+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
+
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
Ezzel a ládával a Kerca-patak mellett fekvő Haricsai pihenőhelyre szeretnénk elvezetni a keresgélőket.
Nyáron időnként cserkészek táborhelye.
Kiindulópontként a kercaszomori leágazástól Magyarszombatfa felé haladva kb 100m-rel kezdődő, a Kerca-patakot is átszelő földutat ajánljuk. Innen kb. 300m-es sétaút vezet a pihenőhöz.
--------------------------------------------------------------------------
A PIHENŐPARKBA NEM ILLIK AUTÓVAL BEMENNI!
--------------------------------------------------------------------------
Kercaszomor a magyar-szlovén határ közvetlen közelében az Örségi nemzeti park területén található, 264 fős, kb 5 km hosszú zsákfalu, mely a legbátrabb faluként lett országos hírű.
A két község, Kerca és Szomoróc a történeti Őrség falvai közé tartozik. Az Őrség a kora Árpád-korban (X-XI. sz) a határőrizet ellátásában látott el fontos szerepet.
A XX. század két nagy háborúja a község lakosságától is áldozatokat követelt.
1919. augusztus 12-én a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság csapatai az I. világháborút követő fegyverszünet után megszállták Szomorócot. A megszállás elleni tiltakozás mit sem használt, a helybeliek azonban a tettek mezejére léptek.
1920. augusztus 1-én 23 órakor Rankay főhadnagy 17 katonával valamint a hozzájuk csatlakozó szomoróci és kercai férfiakkal megtámadta és elűzte a megszálló szerb katonaságot. A győzelem időleges volt. Megerősített szerb-horvát-szlovén csapatok tértek vissza, és vonták ismét megszállás alá Szomorócot. A felszabadításban részt vevő lakosokat kemény retorziók érték a megszállók hatóságai részéről.
A történtek azonban nem maradtak hatás nélkül. 1922. február 9-i hatállyal a Határmegállapító Bizottság engedélyezte Szomoróc Magyarországhoz való visszacsatolását. A bátor kercai és szomoróci emberek helytállása tehát teljes sikerhez vezetett: két és fél éves idegen uralom után visszatérhettek Magyrországhoz.
A betolakodók fegyverrel történő kiűzésének állítottak emléket a Szomoróc falurészen álló népi haranglábban elhelyezett haranggal, melyen a következő felirat olvasható: "Jugoszláv uralom alóli felszabadulás emlékére szerezte SZOMORÓCZ község lakossága 1922. évében."
Kerca és Szomoróc 1940-ben egyesült, de mai nevét csak 1943-ban kapta. Mindkét község a Kis-Kerka mentén megtelepült ún. Kurcite Őrök területén alakult ki.
--------------------------------------------------------------------------
Látnivalók Kercaszomoron:
-"Eörségh Tanösvény" - történeti, néprajzi, gazdaságtörténeti tanösvény kb.10 km hosszú.
- Református templom - Kiváló akusztikáját nemcsak a prédikációk, hanem koncertek közönsége is ismeri. Kertjében több, mint száz éves hársfák állnak.
- Katolikus templom
- Pusztatamető - itt található Vas megye legrégibb falusi kőtemplomának, a Szent Vencel templomnak romja 1208-as említéssel.
- Református harangláb - boronafalú, 8 szögletes sisakkal védett harangláb. A harangot tartó császárfa egyetlen tölgy rönkből van kifaragva. 1877-ben épült.
- Szomoróci sökfás temető - a sökfa csak az Őrségben ismert kifejezés. Így nevezték, s az idősebbek így mondják ma is ezen a vidéken a református halottaknak állított fejfát. A sökfákról szinte teljesen hiányzik a díszítés, legtöbbször csak az elhunyt nevét és halálának időpontját vésték rá. Ritkán egy-egy geometrikus forma került a sökfa tetejére.
- A Művelődési ház udvarán Szervátiusz István szobra
--------------------------------------------------------------------------