista esetén mindkét hajó üzemel. Most a nyári szezonban a felnőtt jegy 50kn, gyerek 30kn, a csoportos 45kn (nekik előre be kell jelentkezni). A Kopácsi rét területén a turistákat kiszolgáló részeken és az utakon kívűl, nem szabad tartózkodni, de igény esetén szerveznek kirándulásokat, szakember vezetésével. Bővebb információ a terület
honlapján található.
A víz melletti falu
Kopács ősi halászfalu, lakosságának kb. a háromnegyede magyar nemzetiségű. Sorsa mindig a mellette lévő vizes területektől függött. Mivel a középkorban hallal adóztak, tulajdonlásáért gyakran pereskedtek a főurak.
Messziről észrevehető református temploma nem is annyira kultúrtörténeti értéke, hanem az 1991-es háború kapcsán robbant be a köztudatba, a megrongált torony annak egyik szimbólumává vált. A falon lévő tábla információja szerint 1999-ben a magyar nép adományaiból építették újjá.
Mit nézzünk meg útközben?
Mivel útközben számos érdekes településen haladunk keresztül, a látnivalókra külön is fel szeretném hívni a figyelmet. Feltűnhet, hogy főleg a második útvonalon a falvak neve magyarul is ki van írva. Horvátországban ez 30%+1 fő esetén valósulhat meg. Az elmúlt másfél évtizedben, konkrét harci cselekmények itt nem történtek, de a terület szerb megszállás alatt volt, annak minden következményével. A lakók nagy része elmenekült, a térség elszegényedett és máig sem közelítette meg az életszínvonal a háború előttit. Elaknásított területek főleg a magyar határ közelében fordulnak elő, ezeket és általában az elvadult területeket kerüljük.
Izsép (Topolje):
Szent Péter és Pál templom
Kiskőszeg (Batina):
Felszabadulási emlékmű,
Zöld sziget
Vörösmart (Zmajevac): Deák szurdok, Baranyai Júlia néprajzi gyűjtemény (ref. templom mellett 19-es épület)
Csúza (Suza):
református templom
Hercegszőlős (Kneževi Vinogradi):
református templom
Laskó (Lug):
református templom, néprajzi gyűjtemény
Bellye (Bilje):
Savoyai kastély
A dombvidéken található falvakat Hegyaljának hívják, itt egyre több jól felszerelt borászat és falusi turizmussal foglalkozó vállalkozás kezdte meg a működését.
A síkvidéki falvakat Alfaluknak nevezik, amelyek lakói a mezőgazdaságból és a nádvágásból éltek, kivétel Kopács, amely kizárólag a halászatból.
www.website-hit-counters.com