Keresd a cs-t! Pótjelszó a kereszteződésben egy hatalmas reklámtábla oldalán.

Vélhetően sok magyar honfitársunk tölti a nyarat a bolgár tengerpart mellett, s látogat el annak "fővárosába", Várnába. A fürdés és pihenés közben egy magyar vonatkozású fontos történelmi esemény emlékhelyének felkeresését ajánljuk figyelmetekbe. A várnai csata, és a csatában életét vesztő I. Ulászló királyunk emlékparkjánál helyeztük el ládánkat.

A park és múzeum nyitvatartási ideje: Naponta 10:00-18:00 óráig vasárnap és hétfő kivételével). A láda az emlékpark nyitvatartási idején belül kereshető.

Kültéri belépő ára: 3 BGN/fő, (kb. 600 Ft/fő) (2023)
Időszaki kiállítás belépő: 3 BGN/fő, (kb. 600 Ft/fő) (2023)
Beltéri, kültéri és időszaki kiállítás megtekintése: 8 BGN/fő, (kb. 1600 Ft/fő) (2023)
Diákok, nyugdíjasok és fogyatékkal élők belépője: 2 BGN/fő, (kb. 400 Ft/fő) (2023)
7 év alatti gyermekeknek ingyenes a belépés.

Mind a kültéri, mind a beltéri kiállítási anyag érdekes, ezért magunk részéről javasoljuk az emlékpark és a múzeum felkeresését is, ahol magyar nyelvű tájékoztató anyag is áll a látogatók rendelkezésére. A múzeumi belépő az I. Ulászló (jelképes) mauzóleum felkeresésére is jogosít.

Az emlékpark Várna belvárosából a 22-es számú autóbusszal közelíthető meg. Az autóbusz a város egyik legnagyobb sugárútján, a Vladislav Varnenchik (Várnai László) - akit mi I. Ulászló magyar-lengyel királyként ismerünk - sugárúton halad. Akkor kell leszállnunk a buszról, amikor az befordul a Jan Hunyadi - azaz Hunyadi János - útra. A megállóból visszafelé tekintve látszik az út bal oldalán, az 1444-es várnai csata emlékparkjában magasodó obeliszk. A főbejárat koordinátái:  N 43° 13,765' E 27° 52,109' [GCVACS+főbejárat]

A várnai csata története:

A várnai csata során 1444. november 10-én Várna mellett az I. Ulászló és Hunyadi János vezette egyesült keresztény szövetséges hadsereg vereséget szenvedett a II. Murád által vezetett török seregtől. A csatában I. Ulászló magyar és lengyel király is elesett. Történészek szerint az ősi bolgár tengermelléki vár falainál bukott el Európa utolsó kísérlete arra, hogy megakadályozza az oszmán benyomulást.

II. Murád szultán miután 1440-re megszilárdította birodalma rendjét, haderejével Magyarország ellen fordult. Elsőként Nándorfehérvár elfoglalására tett kísérletet, de nem járt sikerrel. 1442-ben az Erdélyre törő seregei ismét vereséget szenvedtek. A keresztény Európa fellelkesült a győzelmeken és 1443-ban keresztes hadjárat megindítására vették rá a magyar uralkodót, melynek végső célja Drinápoly elfoglalása és a török Európából való kiűzése volt. A 35 000 fős sereg július végén indult el a "hosszú hadjáratra" azzal az ígérettel, hogy a keresztény flotta megakadályozza az anatóliai török csapatok átkelését a Boszporuszon. Sajnos a csekély létszámú hajóhad nem volt képes teljesíteni a feladatát, így a Hunyadi vezette seregnek a teljes török haderővel kellett szembenézni. A több győzelmet hozó hadjáratot végül december közepén kellett félbeszakítani, mivel a hadvezetés belátta, hogy a kedvezőtlen téli viszonyok között, akadozó utánpótlással nem képesek teljesíteni a kitűzött célt. A hadjárat kudarca ellenére a kivívott győzelmek táplálták a lelkesedést és már 1444 áprilisában megkezdődik az újabb hadjárat előkészítése. Az idő kedvezőnek tűnt, mivel a török birodalmat a Karaman Emírség lázadása meggyengítette. Valószínűleg ez vezetett Murád szultán békeajánlatához melyet Ulászló augusztus 15-én fogadott el. A szerződés azon kívül, hogy 10 évre szavatolta a békét, rendkívül kedvező feltételeket tartalmazott, többek között Szerbia, Bosznia és Havasalföld kiürítését.

A pápai diplomácia azonban nem nyugodhatott bele a török európai jelenlétének szentesítésébe. Ismételten a keresztény államok és a hajóhad segítségét felkínálva sikerült rábírni a királyt újabb hadjárat megindítására és ezzel az esküszegésre. A hosszú hadjárat kudarca után, meggondolatlanságnak tűnhet, hogy Ulászló csak fele akkora sereggel, majdnem két hónappal később, 1444. szeptember 22.-én lépett az ellenség földjére Orsovánál. Útjuk során több várat elfoglalva törtek Várna felé, hogy azután a flotta támogatásával haladjanak Drinápolyig.

A keresztény sereg utolsó egységei november 9-én érték el Várnát, mely a többi környékbeli erődökkel együtt megnyitotta kapuit a sereg előtt. A fáradt katonák a város falai előtt húzták fel sátraikat, melyek legalább másfél négyzetkilométeres területet borítottak el. A délutáni órákban feltűntek nyugatról az első török csapatok.

Az est leszálltával a sereg vezetői haditanácsot tartottak a király sátrában. Ulászló csalódott és dühös volt. A kereszténység összefogásának ígérete rábírta, hogy megszegje a szegedi békét. Hadjárata során sikeresen eljutott Várnáig, azonban nemhogy a támogató hajóhad nem várta, hanem a török sereg átkelését sem akadályozták meg Ázsiából. Nyilvánvaló volt, hogy Várnánál csapdába kerültek. Délről a Várnai tó és a mocsarak gátolták a mozgást, nyugat és észak felé pedig a jelentős létszámfölényű török sereg vágta el az utat. Cesarini pápai legátus azt javasolta, hogy a harci szekerekkel erősítsék meg a tábort, és ott védekezzenek míg a támogatás beérkezik. A javaslat Hunyadiból heves ellenkezést váltott ki. Nem hitt a keresztény flotta beérkezésében és tudta, hogy a készleteik nem teszik lehetővé, hogy sikeresen védekezzenek utánpótlás nélkül az ellenséges terület belsejében, főleg nem a közelgő téli hónapokban. Másrészt azzal is tisztában volt, hogy a magasabb harcértékű keresztény sereg csak támadó tevékenységgel tudja kompenzálni létszámbeli hátrányát. Ezért a csata másnapi megvívása mellett tört lándzsát. A haditanács végül ezt fogadta el.

A csata rövid menete:
1. I. Ulászló és Hunyadi János húszezres magyar sereggel megrohamozzák Murád szultán 40-60 ezer fős török hadát.
2. A törökök lezárják a keresztény had visszavonulási útvonalát.
3. Hunyadi János a nehézlovassággal előbb a jobb-, majd a balszárnyon is legyőzi a török lovasságot. Ekkor a török szultán már a visszavonulást mérlegeli.
4. I. Ulászló a tartalék lengyel hadsereggel megrohamozza a janicsárokat.
5. A roham nem sikerül, a támadók súlyos veszteséget szenvednek, és elesik I. Ulászló király is.

A törökök üldözésből visszatérő Hunyadi megdöbbent a király halálán, de nem engedte elhatalmasodni a pánikot. Igyekezett újjászervezni a csapatokat, a katonák azonban már elveszítették a lelkesedésüket, ezért nem maradt más választása, mint parancsot adni a visszavonulásra.

Murád szultán a következő napot is a janicsár sáncban töltötte, mivel nem ismerte fel, hogy győzött. Hunyadi cselére gyanakodott és várta az újabb támadást. Győzött, de nem tudott örülni, hiszen hatalmas árat fizetett. "Jaj nekem, ha gyakran adódik nekem ilyen áron diadalmaskodnom!" - mondta, amikor meglátta az elesett török harcosok holttesteit.

Forrás: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem honlapja

I. Ulászló emlékpark, Várna:

A várnai I. Ulászló emlékpark létrehozása és megalapítása Petar Ivanov Dimkov ezredes (1886-1981) nevéhez fűződik. Az emlékpark 1935. augusztus 4.-én nyitotta meg kapuit.

Az emlékparkba lépve az út jobb oldalán Hunyadi János kőszobrát  N 43° 13,791' E 27° 52,135' [GCVACS+Hunyadi János szobra], vele szemben pedig az 1935-ben egy trák halomsírba épített I. Ulászló mauzóleumot  N 43° 13,799' E 27° 52,123' [GCVACS+mauzóleum] láthatjuk. A mauzóleum bejárata fölé a lengyel sast, a cseh oroszlánt és a magyar koronás kiscímert vésték. A mauzóleum első része emlékkápolnának van kiképezve, innen lépcsőkön juthatunk le a domb mélyén fekvő sírkamrába, ahol Ulászló jelképes márvány szarkofágja áll. A halomsír tetején gránit obeliszk magasodik, tetején kereszttel  N 43° 13,802' E 27° 52,098' [GCVACS+kereszt].

Tovább haladva, a csatában harcoló keresztény nemzetek, köztük: magyar, horvát, lengyel, cseh, német, szerb, bosnyák, vlah (havasalföldi), katonáinak jelképes kőszarkofágjait láthatjuk  N 43° 13,822' E 27° 52,142' [GCVACS+kő szarkofágok] Mögöttük kisebb sírhalom magasodik, tetején jelképes kő szarkofággal  N 43° 13,840' E 27° 52,145' [GCVACS+török sírhalom], a csatában elesett török harcosok emlékére.

Balra a kövezett út végén az 1964-ben, - a csata 520. évfordulóján - épített emlékmúzeum áll  N 43° 13,865' E 27° 52,085' [GCVACS+múzeum]. A kiállítás ismerteti az 1444-es hadjárat eseményeit, bemutatja a csatát és a katonák felszerelését. A múzeum anyaga nagyobb részt a csatában résztvevő nemzetek által ajándékozott tárgyakból áll. Láthatunk még néhány apróbb tárgyat is - nyílhegyek, sarkantyút - melyek a csatatéren 1971-ben folytatott régészeti feltárások során kerültek elő. A múzeum előteréből lépcsők vezetnek az épület alatt található Hunyadi János emlékhelyre, ahol gyulafehérvári szarkofágja fedőlapjának másolatát is őrzik.

Az emlékpark hátsó részében emléktábla jelzi a király halálának feltételezett helyét  N 43° 13,811' E 27° 52,074' [GCVACS+emléktábla].

Kellemes várnai tartózkodást, sikeres ládavadászatot kívánunk!

Cic és Pityulinó