WAP:
A 8x8cm-es hengeres doboz - jobb híján - egy csipkebokor tövében van. Pótjelszó az időközben romossá vált kuliszkocka középső kövére erősített 8x1cm-es zöld gravírlapon. Ott van az, csak meg kell túrni!

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

Az adoptált ládát 2013.06.14.-én - a hely adta korlátok tudomásul vételével - újra telepítettem.
Néhány jó tanács a megközelítést illetően:
- ne a falu végén, pláne ne a szeméttelepnél parkolj
- Parkolás:  N 48° 18,352' E 20° 56,461' 163 m [GCmon+parkoló]
- száraz időben, nem túl alacsony építésű kocsival (pl Ignis) felmehetsz a csúcsra
- a falu végen lakók nem Vereckénél jöttek be, de szerintem kevesebben vannak mint a nógrádi, és borsodi átlag, NO PARA!
- a kutyának csak a pofája nagy, a legkisebb ellentámadásra menekül.
- kb 200m "nem szeretem" szakaszon túljutva már valóban csak a táj szépségére kell figyelned

Alább morvet eredeti leírása:

A csúcs
Tiszta időben jól látszanak a környék hegyei. Északra a Szádelői völgy "V" alakú bejárata, délnyugatra a Bükk (jól kivehető a bánkúti NATO lokátor), keletre pedig a Zempléni hegység látható. Érdemes itt megpihenni és végigvizslatni szemünkkel a horizontot.

Cserehát
A Cserehát az Északi-középhegység területén húzódó medencesor része, jellegzetesen dombvidéki táj. A szlovák-magyar határvonaltól délre, a Hernád és a Bódva folyók között csúcsára állított háromszögre emlékeztető terület. Neve a táj nagy részét borító cseres-tölgyes erdőkből származik.

A tájat részben homokkal fedett 250-300 m magas dombhátak, lankás lejtők, terjengős széles völgyek, kisebb erdőfoltokkal tarkított szántóföldek, legelők változása jellemzik.

A táj a folyóvölgyek irányában mutat változásokat, így a Hernád-völgye felé a hegyhátak valamelyest magasodnak, gyönyörű panorámát nyújtva a keletre nyújtózkodó Mátra és Bükk magaslataira, illetve északon a Kárpátok nyúlványaira.

Monaj:
A település immáron 750 éve áll a Közép-Cserehát dombjai között. A feltárt honfoglalás kori sírtöredékek arra utalnak, hogy már a honfoglaló őseink is letelepedtek ezen a helyen. Írásos emlékek a települést először 1256-ban említik, a jászói apátság birtokaként. Abban az időben jelentős bortermelő helyként tartották számon. A török hódoltság alatt a környékbeli településekhez hasonlóan Monaj is elnéptelenedett és elpusztult. Később, az 1700-as években a Vitéz család telepítette be római katolikus magyarokkal és görög katolikus ruténekkel. 1763-ban Eszterházy püspök engedélyezte a Tiszta családnak, hogy a temetőnek szánt területen kápolnát emeljen. A kis kápolnát sokáig templomként használták, köréje építették a házakat. Később a falu lejjebb húzódott dél felé. 1935-ben a kápolnát elbontották és anyagából a falu közepére új templomot emeltek. A kápolna berendezéseit is átvitték az új templomba.
Monajon feljegyzések szerint már az 1890-es években működött egy katolikus elemi iskola, amely egy tanteremből és egy előszobából állt. Az új iskolát 1932-ben építették, tanítói lakással együtt. Az 1978/79-es tanévtől a községből Homrogdra járnak a gyerekek általános iskolába. Ma az egykori iskola épületében családsegítő központ működik.

Panorámakép nagyban

Sikeres keresést mindenkinek ;)'