
Mint ládadoki a geoládát utolsó logjai vizsgálata alapján betegre állítottam.
Ha van rá lehetőséged, kérlek javítsd!
További tudnivalók a beteg ládákról: https://geocaching.hu/documents.geo?id=ladadoki
[tapiapi, 2021.08.18 21:19]
WAP: A 14x14x6 cm méretű műanyag konyhai doboz, egy sziklacsoport oldalában kialakult természetes szikla-fészekbe, kövekkel álcázva van elrejtve. Kérjük szépen gondosan visszarejteni, mintha a sajátod volna. Köszönjük.
Kedves túrázó, ezzel a geoládával Erdélybe szeretnénk elcsábítani, az Erdélyi-Szigethegységbe és azon is belül, a Gyalui-havasokba.
Megközelíthetősége
Figyelem!
A Bélavár túra
A Gyalui-havasok ismertetése
Megjegyzés!
Irodalomjegyzék:
Geoláda megtalálói:
Megközelíthetősége
Bélavár kilátópontjait, így a geoládát is több irányból lehet megközelíteni, de ami magát a túrát illeti, itt csak azt fogjuk ismertetni, melyen a
Torockó túra alkalmával odajutottunk.
A túra autós szakasza lehet hosszabb, de jobb minőségű úton, vagy rövidebb, de rosszabb úton... csakis a bőség zavara miatt:-)
Rövidebb, de rosszabb:
Ha Magyarországot az ártándi határátkelőnél hagyjuk el, akkor Nagyváradon (Oradea) a dél-keleti irányú DN76 (E79)-es főutat kell keresni. Belényest (Beiuş) elhagyva is a DN76-on (E79-en) maradunk, és csak az
N 46° 31,421' E 22° 27,844' 285 m [GCBelV+1Utelagazas] pontban térünk kelet felé, a DN75-ös főútra, melyet az
N 46° 25,549' E 23° 27,248' 399 m [GCBelV+2Utelagazas] pontban hagyunk el, nyugat felé letérve. Nagyváradtól idáig meglehetősen zötykölődős, toldozott, foltozott úton haladunk, de az aszfalt nélküli út, még csak ez után jön, és tart egészen az
N 46° 27,780' E 23° 22,706' 546 m [GCBelV+Parkolo] pontig, ahol egy Vegyesbolt (Magazin Mixt) előtt kényelmesen parkolhatunk.
Hosszabb, de jobb:
Ha Magyarországot az ártándi határátkelőnél hagyjuk el, akkor Nagyváradon a keleti irányú E60-as főutat kell keresni. Az E60-asról, vagy egyes térképek szerint az 1-es főútról, Magyarlónánál (Luna), az
N 46° 44,720' E 23° 27,112' 387 m [GCBelV+3Utelagazas] pontban térünk dél-nyugat felé, a DJ175-ös útra. Ezt a toldozott, foltozott utat az
N 46° 30,525' E 23° 35,671' 345 m [GCBelV+4Utelagazas] pontban cseréljük fel, egy hasonlóan gyenge minőségű útra, a DN75-re, ami az Aranyos (Arieş) patak völgyében halad. Az aszfalt nélküli út a már ismert az
N 46° 25,549' E 23° 27,248' 399 m [GCBelV+2Utelagazas] ponttól egészen az
N 46° 27,780' E 23° 22,706' 546 m [GCBelV+Parkolo] pontig tart, ahol a már említett Vegyesbolt előtt tudunk parkolni.
Figyelem!
A hegyekbe indulunk, ahol a hegyek törvénye érvényesül! Az eső és a hideg váratlanul érkezik! Tehát vigyünk magunkkal meleg ruhát és esőkabátot! (Nem esernyőt!). Ha elered az eső, az ösvények, sziklák csúszósakká válhatnak, ezért erre a túrára csakis túrabakancsban vállalkozzunk. Vigyünk magunkkal fejenként legalább 1,5-2 liter ivóvizet, és az ajánlott helyen frissítsük fel teljes ivóvízkészletünket. A legnagyobb kánikulában is legyen hátizsákunkban valami meleg ruha, mert az eső pár perc alatt is eleredhet, ami ott a hegyek között gyors és kíméletlen lehűléssel jár!
A turistajelzések mindenütt nagyon jók. Mégis érdemes felkészülni térképpel, esetleg útleírással. Térképes útleírásként, az "ERDÉLY HEGYEI" sorozat 6. kiskönyvét, Palczer János "Gyalui havasok" című munkáját tudnánk ajánlani. Tájékozódáshoz, útvonaltervezéshez pedig használjátok a térképes GARMIN GPS-ekbe is feltölthető ingyenes térképet, az
Erdély Térkép Projekt oldalairól.
A Bélavár túra
A már említett Vegyesbolt előtti parkolótól úgy 120 métert vissza kell sétálni, mert onnan indul észak felé az az út, melyen nemsokára felfedezzük a

jelzést.
Az
N 46° 29,035' E 23° 22,205' 713 m [GCBelV+Forras] pontban bújik elő a patak a sziklák közül. Itt mindenképpen vegyünk magunkhoz minél több ivóvizet, mert később egyáltalán nem lesz.
Úgy 100 méterrel a forrás után elfogy a

jelzés, amit felvált a kettéágazó

jelzés. Mi válasszuk a jobboldalsót, mert összehasonlíthatatlanul békésebben fog felkapaszkodni az első képen látható sziklák tetejére. Persze akik voltak a már említett Torockó túrán, most biztos mondanak egy pár szépet, mert hát az igazat bevallva ez a szakasz sem a laposságáról híres:-)
Az
N 46° 29,551' E 23° 23,062' 1113 m [GCBelV+Nyereg] pontban felérünk egy füves nyeregbe. Itt érdemes megpihenni, majd alaposan tanulmányozni a továbbhaladó

jelzést, ugyanis itt meglepetésszerűen lefele kezd haladni, majd az
N 46° 29,578' E 23° 23,073' 1093 m [GCBelV+6Utelagazas] pontban megjelenik a kettéágazó

jelzés. Mi a baloldalsó ösvényen folytatjuk utunkat.
Nagyon hamar rájövünk, hogy a felfelé kapaszkodásnak még koránt sincs vége, de fáradalmainkat kárpótolják az
N 46° 29,721' E 23° 23,013' 1182 m [GCBelV+1Kilato] pontból, az
N 46° 29,857' E 23° 22,929' 1312 m [GCBelV+2Kilato] pontból, és az
N 46° 29,805' E 23° 22,585' 1366 m [GCBelV+3Kilato] pontból elénk táruló látvány. Aztán az
N 46° 29,761' E 23° 22,327' 1382 m [GCBelV+4Kilato] pontban, illetve az
N 46° 29,723' E 23° 22,312' 1367 m [GCBelV+5Kilato] pontban jó hosszan lehet pihenni, mert innen sem hétköznapi a kilátás, no meg a geoláda sincs már messze:-)
Persze a ládáig még van egy kevés, de annál több kilátópont, melyeket már nem sorolnék fel, hátha untatlak velük...
A túra oda-vissza úgy 18 km, a szintkülönbség pedig 825 méter.
A Gyalui havasok rövid ismertetése
A Közép-Európán végighúzódó Kárpátok hatalmas gyűrődéssel képződött hegyvonulata, félkörben öleli át az Erdélyi-Szigethegységet.
"Az Erdélyi-Szigethegység amint már a neve is elárulja, jól körülhatárolt, nagy kiterjedésű majdnem 20.000 km
2-nyi hegytömb, amely nyugatról elválasztja a Tisza alföldjét a keletre elhelyezkedő Erdélyi-medencétől, míg északon a Szamos, délen a Maros szab határt a hegyvidéknek. Az Aranyos völgye, amely nyugatról keletre teljes hosszában szeli át e hegységet, egy északi és egy déli tömbre osztja fel azt.
A Gyalui-havasokat viszonylag kevesen ismerik és kevesen járják. A maga 1350 km
2-ével, az Erdélyi-Szigethegység legnagyobb, kb. 25 km szélességben húzódó vonulata.
Fő vonzereje a hegységre jellemző magas, panorámákban bővelkedő hegyoldalak és hegyhátak, általában enyhe emelkedőkkel és elkoptatott gerincekkel. Szépségét fokozzák mélyre bevágott völgyei mészkőszorosai, szirtjei, zuhogó vízesései, vízelnyelő barlangjai, elszórt hegyi tanyákban gazdag vidéke.
A hegység állatvilága nem túl gazdag. Előfordul itt medve, szarvas és farkas is, de gyakoribb a vaddisznó és az őz.
Növényvilága igen változatos, 1941-től leghíresebb növényvédelmi rezervációja Bélavár lett, a kristályos kőzetekbe beágyazott mészkőszirtek ajándéka. Ez a sziklák fölötti fennsíkon terülő védett park különleges növényzetét annak köszönheti, hogy a magas szirteken uralkodó hideg szelek megőrizhették a jégkorszak növényzetét amely ma már csak a sarki övezetben található. Ilyen például a havasi hízóka, (pinguicula alpina), a pompás tárnics (gentiana clusii), az igen ritka orchideafaj a sötétkosbor (nigritella rubra), a havasi gerebcsin (aster alpinus) valamint az igazi növénykincs a medveszőlő (arctostaphy uva-ursi). Bár Bélavár elsősorban növényvédelmi terület, itt található egy ritka pillangó faj a Phybalapterie calligraphata is, illetve a madarak közül a pillangómadár (Tichodroma muraria)."
Bélavár kilátópontjai télen szerintünk egytől egyik megközelíthetetlen célpontok! Használjátok ki a nyarat és főleg a kora őszt ezen csodálatos célpontok felkereséséhez.
Ebben kívánunk Nektek nagyon jó időt, kellemes túrázást és sok pozitív, felejthetetlen élményt!
Anikó és Miki
Ezen geoláda rejtésében, - nagy megtiszteltetésünkre - a Torockó túrán résztvevő Csapat segédkezett, szeretetével, szakértelmével, tapasztalatával, ötleteivel és nem utolsó sorban kedves szívatásával:-) Hálás köszönet Nekik Mindenért!
A közös és egybehangzó döntés szerint, a megtalálás elsőségét, de csak az elsőségét, természetesen fenntartják az igazi első megtalálónak úgy a vendégfüzetben, mint a webes felületen.
Megjegyzés!
Az 4-es terep csak azokra vonatkozik, akik végigjárják a leírásban szereplő útvonalat. Akik más irányból érik el a célpontot, azok is 4-es terepen fognak túrázni, de azok nem ezen útvonal szépségeit látják:-)
Irodalomjegyzék:
- Palczer János - Gyalui havasok
'
Ládatörténet
2025. 1. 6. - A régóta beteg ládát adoptálhatóvá teszem, remélhetőleg így hamarabb talál a gyógyítást vállaló, új, gondos gazdát. [Admin(Fazék)]