+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
+
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
Wap:
A ládát, a rom egyik belső sarkában, kövekkel álcázva találjátok!
Mérete 9x3 cm henger, jelszót és logbook-ot tartalmaz, ajándék nem fér bele.
Megközelítés:
Csengeléről Balástya felé menjetek, majd két lehetőség:
1. Itt forduljatok
N 46° 31,587' E 19° 52,893' [GCCKTT+Forduló 1] észak-kelet felé.
2. vagy itt forduljatok
N 46° 31,296' E 19° 53,236' [GCCKTT+Forduló 2] kelet felé a piros sáv turistajelzést követve, majd térj le a piros L (rom) jelzésnél.
N 46° 31,545' E 19° 53,578' [GCCKTT+Forduló 3] Ajánlott parkolás:
N 46° 31,690' E 19° 53,611' [GCCKTT+Parkoló] Innen tovább 430 m az autópálya melletti füves földúton, gyalog, esetleg terepjáróval ajánlom.
A templomromot itt
N 46° 31,896' E 19° 53,456' [GCCKTT+Csengelei Templomrom]találjátok.
Pótjelszó egy 5x7 cm-es hengerben az alábbi helyen:
N46°31.895' E19°53.466'
Kedves Kesser-társak!
A
Pusztaszeri Hétvezér Emlékmű ládám internetes információszerzése alatt bukkantam rá, hogy nem messze innen, Csengelén egy középkori templomrom található.
Mivel
Gyöngyfűző és párja -
Csengele - Móra-emlékfa és a nyolc tölgy (GCMora) ládája a közelben van, így a települést nem mutatom be nektek, ott minden információt megtaláltok.
Pár szó a templomról:
A kisméretű kőtemplomot és temetőjét, 1241-ben a tatárok elfoglalták és felégették. Később az ide telepített kunok az újjáépített templom köré temetkeztek először pogány, majd felvett keresztény szokás szerint. A 16. században a templom a török pusztítás áldozatául esett, de romjai a 18. század végén még álltak. A község lakossága és a szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársai közös erővel 1975-ben tárták fel és építették újra a rom alapfalait.
Egy kis történelem:
A Csongrád megyei Csengele határában fekvő templom tövében már a 19 század folyamán folyt ásatás. Az egyik templomrom kutatását 1975-en kezdte el Horváth Ferenc régész, aki a maradványok vizsgálata mellett számos, a középkor végére eső kun temetkezést is feltárt. 1998-ban a lelőhely közelében elhaladó autópálya-építkezéseket megelőző feltárások nyomán Horváth Ferenc újabb ásatásokat végzett és egy újabb sírt került napvilágra. A sírban keleti, steppei, pogány módra eltemetett férfi feküdt teljes felszereléssel, láncpáncélban, fegyverzetben, lóval.
A ritka tárgyi anyag egykori viselőjének gazdagságáról árulkodott. A koporsóhoz jávorfát használtak, amely nem volt honos az Alföldön, tehát messzebbről kellett szállítani. Az ilyen különleges eljárás akkor sem illetett meg mindenkit, de mindenképpen megillette a kun közösségek rangos vezetőit.
A temetés gondossága, a sír gazdagsága és rendezettsége, a mellette található áldozati hely és a kört alkotó "halotti házak" pedig vitathatatlanná tették, hogy a régészcsoport egy kun vezér sírjára bukkant.
A pogány szokások szerint eltemetett keleti előkelő, minden bizonnyal IV. Béla király uralkodása alatt élt, s telepedett le hazánkban. A keleti steppét 1060-tól az 1230-as évekig uralmuk alatt tartó kunok Kötöny kán vezetésével, menekültek a magyar uralkodó oltalmába Dzsingisz kán, illetve Dzsingisz unokája, Batu kán mongol csapatai elől. A menekülő kunok 1239-ben IV. Béla engedélyével lépték át a Magyar Királyság határát.. A beköltöző török nyelvű népet IV. Béla örömmel fogadta országába, mert a nomád lovasokban biztos katonai segítséget remélhetett mind a belső ellenségeivel, mind a külső fenyegetésekkel szemben.
A mongol támadást a Muhi falu határában lezajló csúfos kimenetelű csatában nem tudták megállítani a magyar hadak, ugyanakkor a bécsi herceg biztatására a kunokban ellenséget látó pesti német polgárok megölték Kötöny kánt. Uralkodójuk halála után a feldühödött kunok rabolva, fosztogatva kivonultak az országból, amely ezután a mongol csapatok szabad prédája lett.
A mongolok távozása után visszatérő Béla királynak a kunokat csak jóval később sikerült visszacsalogatni az országba. Az új szövetség megpecsételésére fiát, István herceget egy kun vezér lányával házasította össze. Ebben az időben élhetett, s a visszaköltöző kunok egyik vezetője lehetett a Csengelén eltemetett előkelő férfi is.
További jó kesselést mindenkinek!
MeSa
Forás:
Régész.hu
A ládát 2015.10.10.-én adoptáltam.A ládát 2015.10.30.-án pótoltam.
Pótjelszót is elhelyeztem az alábbi koordinátán:
"N46°31.895' E19°53.466'
További sikeres keresést!
cosinus0