Wap:

A ládát új rejtekhelyén, egy többágú fa tövénél találjátok.
Mérete 15x10x5 cm.

Mindenkit kérek az óvatos logolásra és a
gondos visszarejtésre!

Bizonyára sokan láttátok már az Az Ópusztaszeri emlékparkot, de ha még nem is jártatok ott, hallottatok már róla. De kevesen tudják, hogy nem messze innen, Pusztaszeren is áll egy emlékmű, ami úgy szintén Árpád és vezéreinek állít emléket.
Ezt a helyet szeretném Nektek bemutatni!

Megközelítés:

Pusztaszer központjában  N 46° 33,029' E 19° 59,157' [GCPHVE+ Forduló 1], majd itt  N 46° 33,628' E 19° 58,378' [GCPHVE+Parkoló 1]. Az emlékmű itt  N 46° 33,431' E 19° 58,117' [GCPHVE+Hétvezér Emlékmű].

Miután megkerestétek a ládát, érdemes még felkeresni az ún "Bagi-féle" malmot, mely 1942-44-ben épült. A II. világháború után tulajdonosától elvették, még mielőtt beüzemelhette volna és azóta is üresen áll az erdő szélén. Jelenleg egy francia úr a tulajdonosa, aki nyaranta újítgatja. Hosszútávú elképzeléseiről nincs információ!
Menjetek tovább a piros négyszögön , majd itt  N 46° 33,712' E 19° 58,267' [GCPHVE+Forduló 2], majd itt  N 46° 34,103' E 19° 58,722' [GCPHVE+Forduló 3]. Elhaladtok egy farm előtt, ahol több száz szarvas csodálható meg  N 46° 34,288' E 19° 58,522' [GCPHVE+Farm]. Végül itt  N 46° 34,507' E 19° 58,278' [GCPHVE+Forduló 4]. Innen már csak 500 méter a  N 46° 34,874' E 19° 58,675' [GCPHVE+Malom].

Hétvezér emlékoszlop:

Pusztaszer minden magyar számára ugyanazt jelenti: a hét törzset, Árpád vezért, a honfoglalást, hazát, győzelmet, magyar sorsot.
"896-ban az alpári csata diadala után Árpád vezér és hős vitézei a Gyümölcsény erdő mellett megpihentek. 34 napig maradtak, de addig sem tétlenkedtek. A vezér és nemesei elrendezték az országnak minden szokástörvényit, valamennyi jogát, megtartották az első országgyűlést.
Szerét ejtették az ország dolgának. A nép ezt a helyet Szer-nek nevezte el."
- tudjuk meg II. Béla királyunk névtelen jegyzőjétől, 1138-ban leírtak alapján. A legenda szerint, mielőtt "Szer"- pusztából a nemzetgyűlés eloszlott volna, a honfoglalást megörökítendő, a hét vezér emlékére hét halmot hordtak össze.
A hét halom: 1. Árpádhalom 2. Sáregyházihalom 3. Szárnyékhalom 4. Vesszőshalom 5. Kártyáshalom 6. Lukashalom 7. Császárné halma - ma is áll a pusztaszeri síkon. Mai tudásunk szerint azonban a halmok valószínűleg régebbi eredetűek, ezért akár állhatott is rajtuk a vezérek sátra.
1861. július 15-én Sándor Ferencz kecskeméti előkelő polgár, és harminc másik polgártársa aláírásával javaslatot tett Kecskemét város községhatóságához (mely Pusztaszer akkori birtokosa volt), azt kérvén:
"...Miután a városnak jutott az a szerencse, mint örök tulajdonát bírni ama szent föld egy részét, amelyen a honalapító Árpád legelső nemzeti törvényhozó ősgyűlést tartott, ott országos emlék állíttasson az Árpád halomnak elnevezett dombon."
Először 1861 októberében tárgyalta az országgyűlés az ügyet. Ám csak 1895. május 12-én járt Pusztaszeren a parlamenti bizottság, hogy megkeresse a 7 halmot és kijelölje közülük az Árpádhalmot, ahová felépülhet az emlékmű. A bizottságot Thaly Kálmán képviselő vezette.
Közben a szegediek is hasonló emlékmű felállítását kezdeményezték az alsó-pusztaszeri Sövényházán.
Kecskemét város közgyűlése 1896. április 23-án megtárgyalta az Országos Diákszövetség által felállítandó emlékoszlop és ünnepély tervét. 1896. június 20-án helyezik el Pusztaszeren, Kecskemét város birtokán felállítandó emlékmű alapkövét (2 héttel hamarabb, mint Sövényházán). Azt is közlik, hogy az emlékművet 1897-ben kívánják leleplezni. Az erre szervezett gyűjtésből viszont nem jött össze a tervezett 13 500 Ft. Le kellett mondani a drága emlékműről. Ezért tervet készíttettek egy egyszerűbb obeliszkre Pataky Imre kecskeméti rajztanárral, aki az emlékoszlopra a turulmadarat és a hét vezér arcképét is megmintázta.
1898. januárjában megbízták Gerenday Antal és Fia budapesti szobrász és kőfaragó céget a mű kivitelezésére. 4970 Ft-ért vállalták az emlékoszlop elkészítését. Jó minőségű tufa kőből dolgoztak. A vezérek domborművét és a turulmadarat bronzból öntötték. A nyugatra néző oldalra Árpád vezér alá került a nagy márványtábla rajta a felirat:
"Magyarország 1000 éves fennállásának emlékére
Kecskemét város támogatásával, közadakozásból emelte
a Magyar Országos Diákszövetség!"

Az obeliszk többi oldalán a vezérek kettesével: Előd, Ond, Kond, Tas, Huba és Töhötöm. Az obeliszk 12 méter magas tetején a magyarok totemállata, a turul látható.

1900. június 24-én végre ünnepélyesen felavatták Pusztaszeren a Hét vezér emlékoszlopát.
Így lett és van a történelmi Pusztaszeren két honfoglalási emlékmű. Az obeliszk és szép parkja azóta is Pusztaszer község nevezetessége. Minden ünnepüket ott tartjuk meg, tisztelegve a vezérek előtt. A másikat Szeged városa emeltette Sövényházán (a mai Ópusztaszeren) 1896-ban.

Pusztaszerről röviden:

A 24 000 holdas Szert, az idők során nevezték már Zernek, Szermezővárosnak is. A századok folyamán többször megsemmisült, azonban a sors különös kegyelméből mindig újjáépült. Tönkrevetette a tatárdúlás, a török uralom, 1638-ban nagy tűzvész pusztította és a földdel tette egyenlővé. 1640-ben újjáéledt, azóta Pusztaszer a terület neve. Első tulajdonosa Ond vezér volt. Ő a sikeres harcok jutalmaként kapta Árpád vezértől. Majd a Bár-Kalán nemzetségből származó Kalán püspök birtokába került, aki a terület délkeleti (ma Ópusztaszer) részén felépíttette Szermonostorát. A történelem folyamán a tulajdonosok sokszor cserélődtek Ond vezértől a Bár-Kalán nemzetségen, a Szeri-Pósa családon, az Erdődyeken át a Pallavichiniekig. Állandóan jogviták nehezítették a tulajdonosok és Szer életét. 1800-ban Pusztaszer nagy kiterjedése miatt 4 részre szakadt: Felső-Pusztaszerre (a mai Pusztaszer), Alsó-Pusztaszerre, Pusztaszeri rétségre és Kis-Zerre. 1828-ban gróf Pallavichini Károly ebből megvásárolta az utóbbi három részt. Felső-Pusztaszer pedig Kecskemét város tulajdonába került. Azonban a Pusztaszer és Kecskemét közötti távolság (53 km) abban az időben igen nagy távolságnak számított. A városnak ez egyre nagyobb teher lett, ezért 1871-ben már intézkedéseket tett, hogy Felső-Pusztaszer önálló településsé váljon. Egy év múlva megkapta belügyminiszteri engedélyt, de 1876-ban egy törvénycikk elutasította. 1882. októberben Pusztaszert közigazgatásilag Kistelekhez csatolták és végül évekkel később, 1934. január 1-jén vált Pusztaszer önálló településsé.

Forás 1: Pusztaszer.hu
Forás 2: Kistelek.hu
Forás 3: Kiskunsági Nemzeti Park

További jó kesselést mindenkinek!

MeSa

A ládát 2015.10.10.-én adoptáltam. 2015.10.30.-án és 2017.11. 03.-án karbantartás.
A környéken fakivágások történtek, a környék erőteljesen átalakult, ezért a ládát új rejtekhelyre újból rejtettem 2018.03.31-én. Reméljük, itt nem lesz fakivágás.