2015.01.01-én, Skalpnak köszönhetően, a láda újra lett rejtve. Részleteket lásd a bejegyzéseknél.
Köszönöm Nektek!

ÚJ HELYEN A LÁDA!!!...köszönet érte b_istvan-nak és Perretz-nek a rejtésért!

WAP
Egy fenyőfa gyökerei alatt-között rejtőzik a láda, 330 fokra és 20 méterre a régi helytől.

A láda első helye:
A láda (20x15x8cm, téglalap alakú doboz), az ovális, nyitott falgyűrű maradványa mögötti kis árok oldalában található, gyökerek, kövek és ágak takarásában.
Kérek mindenkit a gondos visszarejtésre!

A legendák szerint Rapsonné, Firtos és Tartod tündérek és testvérek voltak. Ezért Rapsonné- GCRSNE és Firtos-vára GCRVAR után látogassunk el Tartod-várába (855m), a csodálatos Székelyvarságra.

Hargita megye legnagyobb szórványtelepülése, amely kb. 7669 (!) hektáron terül el. A Nagyküküllő forrásvidékén fekszik, amit sok hegyipatak gazdagít, így mire a faluból kiér bőhozamú folyóvá válik.
Az érintetlen természet, a kristálytiszta víz és az ózondús levegő a kikapcsolódás záloga. A páratlanul szép környezet harmóniája egyedülálló lehetőséget nyújt kirándulásra, pihenésre, horgászatra.
Székelyvarság 7 tanyabokorból áll: Sólyomkő, Tálasbérce, Forrásköze, Köküllő, Bagzos, Tisztás, Központ

Megközelítés

A Fenyédet Tekerőpatakkal összekötő 138-as megyei úton haladva, a zeteváraljai víztározó elágazásától északnyugat irányba, 12 km-re található a település.
Déli szélén kanyargó út a központ felé jobbra fordul, a várba vezető út azonban balra (a Júlia ABC mellett) átvezet a Nagy-Küküllő hídján, majd annak partja mentén halad Ny-i, majd ÉNy-i irányban. Erdei úton 4,5 km-t megtéve, a Várhegy alá érkezünk, melyre a kék jelzés vezet fel. A Nagyküküllő és a Tartod-patak jobb parti összefolyásánál álló, meredek oldalú hegyfokot lábától a tetejéig sűrű fenyves borítja. A hegyoldalba felkapaszkodva, kb. fél óra alatt a romokhoz érünk.

Történelmi háttér:

Tartod vára a kutatások szerint tagja volt annak a gyepűvédelmi rendszernek a XI-XII. században, amelyhez Budvár, Kustaly, Firtos és Rapsonné vára is tartozott.
A Tartod völgyében a nyeregre s azon a vártetőre kapaszkodó középkori út nyomai itt-ott halványan még most is fölismerhetők. A hegytető keskeny, kevés harcossal is kitűnően védhető hegynyereggel csatlakozik a Putna-hágóhoz is terjedő fennsík tőle északra húzódó részéhez. Noha a várat nem telepítették uralkodó magaslatra, stratégiai elhelyezkedése mégis kitűnő. A hegyen egy 75 x 37 m-es ovális, nyitott falgyűrű maradványai láthatók. A kőfalas erősség alaprajza szigorúan alkalmazkodik a hosszanti körvonalú tetőcske idomához.
A keleti és nyugati várfalszakasz egyenes futású, végződései félkörösen kanyarodnak. A csigavonalban haladó falvonulat két vége a DK-i oldalon 6 m széles, falszoros-szerű bejáratot képez. A bejáratot mesterséges terepszűkület (töltés) védte. A hegy platója 4-5 m-el emelkedik a fal alapozási szintje fölé, peremén igen bizonytalanul jelentkező sáncmaradvány(?) figyelhető meg. A falon belül épület nyoma nem került elő, sőt, az ÉNy-i részen feltételezett négyzetes torony léte sem igazolódott. A várfalat helyben termelt, szabálytalan, faragatlan andezittömbökből, kevés habarccsal rakták. A fal vastagsága, szélessége egyenlőtlen. A hosszabb K-i oldalon 1,6-1,7 m, a DK-i oldalon viszont eléri a 2 m-t. A DK-i oldalon mindkét fal szabályos rakatú, szabályos felülettel záródik. A falat bizonyos szakaszokon a szálában álló sziklafelületre építették. Máshelyütt 40-50 cm mély, fal-szélességű alapozási árkot ástak a kőzet málladékába.

Ha időnk engedi, érdemes megtekintenünk a vártól úgy 600 méterre található szénégető telepet, valamint további 300 méterre levő kis gátat, amely a helybéli fiatalok strandja is egyben.

Kellemes kikapcsolódást és jó keresést kívánok!
Helga