WAP
A láda (16*10*5 cm) a templomkertben, kövek alatt a kapu belső sarkánál. Ha alulról érkezel jobbkézfelől találod.
A láda új helyre telepítve, 2010.10.03-án.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

 N 45° 54,189' E 18° 14,013' 175 m [GCtuat+parkoló]

A nyitott kapu és a mögötte lévő bokor ad egy kis takarást, de kérjük nagyon körültekintően logoljatok.

---

Túrony

Pécsről Szalánta után néhány kilométerrel már Túrony háztetői és kéményei integetnek, majd gyorsan völgybe is bújnak és elfogynak a csarnótai fennsíkra kapaszkodó kanyarnál.

"Ám a falu, az Árpád-kori templom büszke őrizetében, balra fenn folytatódik, a bekötőút egy vénséges présháznál vezet föl ide, fákkal teleszórt domboldalon, mitöbb, itt van a faluközpont, a hivatal, és aki már járt itt, azt is tudja, hogy a fennsík Tenkes felé eső lankái szőlőskerteket ringatnak. Kiszélesülő, napfényjárta teret őriz a megye talán legrégibb temploma, amelynek a környezetét is újjávarázsolták, a fák első, őszt ígérő leveleiket 2006-ban már okkerszínű díszburkolatra hullatják a polgármesteri hivatal előtt."

Már az új kőkorban is lakott település a rómaiak idejében vált valóban említésre méltóvá, ugyanis az akkor erre vezető római hadiút a falun haladt keresztül. A falu neve először írásban 1237-ből kerül elő Turul alakban, majd később ez átalakul valószínűleg a torony szó hatására. 1333-1335 között keletkezett összeíráskor a településnek már plébániája volt. A török időkben is lakott településen élők az ekkor térhódító református vallásra váltottak. Túrony múltjának tragikus eseménye volt, amikor 1706-ban a rácok felgyújtották a falut. A község az 1848-49 szabadságharc idején vonult be a megye történetébe. A déli részeken összegyűlt paraszthadseregekre, melyek Pécs felé vonultak, itt csaptak le a császári csapatok és nagy részüket elpusztították, a faluval együtt. A hódoltság óta magyarok lakta településen, 1930 körül jelennek meg a nemzetiségek (német, horvát).

A faluban található több régi és csak részben felújított ház mellett a legfontosabb építészeti látnivaló a református templom melynek 5 évig tartó felújítását 2006 nyarára fejezték be.
A XIII. században már biztosan állt a templom, eredeti állapotában megmaradt a templomhajó keleti falának jelentős szakasza. A nyugati falat a XIII. században lebontották, mivel abban az irányban hosszabbították meg a főhajót. A XIV. század harmincas éveiben lebontották az Árpád-kori szentélyt, és sokszögzáródású, támpilléres, gótikus szentélyt építettek. Miután a templom a reformátusok kezére került, lebontották az oltárt, eltávolították a falfestményeket is. 1706-ban a fosztogató rácok a környék többi településéhez hasonlóan Túronyt is felégették. A lakosság csak 1726-ban költözött vissza faluba, és vette birtokba a fedél nélküli, romos templomot. Az épület felújítása során támpilléreket építettek, újabb ablakokat nyitottak, a kazettás mennyezet is a XVIII. században készült, a barokk stílusú torony pedig 1827-ben épült. Az elpusztult festését egykor a Zsolnai gyár másoltatta le és felhasználta azt díszítőmotívumként.
A templom ajtó mindig nyitva van, szabadon látogatható.

Az évszázadok során történt átalakítások ellenére is a környék legértékesebb műemlékei között tartják számon a templomot. 2004-ben felkerült a World Monuments Fund listájára is, ami azt jelenti, hogy a New York-i székhelyű szervezet a támogatásra érdemes, a világ 100 legveszélyeztetettebb műemléke közé sorolta.

A falutól délre fekvő gerinc felé a turistaút vezet, mely a falut keletre elhagyva 1,7 km után délre fordulva újabb 1,5 km után csatlakozik a -hoz majd a Csodabogyó tanösvény-hez, melyen a máriagyűdi templomhoz lehet lesétálni.

(forrás: Dunántúli Napló, itour.hu)