Röviden
Nagyobb méretű gyógyhenger, egy fa tövében, egy "ajtócskával" zárt odúban rejtőzik, talajszinten.

Bevezető:
A ládát 2020. 10. 15-én fogadtam örökbe. Köszönet az eredeti rejtőknek (Viki & Ata) a láda elhelyezéséért és az érdekes, részletes, leírásért!

Megközelítés
Parkolni a bájos, kis tavacska partján, a Várhely-park bejáratánál lehet.
 N 47° 29,093' E 18° 5,372' 251 m [GCVEKE+parkolo]
A szomszédságban lakó bácsi szinte minden időben kisiet a kertjéből, s kérés nélkül is útbaigazít a láda felé. :)
Innen a tavacskát megkerülve, annak DK-i sarkánál egy kesserösvényen sétálhatunk fel a kaptatón, ahol a ládánk rejtőzik egy nagy fa tövében, egy "ajtócskával" zárt oduban, talajszinten.

A településről
Vérteskethely alacsony dombháton a Bársonyos és Súr-Bakonyalja kistájak közvetlen szomszédságában, Komárom-Esztergom megye délnyugati szegletében található. A község határában folytatott kutatások alkalmával feltárt leletek, már a kora vaskorban élt emberek letelepedéséről, illetve római-, és avar kori kultúrákról tanúskodnak. Az erdő szélén, amit várhelynek nevez a lakosság, avar kori földvár maradványai láthatók még ma is. A falut egy 1250-ben kelt oklevél említi először Teregen, Teryan néven. A XIII. és a XIV. században is megemlítették a falut. A község elnevezésével kapcsolatban számos találgatás látott napvilágot. 1332-ből származó oklevél szerint Károly Róbert király keddenként megtartandó vásárra adott engedélyt a településnek, innen eredhet a Kethely elnevezés, de tisztelhetjük Ketel hun vezért is névadóként. A vérteskeresztúri apát, majd 1443-tól a Héderváryak tulajdona, akik 1506-ban zálogosították el, Batthyány Benedek kedvezményezettnek. Ezután királyi adományként a Bakithok tulajdona, majd a törökök első nagy hadjárata előtt Enyingi Török Bálinté volt. A török seregek 1529-ben égették fel, majd a második hullámban is, ezek következtében az 1500-as években elnéptelenedett a falu. 100 évvel később próbálkoztak református magyarok gyökeret verni, de ez kevés sikerrel járt. Az újranépesedés Kethelyen csak az 1720-as évektől indult meg. Ekkor már három vallási felekezethez tartozó emberek próbálkoztak "életet lehelni" a faluba.

A Vértes- előtaggal kiegészített, ma is használatos nevét 1913-ban kapta a község. Az I. világháborúban 38 katona vesztette életét a kethelyi katonák közül. A II. világháború kitöréséig a község a korábbiakban megszokott dolgos, szorgalmas életét élte. A lakók megélhetését főleg a mezőgazdaság biztosította, csak páran dolgoztak iparosként, kereskedőként. Az elemi oktatást a három felekezet -katolikus, református, evangelikus- egy-egy önálló, egy tantermes iskolájának tanítói végezték. A XX. század első felében már téglaégető, szeszfőzde és darálómalom is működött a faluban. A helyi Petőfi termelőszövetkezetet 1952-ben alapították, mely a gazdasági változások következtében maga is változásokon ment keresztül. A községet 1977-ben a közigazgatási reform eredményeként Császár községhez csatolták, majd a rendszerváltás időszakában lett közigazgatási szempontból ismét független. 1998-ban Bakonysárkány községgel Körjegyzőséget hozott létre Vérteskethely, melynek székhelye Bakonysárkány lett.
Sajátos felekezeti összetételnek megfelelően három templom épült. Az egyik 1766-71 között Fellner Jakab tervei alapján, barokk stílusban épült, Mária Magdolna kegyeibe ajánlott, műemlék jellegű római katolikus, az 1789-ben emelt evangélikus, illetőleg az 1856-ban épített református templom.

A hangulatos, jó levegőjű, csendes kis község jó kikapcsolódási lehetőséget kínál az ide látogatóknak. Területéről könnyen megközelíthetőek a környék kedvelt kirándulóhelyei, nevezetességei. A faluban, illetve a környéken tett kellemes kirándulás után, szalonnasütéssel, bográcsfőzéssel összekötött pihenőt tarthatunk, a 2005-ben kialakított Várhely-parkban, kultúrált környezetben, a védetté nyilvánított öreg tölgyek árnyékában.
A letakart szalonnasütőben még előkészített fa is volt, de azért nem árt vinni gyújtóst, meg persze egy kis szalonnát:)

Egyéb információk:
Ha megszomjaztok a szalonnasütés közben:
 N 47° 29,112' E 18° 5,264' 242 m [GCVEKE+kut]

Falusi információs tábla és a templom:
 N 47° 29,143' E 18° 4,924' 243 m [GCVEKE+tabla]További információ: www.verteskethely.hu

Köszönet BiharyG kesser-társunknak a pontosított koordinátákért!'

Jó szerencsét, eredményes vadászatot!

Ládatörténet
2020.10.15-én adoptáltam (Ian Zereb) a ládát.