A láda: Egy tuskó gyökerei között található a 10x8 cm méretű műanyag konyhai doboz a jelszóval.

Egy "horhos" -nak nevezett út mellett van a láda. A közelmúltban fakitermelés (ritkítás) volt itt. Így az aljnövényzet jobban tud burjánzani. Erre készülj. :)

-----------------------------------

2024. október 23-án a ládához vezető ösvény kitakarítvitakarítva. Szeder inda levágva.

-----------------------------------

A ládába TravelBug nem helyezhető.

Megközelítés. Zalatárnokról a 75-ös útról vezet az egyetlen aszfalt mellékút Szentkozmadombjára. A faluban itt a fűvön célszerű parkolni, mert a láda nem, vagy csak nehezen közelíthető meg személyautóval a földúton.  N 46° 40,617' E 16° 45,724' 181 m [GCgyep+parkoló] Ha szeretnéd a láda közeléből szemmel tartani az autód, akkor menj még kb. 200 métert egyenesen, addig a pontig, ahonnét balra a dombtetőn látsz egy vadlest. Ott állj félre valahol.

Ha megnézzük a parányi zalai települést Szentkozmadombját, egy térképen, akkor láthatjuk, hogy körülbelül 22 kilométerre van légvonalban a magyar-szlovén határtól. Ez nem volt mindig így. Természetesen, nem a falu költözött odébb, hanem a határ.
Honfoglaló őseinknek a megtelepedés után az volt a hadászati eljárása, hogy a magyar nép és a szomszédos idegen országok között természetes határt vont az úgynevezett gyepűvel. A gyepű, illetve az ez előtt elterült gyepűelve az a lakatlan és jobbára még áthatolhatatlan bozót vagy mocsár volt, amely széles sávban vette körül őseink hazáját és ennek őrizetére külön katona-népséget, az őröket (praecones) alkalmazták. A gyepűkön kapukat hagytak, amelyeken keresztül érintkeztek a szomszéd országok népeivel. A kapuk őreit egyszerűen csak őröknek hívták."
Szentkozmadombja is a gyepűvigyázó őrök településhelye volt. 1116 és 1121 között egy oklevél Őri (Eur) néven említi. 1513-ban pedig Őrikozmadombja (Ewrykozmadombja) néven szerepel az adólajstromban.
A falun végigfolyik a Beci patak, amelynek neve (Becs, Béci, Bécs) török eredetű: határt, őrt jelent.
Szentkozmadombján a középkorban plébánia templom állott, de a XVI. században a településsel együtt elpusztult.
Az 1775-i összeírás szerint Kozmadombján "Szent Kozma és Domján tiszteletére szentelt templom volt, de jelenleg romjai is alig láthatóak." A templom mellett lévő temető megmaradt, ahova a Dervarics -egyes iratok szerint Dervalics - család egy temető-kápolnát építtetett 1898-ban.  N 46° 40,969' E 16° 45,577' 208 m [GCgyep+temető-kápolna]

Dervarics János és neje, Tivolt Vilma 1888-ban egy uradalmi kastélyt is építtetett.  N 46° 40,840' E 16° 45,601' 210 m [GCgyep+kastély]
Az épület jelenleg nagyon rossz állapotban van. Az önkormányzat próbálja rávenni a Budapesten élő tulajdonost, hogy újítsa fel az épületet, de egyelőre nem járnak sikerrel.

A kis település házai eredetileg szétszórtan, szeresen helyezkedtek el. A láda közeléből még jól kivehető ez a településszerkezet. A régi építkezések anyaga főleg fa volt, egyesek sövény-falúak voltak, a tetők zsúpból készültek. A szobában szemeskályha, a konyhában sárkemence állott, kémény nélküli füstös-konyha volt a többség.

A falu világhírű szülötte Gerencsér Ferenc cimbalomművész, cimbalomtanár. Cimbalomduójával járt Európa legtöbb országában. Több hanglemeze jelent meg hazánkban, Franciaországban és az USA-ban. Szülőházán emléktábla található.  N 46° 40,570' E 16° 45,409' 207 m [GCgyep+emléktábla] Érdekesség, hogy a Budapesten élő és sokat utazó cimbalomművész a szülői házban hunyt el.

A falun áthalad a Rockenbauer Pálról elnevezett Dél-Dunántúli Kéktúra útvonala.

Szentkozmadombja tagja a Válicka-völgye és Térsége Területfejlesztési és Idegenforgalmi Társulásnak.

Forrás:
Takács J. Ince: Zalatárnok Község és Plébánia története
A település wikipédia oldala

Kellemes sétát kívánok!

Ládatörténet:
A ládát 2010. január 16-án meglátogattuk és karbantartottuk, miután örökbe fogadtuk ID24-től.

2021.10.01. Adoptálta: kovácsgabi