+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
+
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
+
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
A híd környezete eléggé szegény rejtekhelyben, ezért kis méretű (3x10 cm) mikroládát rejtettem el. Vigyázzatok, hogy ne alakuljon ki kesser ösvény a rejtekhelyhez!
A ládába TravelBug NEM helyezhető.
Erről a hídról csak egy valami tudható bizonyosan, hogy semmi nem tudható róla bizonyosan :-) Építéséről semilyen feljegyzés nem maradtak ránk, így több elmélet is létezik az építéséről.
A kétlyukú híd az 1720-as években épülhetett, és a Száraz-éren ível át. A 70-es években vasbeton erősítést kapott, melynek köszönhetően ma is használható.
A (mára már megszűnt)
vendégváró honlap szerint; "A Száraz-éri téglahíd, az ún. török híd a hagyomány szerint a török időkből való, építésére vonatkozó írásos adat azonban nem maradt fenn. Valószínűbb, hogy a XVIII. század elején a Vásárhelyt megszerző Károlyi Sándor építtette."
Dr Tóth Ernő- Hajós Bence:
A hidak elnevezése című írásában a következőket olvashatjuk; "Érdekes, hogy a Török hídként ismert - valójában később épült - néhány kőboltozat (stratégiai okokból a törökök, akik egyébként a hídépítés mesterei voltak, ismereteink szerint nem építettek boltozott hidakat, csak vízvezetékeket). Békéssámson ilyen nevű hídja a kutatások szerint 1809-ben épült. Különös ez a "török" hídnév, hisz ebben az időben már nem kevés kő, illetve téglaboltozat épült magyar mesterek munkájával, mint Pl. Gyulán a Bárdos híd."
A magyar iszlám weblapján is megtalálható volt a híd, mint oszmán-török emlék, de a honlap átalakítását követően már nem szerepel rajta.
id. Pleskonics András pusztaföldvári helytörténész-iskolaigazgató - aki maga is rendelkezik békéssámsoni gyökerekkel -
tanulmányt publikált a Török-hídról, mely a Honismeret című folyóiratban jelent meg a kilencvenes években.
Építészetileg erősen hasonlít a
gcpand stílusára.
Ottjártamkor többen is hódoltak a horgász-szenvedélyüknek.
I-go-sok figyelem! A program simán betervezi a koordinátát, de olyan utakra visz, ami csak terepjáróval járható. Több földút ugyanis szilárd burkolatú útként szerepel az adatbázisában a szoftvernek - helytelenül.
Kullancs veszély:
