A 15X15 cm-es láda, a koordinátákon található
Parkoló:N 46° 17,046 E 20° 23,635. Pótjelszó: N 46° 16,941 E 20° 23,747 Elektromos szekrény alján.

Hazánkban nagyon sok nemzeti, történelmi értékű épület halad az enyészet útja felé.
Ennek a ládarejteknek a kialakításával, erre is szeretném a figyelmet felhívni!

A gencsháti birtokrész eredetileg a földeáki Návay család uradalmának részét képezte, majd a család birtokmegosztás során - az uradalmat megszerző Návay (I.) György Csanád vármegyei alispán unokái közül - Návay (III.) János tulajdonába került.

A földbirtokos Csanád megye alispánjaként és országgyűlési követeként működött, később királyi tanácsosi címet kapott.

Návay (III.) János 1822-es halála után fiai - (I.) László, (II.) Mihály, (III.) Pál és (IV.) János örökölték birtokait, akik közül Návay (I.) László országgyűlési követként működött, Návay (II.) Mihály pedig Csanád vármegye másodalispánja és 1848-ban a helyi nemzetőrség meghszervezője volt - érdekesség azonban, hogy ennek ellenére őt magát csak tartalékos közlegényként tüntették fel a nemzetőrség névjegyzékében.

Návay(II.) Mihály felesége , Gspann Jozefin révén rokoni kapcsolatba került Damjanich János tábornok feleségével, mácsai és kisoroszi Csernovics Emíliával.

Mivel a két család között jó barátság alakult ki, Návay a szabadságharc bukása után Óföldeákra hozta Damjanich Jánosnét és Láhner Györgynét. Damjanich tábornok az aradi várbörtönben írt leveleiben - 1849 szeptemberének végén és októberének elején - többször említette az alispán nevét.

A vértanú tábornokok özvegyei fél évig laktak Návayéknál Óföldeákon, majd Návay (II.) Mihály makói házába költöztek.

A Návay család ezen ágához tartozott Návay (I.) Sándor 1848-49-es honvédtiszt is, aki Damjanich János tábornok parancsőr tisztjeként, majd gróf Leiningen-Westerburg Károly tábornok segédtisztjeként szolgált. Návay a szabadságharc bukásakor Komárom várába volt beosztva, így amnesztiát kapott, és visszatért földeáki birtokára. Návay (I.) Sándort a Bach korszakban azzal gyanúsították, hogy Kossuth visszatérését várva szabadcsapatokat szervez a Tiszavidéken.

Gencshát a XIX. század első felében vizenyős terület volt, a környék lecsapolása, csatornázása és a földek kiszárítása az 1850-es években történt. A későklasszicista és korai historizáló formaelemeket tartalmazó kastély felépítése az 1860-as évekre tehető. Az épületet minden bizonnyal Návay (IV.) János emeltette, ugyanis az ő ágának tulajdonát képezte a későbbiekben.

Návay (IV.) János 1866-ban bekövetkezett halála után fia Návay (I.) Géza örökölte az épületet és a gencsháti birtokot. A földbirtokos 1919-ben hunyt el, ekkor fiára (II.) Gézára szállt a kastély. Návay (II.) Géza 1925 táján kriptát emeltetett a parkban, apjának földi maradványait akkor ide helyezték át.

Ugyancsak Návay (II.) Géza építtette a kastély parkjában álló kúriát az 1910-es években. A családi hagyomány szerint (II.) Géza egészen apjának haláláig itt lakott.

A földbirtokos Csanád vármegye aljegyzőjeként működött, és visszaemlékezések szerint hosszú ideig agglegényként élt, csak az 1940-es évek elején nősült meg.

A II. világháború után államosították a Návay birtokot, 1947-48 táján a Gencsháti Állami Gazdaság kapta meg. Sokáig pusztulásra volt ítélve, de 2024-ben sikeresen felújították.

A kastély koordinátái: N 46° 16,874' E 20° 23,748' 84 m [GCNVAY+kastely]

A parkoló koordinátái: N 46° 17,046' E 20° 23,635' 91 m [GCNVAY+parkoló]

A pótjelszó koordinátái:  N 46° 16,941' E 20° 23,747' 84 m [GCNVAY+pot_pw]

Kullancs veszély: