A kis, zöld, hengeralakú ládát a vár alatti domboldalban, egy fa tövében találod.

Megközelítés
Magyarország felől érkezve a D2-es (M15-ös folytatása) útról a  N 48° 8,824' E 17° 4,549' 146 m [GCDROM+Letérő] pontban térj le nyugatra. Ez az út már egyenesen Dévénybe visz.
Az autót a vár melletti parkolóban ( N 48° 10,526' E 16° 58,755' 146 m [GCDROM+Parkoló]) hagyhatod.

Láda
A ládát a fizetős részen kívül a vár a Duna felöli oldalán, kis mászás után egy magányosan álló fa tövében keresd. ( N 48° 10,425' E 16° 58,632' 130 m [GCDROM+Láda]).

Történelem
A várhegy és környéke már hétezer éve lakott. A régészek történelem előtti népek valamint kelta, germán, római emlékekre is bukkantak ezen a területen. Itt húzódott hajdan a Római Birodalom védelmi vonala, a Limes is. A vár és a helység neve is a római kori Dowina elnevezésből ered.

A honfoglalás után a Duna- és Morva-folyók egybefolyásánál a nyolcvan méter magas sziklán őrködő impozáns vár ezer éven át Magyarország nyugati kapujává vált.
A hagyomány szerint innen nézett Árpád vezér nyugatra, miután 907-ben Pozsonynál a magyarok megsemmisítő vereséget mértek a bajorokra. Később fontos királyi határőrerőd, később egymást követően a Garay, Szentgyörgyi, Bazini, Báthory, Palocsay, Keglevics és Pálffy családok birtoka. Többször élt át ostromot: 1271-ben II Premysl Ottokár, 1616-ban a fellázadt jobbágyok, 1620-ban Bethlen Gábor hajdúi, 1621-ben Buoquoi császári tábornok hódítja meg ostrommal. 1683-ban a Bécs ellen vonuló török hiába ostromolja, ám 1809-ben Napóleon katonái felrobbantják, és ezzel hadászati jelentőségét elveszti.

1896-ban a felsővár elpusztított tornyának helyén állították fel annak a hét Árpád emlékműnek az egyikét, melyek az országalapításra emlékeztetnek. A vár legmagasabb pontján a 21 méter magas obeliszk tetején álló szobor a Duna menti síkon végigtekintő vezért ábrázolta, kezében pajzzsal és békésen leeresztett karddal. Már messziről hirdette: itt kezdődik a magyar haza! Ma azonban hiába keresnénk. Az első világháborút követően Csehszlovákiához csatolták a területet és a megelőző ezer év emléke nem kívánatossá vált. 1920-ban felrobbantják, majd a hatvanas években megkezdődő régészeti ásatások, felújítási munkálatok során talapzatát is elhordják.

Az 1980-as években, sok éves feltáró és restauráló munka után a dévényi várat megnyitották a látogatók előtt.

"Verecke híres útján jöttem én,
Fülembe még ősmagyar dal rivall,
Szabad-e Dévénynél betörnöm
Új időknek új dalaival?"

Ady Endre verssorain keresztül Dévény az egész magyarság köztudatába bekerült.

A vár megtekintése
A vár bejáratát a  N 48° 10,467' E 16° 58,750' 162 m [GCDROM+Bejárat] ponton találod. Itt tudsz belépőjegyet is váltani (felnőtt 3€, kedvezményes 1,30€).

Nyitvatartás
január-március, december: zárva
április, október-november:
- hétfő: zárva
- kedd-vasárnap: 10-17
május-szeptember:
- hétfő: zárva
- kedd-péntek: 10-17
- szombat-vasárnap: 10-19

Tanösvény
A vár megtekintése és a ládakeresés után a természet kedvelőinek javasoljuk a Morva folyó mentén kialakított tanösvény megtekintését. Az út olyan mocsaras és lápos területek mellett vezet amelyek gazdag növény- és állatvilága egyedülálló Közép-Európában. A tanösvény kezdetét a  N 48° 10,474' E 16° 58,608' 143 m [GCDROM+Láp] pontban találod.

Források:
Felvidék száz csodája
varak.hu

Láda történet, karbantartás
2017.04.15: Új láda, új helyen: a vár alatti domboldalban, egy fa tövében
2011.04.22: Új láda került ki tanker007-nek köszönhetően
2011.03.12: Úgy tűnik, hogy a láda megint elveszett. Javításig keressétek a virtuális pontot.
2010.10.03: Pótoltuk az elveszett ládát és a jelszót a közelben felírtuk egy tábla hátlapjára is.
2007.11.03: Rejtés'