A kápolnát balról megkerülve közelíthető meg a láda, nagy fák alatt, a keresztekkel nagyjából egy vonalban 22X16X7 cm-es doboz nem hagyományos rejtekben.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Bevezető
A ládát örökbe fogadtuk, alább a rejtő eredeti leírása olvasható:

Mivel én bajnainak vallom magam, ezért itt kerestem láda helyet.
Van itt egy érdekes és nevezetes hely, mely Sándor Móric grófhoz kapcsolódik, a híres Ördöglovashoz. Ez a hely az Ugrató-híd.
Nem messze tőle található a Csimai-domb, ahol a ládámat rejtettem el.

Megközelítés
Autóval Szomor felől itt kell lekanyarodni a főútról, és pár méter után le is lehet parkolni.
 N 47° 38,058' E 18° 36,827' 182 m [GCCsim+parkolo]
Itt láthatjátok az Ugrató-hidat. Leírás lejjebb.
A bátrabbak tovább haladhatnak autóval dél-nyugat felé a földúton kb idáig:
 N 47° 37,786' E 18° 36,685' 190 m [GCCsim+nem saros]
Sárban semmiképpen ne, mert a folyamat irreverzibilis.

Autóbusszal a Juhhodály utáni megállónál, "Bajna csapási híd"-nál kell leszálni. Innen 700m-re van a kiinduló pont.

Az Ugrató-híd
Sándor Móric grófról a falubeliek körében a mai napig számos anekdota kering, valamint a község határában lévő dűlőnevek is rá emlékeztetnek. A Szomor felé vezető úton lévő Ugrató-híd például egy híres ugrásról kapta nevét, amelynek helyét márványkövekkel örökítette meg az ámuló utókor: "Két földbe ágyazott márványcölöp jelöli a helyet, hol a gróf sok év előtt merész ugratásainak egyikét vitte végbe. A két czölöp 21 lábnyira van egymástól; a tér közötte most sík gyep, az ugratás idején azonban mély medrű s vízzel tölt árok volt, mellyen híd vezetett át, a hídon kocsik mentek s a hasonló merényeiről hírneves lovas ezeket megelőzni akarva, a híd mellett három öl és három láb széles árkot ugratott át. A felszökő s a leeső patkó alakja az illető pontokon a márványlemezekbe van vésve."
A Sándor család építtette 1863-ban a Szomor felé vezető úton lévő Ugrató-hídnál a Szűz Mária tiszteletére szentelt oszlopot.

A grófról további részleteket itt olvashattok (GCORLO), és persze javaslom ennek a ládának a felkeresését is.

Csima
A dombon már a XIII. században falu állt, Örsejnek hívták. Ez a tatárjárás során enéptelenedett. Ezután a területet Chama fiai szerezték meg, így lett a falu neve Csama, később Csima, majd Csimaszombatja, miután vásártartási jogot kapott.
Mátyás király idejében fontos kereskedelmi út haladt itt és ez kedvezett a település fejlődésének. Csima Esztergom megye második legnagyobb településévé vált. A szombatonként tartott vásárok mellett komoly iparosműhelyekkel rendelkezett.
A virágzásnak azonban újabb pusztítás vetett véget. Az összedőlt, kormos kemencékből előkerült cserépdarabok arra engednek következtetni, hogy a várost romba döntő török támadás váratlanul, munka közben érte az embereket, akik sietve hagyták el lakóhelyüket, nem sejtve, hogy többé már nem lesz, hova visszatérniük.

A csimai kálvária
A domboldalra a kálváriát 1732-ben építtette a Sándor család.
A domb leírása 1755-ből: "A Kálvária-hegy sík tetején (kőből emelt dombon) 3 kőkereszt áll az Üdvözítő és 2 lator kőből faragott alakjával. Lábaiknál a szent kereszt alját átfogó Boldogságos Szűz, Szent János és Mária Magdolna szobra látható; a domb alatt pedig mesterségesen vájt kápolna van Szent Anna oltárával."
A kálvária és a keresztek felújítátásáról amíg tehette, gondoskodott a Sándor család. A dokumentumok szerint 1872-ben, 1897-ben és 1928-ban újították meg. A mostani egyszerű, kopott stációképek és düledező oszlopok az 1990 évek elején készültek, felújításra szorulnak.
1732.ben a Sándor család a templomot is újraépítette, de ezt a XIX. században már nem használták. Az 1800-as években a bajnai plébános a rossz állapotú épületet lebontatta és annak anyagából emeltette a pusztagyarmati iskolát és a nagysápi templomot. Így ma a dombtetőn nem találunk mást, csak az épületmaradványok miatti gödröket, három keresztet, amelyeken a latrok szobrai csonkák és alattuk az üres kis kápolnafülket.

Vegetációs időben az egyenetlen talajt dzsidzsa borítja, lépkedj óvatosan!

Legenda a Csimai-dombról
1870 körül egy öreg, Sterk nevű kovács Esztergomból Pusztagyarmatra vasat szállított. Útközben megállt pihenni a csimai templom romjainál, és kicsit elszunyókált. Egyszer csak arra riadt fel, hogy a romok közül éles fény csillan. Közelebb ment, és megnézte a fény okát: egy ládát talált, tele ezüsttel és arannyal. Ebbe a ládába rejtették értékeiket a tatárok elől menekülő csimaiak. A kovács magához vette a ládikát, Csabdi közelében birtokot vásárolt magának, és gazdag emberként halt meg.

Egyéb látnivalók
Nem messze ide a Bajna táblánál található a Szent Vendel emlékhely, valamint egy háborús emlékhely. Szent Vendelről itt olvashattok.
 N 47° 38,665' E 18° 36,297' 182 m [GCCsim+vendel]
Kb. 500m-re, a bajnai szőlők felé vezető úton áll a Szent Donát emlékhely. Szent Donát a szőlőskertek, szőlősgazdák védőszentje és a Bajnai Borbarát egyesület névadója is.
 N 47° 38,479' E 18° 36,541' 173 m [GCCsim+donat]
Bővebben itt olvashattok.
És ha már itt jártok, javasolnám felkeresni ezt a szent helyet, melyet lourdes-i barlang-nak hívnak, mely valójában nem barlang, hanem egy kegyhely. A bajnaiak "Máriácskának" hívják. Ez a parkoló helye, de innen már látszik, hogy merre kell menni.
 N 47° 39,102' E 18° 35,782' 193 m [GCCsim+lourdes-i]
Bővebben itt olvashattok.

Jó keresést kívánok!

Ládatörténet
2012. 01. 27.: Orszi elrejti az egyedi készítésű rejtekben a ládát.
2013. 12. 31.: Orszi elveszti érdeklődését a geocaching iránt.
2014. 06. 09.: A rejtek nehezen nyitható, felújításra szorul.
2015. 09. 12.: A rejtek és a doboz is tönkrement, macikupac a dobozt egyesületi csereládával pótolta.
2019. 06. 03.: Strombus frissítette a ládaoldalt. A láda adoptálhatóvá vált.
2019. 07. 04.: Láda újrarejtése