Iharosberényi óriások

Az iharosberényi Inkey-kastély kertjében két, Magyarországon rekord méretű fát találsz: egy mamutfenyőt és egy himalájai cédrust. Sajnos a rekorder fa időközben kiszáradt, de ott van még (!?) a régebbi 2. most 1. helyezett...
A mikroláda mérete cm-ben D5*12.
Vállmagasságban keresd a zsákos dobozt a drótháló kerítés
beton oszlopával egybenőtt korcs fa túloldali ágára akasztva.

---

A ládába utazó ügynök, vándorbogár, geoérme helyezhető - ha elég kicsiről van szó. Ha még nem tudod, hogy ezek micsodák, feltétlenül olvasd el ezt a leírást!

---

Az iharosberényi Inkey-kastély és kastélypark
Iharosberény
A község neve már 1264-ben kelt okiratban megtalálható, a Berény név akkori helyesírásával. Ma az Iharos (a környéken gyakori juharfára utal) melléknév különbözteti meg a nyelvterületen előforduló többi Berénytől.
A község történelméről, a régi idők mindennapjairól, makkoltató állattenyésztéséről és embertelen boszorkányperéről is olvashatsz bővebben a Berény portálon.

A község környékén a domb- és síkvidék találkozik, a változatos terület túrázásokra ideális.
Erdői gazdag vadállománnyal büszkélkednek, az errefelé szokásos őz-szarvas-vaddisznó hármasságon felül a Tekeres-berki árok a hazai vidrapopuláció fontos élőhelye.

Ajánlott parkoló
A 61-es országút csurgói elágazásánál a 61-es úttól északi irányban egy hatalmas keleti platánokból álló liget található; előtte és mellette parkolhatsz. A keleti platán (Platanus orientalis) a mindenfelé gyakori hibrid platán (Platanus europeus) egyik szülő faja; attól elsősorban mélyen szeldelt leveleivel és kevésbé csupaszodó óriási törzsével különbözik.

Az Inkey-kastély
Az Inkey-család 1726-ban telepedett meg a községben, a 61-es út mellett, a csurgói elágazásnál fekvő barokk kastélyt 1750-ben Inkey Gáspár tábornagy építtette. 1780-ban a homlokzatot átépítették, mivel szó érte a ház elejét: Mária Terézia királynő kifogásolta a tiszta barokk stílustól való eltérést. A parkban épült télikertnek már csak jelzésszerű maradványai vannak meg; a kastély többi művelődéstörténeti értékeit pedig a II. világháború viharai végképp elsodorták (nagy könyvtára, családi levéltára, festményei, bútorzata, porcelángyűjteménye, Eötvös József karosszéke és Deák Ferenc faragványai váltak a vandál pusztítás áldozatául). A kastélyban ma általános iskola működik, amely részben előnytelen a park össz-képét illetőleg (az iskolához tartozó arborétum egy része gazdaságilag van hasznosítva).

Az arborétum
Az arborétum (inkább iskolaudvar) látogatható. Ha a parkoló felőli díszkapu zárva lenne, a 61-es országút felőli oldalon a kovácsoltvas kiskapu vezet be, amelynek koordinátái:  N 46° 21,744' E 17° 6,199' 150 m [GCIHAR+kiskapu]
A megyei védettség alatt álló park számos nagyméretű és szép faritkasággal büszkélkedhet. A lombos fajok közül a vadgesztenye (Aesculus hippocastaneum) országos második 474 cm-es törzskerületével  N 46° 21,850' E 17° 6,266' 145 m [GCIHAR+vadgesztenye], tulipánfa (Liliodendron tulipifera) szintén országos második 552 cm törzskerülettel  N 46° 21,816' E 17° 6,184' 145 m [GCIHAR+tulipánfa], és számos vasfa (Gymnocladus dioicus). De igazi ritkaságok a tűlevelűek közül kerülnek ki.
Egy óriási mamutfenyő uralkodott a park képén az eredeti rejtés időpontjában; 38 m magas és 712 cm törzskerületű példány mint hazai rekorder. Más messziről feltűnt termetével és gyönyörű vörösbarna, nagyon vastag és bordázott kérgével  N 46° 21,806' E 17° 6,252' 145 m [GCIHAR+mamutfenyő]. Az már csak ráadás, hogy az országos második is az arborétumban volt található 663 cm kerülettel. N 46° 21,866' E 17° 6,266' 145 m [GCIHAR+2. mamutfenyő]. Sajnos a rekordernek már nyoma sincs, a második is kiszáradt, és kivágták. Egy óriás még feltűnik a rejtés közelében.
A másik hazai rekorder egy 200 éves himalájai cédrus 537 cm törzskerülettel a park délkeleti sarkában  N 46° 21,770' E 17° 6,313' 145 m [GCIHAR+cédrus]. Ez a fa az összes hazai cédrus között is rekorder; a nálunk sokkal gyakoribb atlasz-cédrusok között sem akad vetélytársa. Ez utóbbi faj talán nem marad mindig egzotikus növény nálunk sem; fájának értékes tulajdonságai miatt erdőgazdasági művelésére idehaza is folynak üzemi kísérletek.

A mamutfenyőről
A mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum) Észak-Amerika mérsékelt övében, a nyugati partvidék hegységi erdőségeiben őshonos (Kalifornia, Sierra Nevada), ahol az évszázados rablógazdálkodás után megmaradt összefüggő állományokat nemzeti parkokban (Sequoia Nemzeti Park) védik az utókor számára. Az óriás mamutfenyő általában mint a leghosszabb életű és legnagyobb fa él a köztudatban. Ez a fafaj eredeti hazájában rendkívül hosszú élettartamú, 3000 évnél is öregebb példányok is találhatók. Ezt a várható élettartamot több fajé is felülmúlja, a tasmán magköpenyciprus (Lagarostrobus franklinii) 10 ezer, a simatűjű szálkásfenyő (Pinus aristata var. Longaeva) és a japánciprus (Cryptomeria japonica) 5 ezer év körüli élettartamával, de azért a mamutfenyőnek is van ideje növekedni, hogy legalább 80 m körüli magasságot érjen el. Ezt a magasságot meghaladja a duglászfenyő (Pseudotsuga menziesii) és a parti mamutfenyő (Sequoiadendron sempervirens), továbbá az állítólag 140 m magasra is megnövő eukaliptusz (Eucalyptus amygdalina). Viszont az óriás mamutfenyő törzse nagyon nagy vastagságokat érhet el akár 30 m törzskerületű is lehet. (Jóllehet ha csak a törzs átmérőjét nézzük, ebben felülmúlja az alacsony termetű majomkenyérfa.) Fatömege alapján vitathatatlan az elsősége az óriás mamutfenyőnek 1000-1400 köbméteres fatömeggel, ezzel a Föld legnagyobb élőlénye - talán érdekes lehet, hogy 3 mm-es magról kel ki.
A mamutfenyő Európában
Az első csemeték 1850 körül jelentek meg Európában, hazánkban mintegy 20 éves késéssel jött divatba, mint parkok, arborétumok ritkasága. A legkorosabb példányok is még zsenge gyermekkorukban vannak, ráadásul az őshazájukban megszokott 1000 mm körüli éves csapadékot és párás környezetet itt nem kapják meg. Így aztán még jópár évszázadot várhatsz, amíg igazi pompájukban figyelheted meg őket. Mindenesetre már most is lenyűgöző méreteket találhatsz Iharosberényben.

A himalájai cédrus
A himalájai cédrus (Cedrus deodara) őshazája Nyugat-himalája. Ott általában 50 méter magasságot és 6 méteres törzskerületet érhet el. Ez a mi cédrusunk sajnos sohase nő ilyen magasra, mert egy villámcsapás megrongálta a sudarát.

A tartalék jelszó megszűnt.: a platánligetben található 111 éves bálványos présen az adományozó családi neve (MISZEL) volt. Sajnos a tartalék jelszó végleg megsemmisült, és ma már a jelszó is megváltozott, de maradjon itt a dolog az egykori adományozó emlékeként.

Kellemes időtöltést a szép Somogyban!