A logok alapján a bejelentésre alkalmas jelszó NETKESSELHETŐ (volt!)
Szabályaink szerint BETEG állapotba tettem. A jelszó megváltozott - a neten fellelhető jelszót már nem fogadja el a rendszer találatnak (bocs...)

Kedves Rejtő, kérlek helyezz ki a bemutatásra ajánlott helyszín közelébe SAJÁT, egyedi jelszóhordozót, hogy mielőbb visszakerülhessen a játékba ez a rejtésed!

Köszönettel a gondoskodásért, üdv: halaszkiraly (ládadoki)

További tudnivalók a beteg ládákról: https://geocaching.hu/documents.geo?id=ladadoki

[halaszkiraly, 2021.10.18 08:58]

---

Somogydöröcske (GCDERE). 2009.07.01. A második pont, vagyis láda keresését egyelőre nem javaslom, mivel a kilátó létráját is ellopták, ilyen módon a láda legfőbb indoka szűnt meg: a csodálatos kilátás a Bakonytól a Mecsekig. Reméljük, hogy előbb-utóbb rendbe fogják tenni. Ezért csak a jelszó első fele szükséges és elégséges. Ha rendbehozzák a kilátót, azonnal vissza fogom módosítani az eredeti formára.

Ez az eredetileg kétpontos multi Somogydöröcskét és természeti környezetét mutatja be. A jelszó első része a faluban olvasható le: a templom bejáratánál lévő (magyar nyelvű) márványtábla utolsó sorában szereplő egyetlen szó.

A Koppány patak vidéke
Külső-Somogy jellegzetes dimbes-dombos táján egy nyugat-kelet irányú geológiai törésvonal völgyében folyik a Kaposba siető patak. Neve a pártütő vezér emlékét őrzi, aki a honfoglaló nagy fejedelem, Árpád leszármazottjaként a vidék ura volt.
A lösszel fedett, termékeny táj jellegzetessége, hogy a törésvonaltól északra fokozatosan emelkedik, míg a völgy déli oldalán a dombok hirtelen, meredeken emelkednek ki. Az alsóbb geológiai rétegek tábláinak megbillenése ugyanilyen aszimmetrikus módon alakította ki a Kapos völgyének két oldalát is.

Koppány vezér emléke
A krónikákból és legendákból annyi biztosnak látszik, hogy Koppány vezér és Vajk (a későbbi Szent István király) egyaránt a nagy honfoglaló fejedelem, Árpád ükunokája volt. Koppány az Árpád-Tarhos-Tevel-Szerénd, míg Vajk az Árpád-Zsolt-Taksony-Géza ágon. Géza fejedelem halálakor Koppány az ősi törvény szerint mint Árpád rangidős leszármazottja magának követelte a trónt, a fiatalabb (akkor 16 éves) Vajk hívei pedig arra hivatkozhattak, hogy Vajk ágán a fejedelemség apáról fiúra szállt. A két szemlélet egyúttal az ősi magyar és az újabb európai szokások melletti elkötelezettséget is jelentette: Koppány a magyarok ősi hitének, Vajk pedig a kereszténységnek volt híve. A belháborúba torkolló vita kimenetele ismert: a Veszprém és Várpalota közötti síkon lezajlott döntő ütközet után, amely során Koppány életét vesztette, Vajk helyzete megszilárdult; Koppány birtokai pedig ezt követően a győrszentmártoni (ma Pannonhalma) apátság számára adóztak.

Döröcske a Koppány-völgy jellegzetes települése, amely vonzó, egységes faluképével tűnik ki. A falu a Koppány-pataktól délre, egy mellékpatak észak-dél irányú völgyzugában fekszik. Faluképe nem az évezredes, hanem viharos múltja miatt inkább az évszázados állapotot idézi.

A faluról elsőként egy 1138-ban kelt oklevél tesz említést; egy 1267-es oklevél már a mai helyesíráshoz közelítő Derekche néven említi. Tudnotok kell, hogy a Szögedinek ismert tájszólás korábban a nyelvterület teljes déli részén elterjedt, és az idősebb korosztálynál elvétve még ma is fellelhető Somogyban; érthető a Döröcske változat megjelenése.
Ekkoriban a dömösi prépostság birtoka volt; a középkor végén a Döröcske-nembeli család birtokolta. Mint minden délvidéki tájon, az iszlám invázió nyomán itt is teljes pusztulás következett. A Klastrom-hegyi, nyomtalanul eltűnt pálos kolostor sorsa 1542-ig követhető. 1573-ban már csak 9 adózót tartottak nyilván, a falu később teljesen pusztává vált.
1733-ban a Hunyadyak birtokolták, ettől kezdve indult meg a német telepesek bevándorlása.
A műemlék jellegű evangélikus templom 1836-ban épült a középkori templom alapjain.
A 19. század végén a falu ezer fő körüli lakossága még többségében német nemzetiségű volt.
Az első világháború során ők is áldozatot hoztak a hazáért: a frontra ment másfél száz katona közül 26 soha nem tért vissza...emléküket az 1928-ban emelt hősi emlékmű örökíti meg.

Újabb népességcsere következett be 1947-ben, amikor a német lakosság nagy részét kiutasították az országból. Helyükre a Benes-dekrétumok alapján jogfosztott, a Felvidékről kitelepített magyarok költöztek. Ezt a falut sem kerülte el a későbbi évtizedekben a lakosság elvándorlása miatti nagyarányú leépülés; a lakosság száma ma 220 fő körüli.
A második világháború áldozatainak és a málenkij robotra hurcoltaknak 1999-ben nyílt lehetőség emléket állítani.
Szokatlan módon a népességváltás és a lakosság számának csökkenése ellenére a falukép egyáltalán nem mutatja a gyökeres változás vagy hanyatlás jeleit. A község a magyar építészeti örökség része, mivel a falukép néhány kivételtől eltekintve egységes, és rendkívül vonzó maradt. A beépítés továbbra is jellegzetes fésűs elrendezésű, és szerencsére elmaradt az 50-es, 60-as években máshol uralkodóvá vált sátortetős kockaházak építése, majd a későbbi időkben a hivalkodó, de esztétikailag értéktelen építkezések. A falu ma is a 19. és 20. század fordulójának egységes, mértéktartó és vonzó képét mutatja. A házak a svábok lakta falukban általánosan elterjedt hosszú tornácos, nyeregtetős építésűek, és szerencsére a betelepülő felvidéki magyarok ezt a hagyományt megtartották. Az újonnan épülő házak külső megjelenése is illeszkedik az egységes faluképbe; a szép porták és a tiszta, rendezett utcák nagyon jó benyomást keltenek a látogatóban.
Az egységes, színvonalasan felújított falukép Magyarországon párját ritkítja; 1998-ban a község méltán kiérdemelte a Luxemburgban átadott Európai Falufelújítási Díjat.

A láda rejtekhelye

A Koppány-völgyet szegélyező dombok közül a legmagasabb, 292 m magas József-hegy hosszú gerincén vezet végig a helyenként elég nehezen követhető piros sáv jelzésű turistaút (Dél-dunántúli nagy piros). Erre az útra a falu északi végénél térhetünk rá  N 46° 35,469' E 18° 0,252' 148 m [GCDERE+1.parkoló]. Az utcáról az utolsó háznál lekanyarodó, kezdetben nehezen követhető jelzett út egy északnyugatra induló nagy kanyar után felkapaszkodik a hegygerincre, és a célig azon halad déli irányban. A láda a kilátó közelében rejtőzködik, ahonnan a jellegzetes dombos somogyi tájban gyönyörködhetünk. Északon a Badacsony fennsíkja tűnik fel a dombok mögött, délre a Mecsek zárja a látóhatárt. Maga a turistaút ezen a szakaszon nem túl látványos, ezért ládászhoz méltóbb megközelítést is megadok. Ekkor a falu délnyugati végén az ajánlott 2. sz. parkolóból (N 46° 34,861 E 18° 00,246' 187 m)  N 46° 34,861' E 18° 0,246' 187 m [GCDERE+2.parkoló] szekérúton felkapaszkodunk a hegy derekáig, majd a rét szélén délre fordulunk, szintvonal mentén haladhatunk. Amikor eléred az erdő szélét, választhatsz a bozótharc változatai közül: bármerre is indulsz a hegyre fel, a meredek hegyoldal és a sűrű aljnövényzet leküzdése csak vérbeli ládászok számára fog élvezetet okozni.
Ugyan nem kimondottan vadászerdő, de főleg rossz látási viszonyok esetén nem árthat az óvatosság, ha nem a jelzett úton haladsz...
A Dél-dunántúli nagy piros jelzés ezen a vidéken nagyon cikcakkos útvonalat jár be; érdemes előzetesen tanulmányozni az útvonalat. A piros jelzésre a falu délkeleti végén is rátérhetsz déli irányba indulva  N 46° 34,990' E 18° 0,411' 177 m [GCDERE+1. útpont] de ebben az esetben a turistaút a  N 46° 33,965' E 18° 0,624' 274 m [GCDERE+2. útpont] pontnál balra elhagyja a jelzetlen utat, amelyet követned kell, végig az erdő határán. Még az is megeshet, hogy Törökkoppány-Szorosad vagy Somogyacsa felől fogod a piros jelzést bejárni és a kilátót megközelíteni.
Még egy hasznos tudnivaló: könnyen félreértést okozhat, hogy szokatlan módon a falu határában két József-hegyet is feltüntet a turistatérkép. Szerencsére a nagy elődök munkája nyomán a környék turistaútjai jól követhetők a turistaút-térkép megnyitásával.